Homoródújfalu

Hargita megye legdélebben fekvő települése az Oklánd községhez tartozó Homoródújfalu. 

A Kis-Homoród völgyének alsó részén, az egykori Szászföld és a Székelyföld határán helyezkedik el.

A falu Székelyudvarhelytől – 30 km, Szentkeresztbányától – 27 km, Baróttől  – 22 km, valamint a Brassó megyei Kőhalomtól – 24 km távolságra fekszik. 

Homoródújfalu a kezdetektől fogva napjainkig viszonylag kisméretű falu volt és így kevés lakóssal rendelkezett. 

. Jelenleg  a falu egy főutcából és még öt mellékutcából áll: Alszeg, Felszeg, Belső-utca, Túlsó-utca, Kicsi-utca. 

A faluban kb.115 ház található, melyeknek 20 % -a teljesen kihalt, lakatlan.

Az utóbbi évtizedekben a lakosság egyre jelentősebb részét teszik ki a falu szélein élő cigányok.

Láthatunk rendezett, felújított házakat.

Homoródújfalvi  művelődési otthon épülete.

A falunévben szereplő Homoród előnév a Kis-Homoród folyóra utal és a folyó menti falvak közös névalkotója.

A szász behatás bizonyítéka a  zárt falazott kerítés és a ház építésének a homlokzaton feltüntetett időpontja.

A faluban itt is megtaláljuk a régi, szász típusú kőházakat és kapukat.

A "Bolt" és az "Újfalusi Csárda" épülete.

A közlekedési eszközök igen változatosak a faluban.

A falu iskolájának pontos létesítési idejét és módját nem ismerjük, de a régi egyházközségi feljegyzések szerint 1744-ig egyáltalán nem volt iskolája a falunak, mert a lakosság alacsony száma kevés volt egy tanítómester eltartásához.

1925-ős  évben egy teljesen új állami iskola épült, mely mind a mai napig a helyi I.-IV. osztályos elemi iskolának ad otthont. 

Irányító tábla jelzi az idelátogatónak, hogy a falunak műemlék értékű temploma van.

A falu északnyugati szélén, a Kéthegyköze alatti  dombon, a temetőkert szomszédságában áll az unitárius templom. 

A falu első, még katolikus temploma 1480-ban épült és alacsony, kőfalakon nyugvó kicsinyke faépület volt, alacsony, zsindelyfedeles tetővel és toronnyal. 

A temető teljesen körbeveszi a templomot és a kerítést, a sírok rendezettek, gondozottak és kizárólag csakis terméskőből, homokkőből és márványból készült sírkövek találhatók benne.

1827-ben a templomot 105 méter kerületű, 2 méter magas, közmunkával épített vastag kőfallal vették körül, felhasználva a régi kőfal maradványait is.

A faragott bejárati kapu nyílászáróját az unitárius egyház címere és az „EGY AZ ISTEN” felirat díszíti. 

1996-ban a honfoglalás 1100 éves évfordulója alkalmából kopjafát állítottak a templomkertben.

A férfiak bejáratánál a portikusz oromzatán
  olvashatók a templom építésének és javításainak évszámai.

Alatta olvasható:

„Homoródújfalu engemet épített és az Egy Istennek szentelt s dicsőített. Nyíljék meg az ég azok áldására, kik kezet emeltek ezen szent munkára.” 

. A templom a reformáció alkalmával az unitárius vallásra áttért hívek tulajdonába került, így belsejét fokozatosan a katolikusnál sokkal szerényebb és egyszerűbb unitárius templommá alakították át.

 A régi templom anyagaiból egyedül a reneszánsz kori faragott kő ajtókereteket használták fel újra. 

A templom torony alatti bejáratának egyenes záródású, finoman tagolt reneszánsz kőkerete van, hasonló profilozású szemöldökpárkánnyal. A faragott ajtó az 1983–1984-ben konfirmáltak ajándéka.

A templombelsőt, dongaboltozat fedi, szerény stukkódíszekkel.

Az új, protestáns hitre való áttérés pontos dátumáról és módjáról semmiféle adattal nem rendelkezünk

1681-ig Homoródújfalu nem különálló egyházközségként szerepelt, hanem mint a szomszédos Oklánd filiája, tehát leányegyházközsége.

.

A prédikáló szék ,és korona.

Érdekes tény ,hogy csak a katolikus templomokra jellemző építési szokásként  megmaradt egy beépített szentségtartó-üreg  amely egyáltalán nem jellemző és nem használatos az unitárius templomokban.

Az Úr asztala.

Az orgonát csak 1846-ban sikerült beszerezni és felszereltetni.  Az orgonát a homoródabásfalvi Balázs Mózes orgonaművész építette és 15 év jótállást is vállalt érte.

A templomban van elhelyezve a világháborús hősök két fekete márványtáblája.

 Homoródújfalunak  az első világháborúban 15 hősi halottja volt : Benedek József, Benedek Dénes belső, Benedek Dénes, Benedek Ferencz, Buglya Sándor, Cseke József, Dakó Ferencz, Fekete Miklós, Godra János, Jónás István, Pálfi József, Szabó Gyula, Szabó István, Vas Domokos és Ötvös József.

A második világháborúban 6 halott: Benedek Sándor, Birtalan Lajos, Dakó Jenő, Dávid Benedek, Egyed Jenő és Szebeni Miklós.

Festett székely pad a templomi padsorok előtt.

Virágmintás, festett fakarzatának középső kazettáján régi minta látható, s alatta felirat „ANNO 1801” .

Az újrafestett kazettákon jól kivehetőek az eredeti  motívumok.

A karzat aljára felerősített régi kazetta.

A régi templom tornyából  a két  1760 -ban és 1775 ben öntött harangot áthelyezték az újonnan épített templom tornyába. 

A torony feljárat újra festett ajtója.

A templom tornyában jelenleg két  új harang „lakik”. 

1916-ban azonban egy haranggal maradtak az újfalviak, ugyanis a nagyobb, még 1846-ban Segesváron öntetett nagyharangot háborús célokra elrekvirálták. Helyette 1923-ban, Bukarestben egy új, 158 kg súlyú harangot vásároltak.

 A kisebb harangot, 1947-ben Csíkban, öntötték újra, egy még 1775-ben öntött harang valamint a régi iskola csengőjéből.

Kilátás a templomtoronyból  északi irányba, a Homoród völgyére. 

Kilátás a templomtoronyból  keleti irányba, Vargyas felé.

  

A Kis- Homoród völgye déli irányba, Székelyzsombor felé.

A tisztább, köd- és páramentes napokon a falut környező dombokról nagyon messzire elláthatunk: észak fele Oklánd, Homoródkarácsonyfalva és a Hargita-hegység  csúcsai láthatók.

A templom körül már a legrégibb idők óta létezett temető, amelyben eleinte a halottakat közvetlenül a templom falai mellé temették.

A templom cinterméből távozva a temetőkert egyik sírkövénél mindenképp meg kell állni. A sírkő  az első világháborúban hősi halált halt Fekete Miklós tizedesnek állít emléket.

Felirata:

1884 – 1916 / HŐS / FEKETE MIKLÓS-t / FEDI E SIRHALOM / DICSŐ HARC UtÁN SZÁllt / RÁ ÖRÖK NYUGALOM / SOSMEZŐI RÉTEN / HŐSIESEN HARCOLT / FORRÓ PIROS VÉRÉT / HAZÁNKÉRT ONTÁ OTT / HALANDÓ E SIRNÁL / KALAPODAT VED LE / KÖRÜLÜTTED SZÉKELY / NYOLCVANKETTŐS LELKE / IMÁDKOZZ FELETTE.

  

1839-ig a szokások szerint a halottaknak fából állítottak emlékműveket ma már terméskőből, homokkőből és márványból készülnek. 

A templom,és temetőkertből egy szép kovácsoltvas kapun át távozunk, melynek egyik szárnyán az 1905-ös évszám, a másikon a „DALKÖR EMLÉK” felirat olvasható. A hajdani homoródújfalvi női „dalkör”tagjainak köszönhetően készült el a templomfeljáró elé a kapu és 28 kőlépcső.

A világháborús gránát vagy bomba repeszek  nyomai jól láthatóak a táblán és a kovácsoltvas kapun.

Homoródújfalu lakóssága a népszámlálási adatok tükrében a következőképp alakult: 1910-ben 391 fő, 1940-ben 400 fő, 1970-ben 371 fő, 1992-ben 299 fő. 

Homoródújfaluban a legrégibb időktől napjainkig a lakosság alapvető, legfontosabb foglalkozása és egyetlen megélhetési forrása a mezőgazdaság (földművelés, állattenyésztés) volt.

A gazdasági nehézségek hatására sok székely faluhoz hasonlóan Homoródújfalu is elöregedik és elnéptelenedik.

Nagyobb térképre váltás