"A Nyikó és Nagy-Küküllő közé magát beékelő hegyháromszögnek két fő csucsa van, a sükői Fekete-Rez és a kadácsi Várhegy. Az utóbbi éppen a két Kadács irányában van (délre); magas, viharképző tetejéről két mérges patak, a Kozmád és Szereth patak törtet le, melyek szakadásos mély árkaikkal egy a Nyikó völgyének baloldalán éppen Kadács felett lévő előhegyet ölelnek körül. Ezt Csere és Szerethtetőnek hivják."
( Orbán Balázs )
A vidék meghatározására a földrajzi szakirodalomban a Nyikó völgyét használják, míg a néprajzosok a Nyikómente kifejezést, mindkettő a Nyikó-patakról kapta a nevét.
Nagykadács település a Nyikó középső
folyásának két partján fekszik, házai már szinte összeérnek keleten Kobátfalvával , nyugaton pedig ikertelepülése Kiskadács található.
Nagykadács falu Székelykeresztúrtól 10 km-re északkeletre a Konyha-patakának a Nyikóba való ömlésénél fekszik.
A falu első írásos említése
1505-böl maradt ránk Michael Akadácsi név alatt
1518-1519-ben Sesijen Péter ,,de akadach (faklva)" nevével találkozunk
1566-ban János Zsigmond hadában Nagykadács öt lófővel és egy gyaloggal vet részt.
1566-ban Udvarhelyszék
községeinek összeírásakor Chadachi név alatt jelenik meg.
A falu tengerszint feletti magassága átlag 465 méter.
A település formáját tekintve Nagykadács kis dombvidéki halmazfalu.
Nagykadács a 13c jelzésű országos út mellett fekszik.
Innen ágazik le északi irányba a falu Főutcája.
A Főúton haladva jobbra ágazik le a Birtalan utca.
A templom után balra letérve a Bartis utcán visszatérhetünk az országútra.
A főutca tovább halad a Nyikó irányába.
Itt a meder alján a kövek között csendesen csordogál a viz.
Szinte hihetetlen, hogy ez a 2005-ös "gyilkos" a Fehér Nyikó.
Napjainkban beton híd vezet át a patakon. 2005 auszustusáig itt állt a híres nagykadácsi 1866-ban épűlt fedeles híd.
Az árvíz után a hidat nem sikerült eredeti formájába visszaállítani.
A híd mellett a jobb parton ágazik le a Dezső utca, a bal parton pedig az Izsák utca.
A Főúton tovább haladunk a falu végéig.
Érdekes stílusban épített házakat is láthatunk.
Az utolsó lakatlan, romokban álló ház
Masszív szászos jellegű vastag nagykapu és kőkerítés.
Az unitárius lelkészi lakás épülete. ( Jelenleg beszolgáló lelkésze van a falunak)
A katolikus falu 1618-ban áttért unitárius hitre, s
régi templomukat használták új hitük gyakorlásához.
A reformációt megelőző
időszakban valószínű, hogy Nagykadács, Kiskadáccsal együtt Székelyszentmiklóshoz, az ott
épített Szent István korabeli templomhoz tartozott.
A mai templom helyén
eredetileg egy XV.-XVI.- századi késő gótikus templom állhatott.
A torony ma is középkori, építőanyaga faragatlan homokkő.
A későbbiek során a két ikerfalu Tarcsafalva filiája volt.
Egy 1711-es székelyszentmihályi kisebb harang felirata arról tanúskodik, hogy Kadács Szentmihály filiája is volt:" OPERA UNITARIORUM FUSA EST SZENT MIHÁLY, BENCÉD, KOBÁTFALVA, KADÁTS. ANNO DOMINI 1711."
1718-ban szakadás történt, ekkor vált önálló egyházközséggé Nagykadács, Kiskadáccsal együtt.
Nagykadács és Kiskadács
mai harmadik temploma 1838 -1839-ben épült.
A torony mostani formájában 1893-ban készült.
A templom nagyon rövid idő alatt épült fel, mert minden család egy éven át földjének tiszta hasznát fizette be az építkezésre.
A falu lakói hordták össze a tetőcserepet, téglát és mindazt, amire még szükség volt ahhoz, hogy isten hajléka elkészülhessen.
A szószék a koronával.
Az Úr asztala.
Az építés után a templomot festett bútorzattal látták el.
Festett motívumokkal díszített papi pad.
A nyugati, festett bejárati ajtó.
A festett virágmotívumok jellemzik a templom bútorzatának díszítését.
A templombelsõ torony felõli oldalán levõ karzaton van elhelyezve a templom orgonája.
Az orgonát 1847-ben
készítette Nagy József brassói orgonakészítő mester.
A templomban emléket állítottak az első és a második világháború harcaiban elesett helybelieknek.
Az első világháborúban elesett személyek száma 17.
A második világháborúban 8 kadácsi vesztette életét.
A kadácsi templomtoronyban két harang lakik.
A régi harangokat az első világháború idején hadi célokra elvitték.
Az új harangokat a hívek
adakozásából, 1928-ban öntöttek Nagyszebenben.
Kilátás a templomtoronyból nyugati irányba.
Kilátás a templomtoronyból déli irányba.
A hazaszeretet, az otthonmaradás jelképeként felállított Pro Patria elnevezésű kopjafa.
A kadácsi egyházi iskola (elemi iskola) 1718-ban
alakult, 1948-ig működött, amikor államosították, gyermekhiányra hivatkozva bezárták az iskola kapuit. A gyermekek Kobátfalvára járnak iskolába.
Nagykadácson is megjelentek az emeletes lakóházak.
Jellegzetes építkezési forma még a lakóházaktól távolabb,csűr épülete.
Házak a Bartis utcában.
Aki tehette, egy jobb élet reményében elhagyta szülőfaluját, aki pedig maradt, az idős és nő.
Évről évre növekszik az elnéptelenedett lakóházak száma.
Mint általában a régi házaknál a házfalak színe itt is kék.
A nagykadácsi vegyes üzlet épülete.
A nagykadácsi kultúrotthon.
A múltban a faluban állandó jelleggel színjátszó
csoport működött. Minden évben rendeztek előadásokat táncmulatsággal
egybekötve.
Napjainkban gyakorlatilag a kulturális élet a faluban
megszűnt.
Nagykadácsban 1567-ben 8 kaput, 1614-ben 40 családfőt írtak össze.
1786-ban a lakóssága 267 fő.
1850-ben 403-an laktak a faluban.
1910-ben 421 a lakosság létszáma.
1992-ben 158 lakosából 157 magyar és 1 román volt.
A 2002-ben tartott népszámlálás 150 lakóst talált a faluban.
Nagyobb térképre váltás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése