Kiskadács település a Nyikó középső folyásának két partján fekszik, házai már szinte összeérnek nyugaton Siménfalvával , keleten pedig ikertelepülése Nagykadács található.
A nem hivatalos falutáblára szándékosan nem került fel a Kis és Nagy
megkülönböztetés, mert a két falu tulajdonképpen egy falu, vagyis annak kellene
lennie.
Kiskadács, Székelykeresztúrtól 8 km-re
északkeletre fekszik a 13A országos úton.
A falu Nagykadácsnak a Siménfalva felé eső részéből alakult ki .
A két falu egykor valóban összetartozott, egységét csak a kommunista rendszer törte meg.
Kiskadácsot Siménfalvához csatolták.
Nagykadácsot pedig Kobátfalvához
A település nevének eredete
személynévre vezethető vissza.
Az első írásos adatok (1505) ugyanis említettek egy bizonyos Michael
Alkadachit, később előfordult Petrus Semijén de Alkadách (1518)
1636-ban Kis-kadacz alakban bukkan fel neve először, de
Alsókadácsként is használták nevét.
A főúttól rövid utcán át hamar a Nyikóig jutunk , és a nevezetes kiskadácsi híd
mellett találjuk magunkat.
Érdekes látnivaló volt a faluban az 1829-ben épült
kiskadácsi fedeles híd. Egykor nemcsak a híd szerepét töltötte be a Nyikó felett, hanem több esetben itt rendeztek falugyűléseket, bálokat és más közösségi rendezvényeket is.
"Az ily hidak szoktak, főként esős időben, a falu népségének a városi kávéházakat, felüdülési, ámolygási helyeket pótló gyülhelyei lenni"
(Orbán Balázs)
1970-es árvíz megrongálta, de nem tudta lerombolni, a 2005-ös árvíznek azonban sikerült elsöpörnie a közel két évszázados építményt.
2006-ban külföldi támogatással sikerült a hídat régi formájában újraépíteni.
A reformációt megelőző időszakban valószínű, hogy a falu Nagykadáccsal együtt Székelyszentmiklóshoz, az ott épített Szent István korabeli templomhoz tartozott
1812-ben építettek a Nyikó partjára önálló unitárius templomot a falunak. 1926-ban a templomot bezárták, majd 1969-ben lerombolták és anyagát 1971-ben a nagykadácsi templom javításánál használták fel.
2006-ban, az árvíz után épült egy
gyülekezeti és
közösségi ház Kiskadács-ban, istentisztelet és úrvacsoraosztás is van, de sokan
mégis a nagykadácsi templomot választják a szertartásokra.
Az épület szélén álló csengettyű, ahogyan a helyiek nevezik.
A híd után az utca jobbra tér, pár ház után elágazik.
Baloldalt a mezőre juthatunk, jobbra meg visszakanyarodik az utca a Nyikó felé.
Lakatlan, omladozó házak, kitört ablakok.
Az őszi szél lebegteti az ottfelejtett függönyöket.
Szép, nagy lakóház is van a faluban, de a gazdák nem itt laknak.
A falazott nagykapu homlokzatát díszítő virágmotívumok.
A szász és székely építészet ötvöződéséből kialakult házépítési gyakorlat időtálló, robusztos ingatlanok megalkotásához vezetett.
A zárt utcafrontok, a magas kőkapuk nem sorolhatok a Nyikó vidékének építészeti sajátosságai közé.
A falu iskolája sokáig közös volt a nagykadácsival, az ötvenes évektől volt külön, 4 osztályos iskola, de megszüntették.
A kiskadácsi gyermekek Siménfalvá-ra járnak óvodába, iskolába.
Napjainkban gyakorlatilag a kulturális élet a faluban megszűnt.
Volt vízimalma a falunak, ám a hatvanas években felszámolták.
1992-ben 84 lakosa volt a Kiskadácsnak.
A faluban 2002-ben összesen 70 magyar ajkú lakos élt.
Itt is általános jelenség a falu elöregedése. Aki fiatal volt, mind elment. Az öregek itthon kellett megkapják a
megélhetést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése