Homoródalmás az egykori Udvarhelyszék második legnépesebb nagyközsége. A Hargitától dél felé nyúló Kis-Homoród völgyében fekszik, északról és nyugatról fenyőkoszorúzta hegyek tövében.
A Kis-Homorod völgye Lövétét elhagyva kitágul, így a következő település, Homorodalmás már nem zsúfolt település, hanem a lehetőségekhez képest nyitottabb.
Homoródalmás hét faluból alakult ki: Varjas, Kakod, Benes, Almás, Benczőfalva, Czikefalva, és Tankófalva.
A Szármány-hegy (
A temető mellett elhaladva, csakhamar a falu házai közé érünk.
A falu nevének első írásos említése, az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben történik.
Homoródalmás néven 1609-ben említi először egy kiváltságlevél
„Ezen falu régentén erdők torkában találta magát, inkább lehetett volna Makkosnak vagy Vadalmásnak, mint jóféle, szelíd Almásnak nevezni”.
(Jánosfalvi Sándor István)
A falu eredeti hagyományos építészete és népművészete, a lakosság vendégszeretete, és a környező táj szépsége, felejthetetlen élményt kínálnak a városi, és külföldi turisták számára.
Homoródalmás gazdasági életében fontos szerepet játszott a földművelés és állattenyésztés mellett a mészégetés.
A mészégetés és az égetett mész árusítása bizonyíthatóan a XVIII. század végétől a kollektivizálásig a falu lakóinak fontos jövedelemforrása volt.
Egykor tíz mészégető kemence – katlan – volt a faluban. Napjainkban az 1952-ben létesített és az 1989-es rendszerváltás után bezárt, de néhány éve újraindított mészkőbányában üzemel időszakosan két kemence.
Az unitárius vallásra való áttérés előtti Almás a római katolikusok búcsújáró helye volt. A XVIII. század végén Homoródalmás Lövéte leányegyházközsége volt.
A mai templom a római katolikusok második temploma, az első a Papkert fölötti részen lehetett.Az új templom 1910–1912 között épült fel, a hagyomány szerint „az unitáriusok is hordták a követ” a templomépítéshez.
A templom harangja a felirata szerint 1888-ból, a templom építése előtti időből való.
2010 augusztusában megkezdődött a templom teljes felújítása
A leányegyházközség jelenleg a Homoródkarácsonyfalvi Római Katolikus Egyházközség filiája, innen szolgál be Homoródalmásra a mindenkori plébános.
Homoródalmáson a legfontosabb helyi katolikus ünnep a Szentháromság vasárnapi búcsú.
Homoródalmás napjainkban egy falvak nélküli község (faluközpont).
A Kis-Homoród vize itt nem a Fő utcát követi mint Lövéte esetében,...
...hanem azzal párhuzamosan egy belső utca mentét.
Almás talán a legjellemzőbb települése a völgynek, dombvidéki többutcás falu.
A székely jellegű házak vegyülése figyelhető meg,...
... a délről jövő szász hatású építkezéssel.
Vakolt kőházak és kőkapuk teszik az utcavonalat zárttá, de magasságuk nem akkora mint Lövétén.
A homlokzaton itt is gyakran feltüntették az építtető névbetűit és az építés évszámát.
Beke András háza 1892-ből.
A szász hatásnak és a rendelkezése álló kőanyagnak köszönhetően a fa építkezésről a kőépítkezésre való áttérés a cserép használatát is indokolta a zsindely helyett.
A székely és szász jellegű épületek mellett itt vannak az 1950-es évek jellegzetes épületei.
A "Soskút " utca.
Homoródalmáson is találunk magas koncentrátumú sós vizet.
A lakósok a sós vizet a téli káposzta "ellevezéséhez", a disznóhús feldolgozásához, és a szalonna tartósítására használják.
A Sóskút épülete 1801-ben készült, 1860-ban újraépítették.
Székelykapu, csak gyalogkapu formájában látható a régi házaknál.
A hagyományoktól eltérő, élénk színűre festett házak Almáson is megjelentek.
A régi házak festésénél a kék az uralkodó szín.
A falszerkezetben használt kő építőanyag a szász hatásnak tudható be, az egész falszerkezet ebből készül, több esetben még a nyílások fölötti áthidalás is.
Ha még kőkapuzat is társul hozzájuk - igencsak meghatározzák az utcaképet.
Homoródalmásnak 1910-ben 2381 magyar lakosa volt.
1992-ben 1527 lakosából 1 román kivételével mind magyarok voltak.
A 2002-es népszámláláskor Homoródalmás lakossága 1415 fő volt
A falu lakosainak száma napjainkban nem éri el az 1400-at
Homoródalmás községben az 1700-as évek első éveiben már folyt az oktatás.Az elemi népiskolát felekezeti jelleggel évszázadokon át az unitárius egyházközség tartotta fenn 1896-ig.
Itt emelkedik a vidék egyik legimpozánsabb iskolaépülete, amely 1909-ben épült,
Homoródalmás iskolája ma Dávid Ferencnek , az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítójának nevét viseli. . A névadó ünnepségre 1998. november 14-én került sor.
A községközpont felé haladva feltünik a szépen felújított művelődési ház, amelyet a falu jeles szülöttjéről, Szabó Gyula íróról neveztek el.
1957 és 1992 között az Utunk és a Helikon irodalmi folyóiratok egyik szerkesztője volt.
Fontosabb kötetei: A Gondos atyafiság, Gólya szállt a csűrre, A szülőföld szimfóniája, Tinta és tulipán, Három a tánc, A sátán labdái, Kegyetlen kegyelet.
A falu első temploma az 1690-es évek elejéig állott, a mai Csonkatemplom nevű szántóhelyen. Az előkerült régészeti leletek alapján feltételezik, hogy román stílusú bazilika lehetett , amit később gótikus templommá alakítottak.
A második templomot a falutól keletre lévő dombon 1694-ben kezdték építeni, de nem ért meg egy évszázadot sem, 1789-ben már használhatatlan volt.
A turulos Székely hősi emlékmű a falu központban
A Székely hősi emlékmű bronztáblája.
A harmadik templom építése 1785 szeptemberében kezdődött.
A templom tornyát 1830-ban, 1844-ben, és 1909-ben bádogoztatta az egyházközség.
A 52 méteres templom torony a legmagasabb unitárius toronynak számít.
Épült 1786-ban - javítva 1986-ban.
Középkori falu katolikus lakossága átéli a reformáció korának változásait és az unitárius vallást választja tartósan, s örökli a középkori templomot is.
Az unitárius egyházközség a legfontosabb intézmény volt a falu közösségi, társadalmi életének szabályozásában, szervezésében századokon keresztül.
A szószékkoronán látható 1793-as évszám a templom építésének befejezését jelzi.
Az első orgona 1817-ben épűlt és mintegy 50 évig volt használatban.Ezután Kolonits István kézdivásárhelyi mester épített egy új orgonát, ennek 82 sípját 1918 őszén hadi célra elrekvirálták, javítására csak 1929-ben került sor.
A templom legrégibb bútorzati darabjai közé tartozik az úrasztala: 12 szögű, lapjait 12 láb tartja. Az egyik lábon Farkas Mihály neve olvasható, a talpon pedig: Anno 1792.
A faluból az 1914-1918 évi világháborúban elestek emlékére márványtáblát helyeztek el a templomban.
A II. világháború is sok áldozatot követelt Homoródalmástól, ezeknek a hősöknek a nevét is márványtábla őrzi a templomban.
1909-ben az egyházközség egy 880 kg súlyú harangot öntetett . Ez a harang és az 1770-ben öntött kisebb harang 1916 októberében a háborús rekvirálás áldozata lett.
1926-ban az egyházközség Nagyszebenben öntette a mai nagyobb harangot, melynek súlya 700 kg.
Kilátás a templomtoronyból a Templom utcára.
Kilátás a toronyból délre Homoródkarácsonyfalva irányába.
A faluközpont látképe a toronyból.
Kilátás a falura keleti irányba.
Kilátás észak felé a Főutca és a Szármány hegy irányába.
A magyar államalapítás 1000 éves évfordulójára állított kopjafa a templomkertben.
Az 1864 – 1865-ben épült paplak épülete.
Itt látható egy festett szekrényben, rendbe szedve és dobozolva a falu „múltja”, az unitárius egyházközség levéltára.
Homoródalmás község polgármesteri hivatala és helyi tanácsa.
A homoródalmási polgármesteri hivatalra is kikerült a "székely nép jelképe" a székely zászló.
Homoródalmáson inkább csak faragott gyalogkapukkal találkozunk.
Díszesen faragott kapuoszlop.
Az élénk színűre festett ház homlokzati kiképzése megkívánná a közvetlen utcára helyezést, de a ház keresztbe fordulva határt képez az udvar és az utca között.
Az épület homlokzatot tagozatokkal, pilaszterekkel díszítették.
A Barák utcáján vezet az út a vargyasi szurdok irányába
Lakóházak az Almás patak partján
Homoródalmási utca részlet.
Gyaloghíd az Almás patakon.
Ezen a részen is a kapuk többsége nagy magas kőkapu és kőkert,...
..ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.
A székely faházaknál a tornác teljesen átveszi az eresz funkcióját, innen nyílnak a még mindig külön bejáratú helyiségek.
A régi időkben Homoródalmás lakói a népi foglalkozások mesterei voltak.
A népi díszítőművészet, famegmunkálás, bútorfestés, szövés, hímzés, posztókészítés és ványolás, és a szekeresség terén tűntek ki.
Egy európai uniós program jóvoltából Szentegyházától Kőhalomig aszfaltutat építenek – ez maga után vonná az itteni települések fejlődését.
A településen nagyot fog lendíteni az idén és jövőre elkészülő aszfaltút:
Minden évszakban a Homoródalmásra látogatót a környéken látható gyönyörű természeti szépségek fogadják.
A nyáron idelátogatók kirándulhatnak a Vargyas szurdokvölgyében, amely ritka természeti jelenségekben bővelkedik.
A Vargyas szurdokvölgy, és az Almási barlangrendszer mintegy 800 hektáros területe természetvédelmi, tájvédelmi körzet.
A szurdokvölgy látnivalói közé tartozik a Vargyas patak vizének közel
1973-ban függőhidakat képeztek ki, a Kis-Homoród vize fölött azóta ezek tönkre mentek, nehezen járhatóak.
A legismertebb barlang nyílása a Csudálókő északi oldalában van. 1931-től az Orbán Balázs nevet viseli. Járatainak hossza
A vízfolyás hiánya a barlang idős voltát húzza alá. Jelentősége: a felső paleolitikumtól kezdve a középkor végéig emberi településül szolgált. Az ember jelenléte a barlangban 7-8000 évre visszamenőleg igazolt.
“A természet e helyen annyi nagyszerűt, annyi megragadóan szépet halmozott egybe, hogy a bámulat valójában kimerül azoknak csudálásában.”
(Orbán Balázs)
Nagyobb térképre váltás
Alapos,kimeritő ismertető Homoródalmásról.Annyira jó ,hogy az ember úgy érzi mintha ott járt volna.Nagymértékü hazaszeretetről tesz tanubizonyságot Csedő Atilla. Horváth István-Nimród.
VálaszTörlésValoban, mintha ott jarnank - koszonet a kepekert es a hozzajuk fuzott informacokert!
VálaszTörlésGrof Laszlo, Oxford
Így igaz
VálaszTörlés