Székelyszenterzsébet

"Solymoson alól, a Küküllőmegyéhez tartozó, Oláh-Andrásfalva, azon alól Szent-Erzsébet jön, – azon falu, mely 1332-ben már S. Elyzabeth néven, mint önálló egyházmegye szerepel. És mit kereshetnénk Szent-Erzsébeten mást, mint Pécsi Simon emlékét! Ezen egyszerü falu volt a nagy férfiu kétszeri számüzetésének helye; itt forrott a tevékeny főben, miután a politikai cselekvés teréről leszorittatott, a vallási rajongás és hitujitás eszméje; itteni magányában forditgatta le a zsidóbibliát és Talmudot magyarra..."

(Orbán Balázs)

Orbán Balázs által Székely Partiumnak nevezett területen, a Nagy- Küküllőbe ömlő Mogyorós patak két oldalán, 358-400 m tengerszint feletti magasságon fekszik Székelyszenterzsébet.

A falutáblán  Székelyszenterzsébet  neve mellett a testvértelepülések – Bükkszenterzsébet, Eperjeske és Mezőladány neve is látható. 

A címer a reformátusok jelképét ábrázolja, valamit egy piros rózsát (Szent Erzsébet attribútuma) fehér csíkokkal (az Árpád-házhoz való tartozás), illetve a cigányok ismertetőjét is jelképezi a címer, azaz egy hegedűt. 

Székelykeresztúr irányából a 13C országos úton, majd a héjjasfalvi eltérőtől a 134-es , részben aszfaltozott úton lehet megközelíteni 17 km távolságon.

A falu 1940-1945 között Nagyküküllő vármegyéhez tartozott, Héjjasfalva községközponttal. 

Székelyszenterzsébetet 1945-ben visszacsatolták Udvarhely megyéhez. mint  önálló község. 

1990-ben a falut, Székelyandrásfalvához csatolták.

 Napjainkban Újszékely községhez tartozik.

Központ vagy Piac tér.

Székelyszenterzsébet tornyos temploma a falu keleti részében, kiemelkedő dombon áll.





Ezen a helyen állt 1870-ig elődje a középkori templom is, amelyben még Orbán Balázs is járt.

Szenterzsébet lakossága a reformáció idején a református és az unitárius hitet választotta. 

1576-os években  a templomot, mint az unitárius, mint a református közösség egyformán magának igényli.

A fejedelmi bizottság a többségi elvet érvényesítve, a templomot és parochiát 1639-ben a reformátusoknak adja át.

A középkori templomhoz 1784-1785-ben építették a ma is álló tornyot.

1869-ben elhatározzák egy új templom építését, és 1873-ban felszentelik a templomot.

A mai épület keleti részében a padló alatt megvan a régi templomból megmaradt középkori kripta.

A szószék korona, búza koszorúval.

A templom régi orgonáját Kolonics István kézdivásárhelyi orgonaépítő segítségével értékesítik.

 A Kolonics István által készített új orgonát is,
1873-ban szentelik fel.

A templom belső falán látható a második  világháború 9 szenterzsébeti áldozatának emléktáblája.

Az első világháború 65 áldozatot követelt Szenterzsébet-től.

A faluban szolgáló lelkészek névsorát is faragott keretben láthatjuk.

Szent István koronája és kardja szalmából fonva.

A szenterzsébeti templomtoronyban két harang lakik.

Az Amerikába elvándorolt Szenterzsébetiek segítségével sikerült új nagyharangot önteni a falunak.

A harangon levő felirat a következő: „Öntette a Székelyszenterzsébeti- Az Amerikai Magyar Ref. Testvérek Segítségével: Ref. Egyház, Nagy Géza lelkész Kálnoki Domokos gondnok, 1921 Seib R.T Nagyszeben”.

A templom toronyból  jól láthatóak a falu házai.

A falu körül emelkedő dombok nagytöbbségében kopárak, csak helyenként borítják erdő őket.

A millecentenáriumi  emlékoszlop 896-1996.

Szenterzsébeten is mint általában Erdélyben máig megfigyelhető, hogy a temető a templomkertben volt. 

Itt látható báró Kemény Béla és felesége Hallerkői Gróf Haller Berta sírja. Kemény Béla hosszú időn keresztül a református egyház gondnoka. Haller Berta is áttér a református hitre.

2006-ban a református templomkertben felavatták Árpád-házi Szent Erzsébet embernagyságú szobrát, melyet a magyarországi Kotormán László szobrászművész faragott.

A szobor megformálásához alapul szolgált többek közt a nagygalambfalvi Szent Erzsébetet ábrázoló középkori freskók (triptichon) első képe.

Erzsébet,  II.András magyar király lánya, aki már 15 évesen a türingiai őrgróf felesége. Már 19 évesen özvegy és 24 évesen hal meg Marburgban.

Szent Erzsébet a szegények védőszentje. 

Fából készült portikusz a templom torony bejáratánál. 

A település a nevét régi temploma védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta.

Székelyszenterzsébet első írásos említése az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben szerepel.

1567-ben, 35 kaput számoltak össze a faluban.

1786-ban 730 fő lakott a faluban.

1850-ben 1189 a lakosok száma.

A falu lakossága 1887-ben 1140 lélek.

1939-ben a falu lakossága 1300 lélek, ebből magyar 1034, cigány 260, és román 6. 

 1997-ben a falu összlakossága 1047, amelyből magyar 504, cigány 543.

2003-ban  a falu összlakossága 1170, abból 391 magyar, 779 cigány !!!

XVI-XVII. század folyamán Szenterzsébeten  már iskola működött.  Pécsi Simon volt az iskola rektora.

1938-ban a színtiszta magyar falu iskolájában egyetlen magyar tanító sincs.Többnyire a szomszédfalusi románok tanítottak.

A régi népiskola helyére az 1970-es években új emeletes iskola épült, amely felvette a Pécsi Simon nevet.

A zászló és a címer szerves tartozéka a közintézményeknek.

A falu földrajzi koordinátái : é. sz. 46° 16′ 60″, k. h. 24° 55′ 60″.

A faluban látható lakások fele 1945-1970 kötött épült.

 A falu központjában áll, a két világháborúban elesett hősök emlékműve.

Szenterzsébeten is 1948 után létrehozták a kulákságot.

A kulákokat munkaszolgálatos katonáknak vitték, a Duna- csatornához vagy bányákba. 

Így akarták felszámolni a nagybirtokosok után a középparasztságot is.

Ma emléktáblákon olvashatjuk az áldozatok neveit.

A Művelődési ház épülete.

A régi szövetkezeti üzlet épületében  új "színfolt" a BÁR.

Napjainkban a kis üzletek is hozzátartoznak a faluképhez.

Az épületek stílusában a hagyományos székely mellett megtaláljuk a szász és a román jelleget is. 

Székelyszenterzsébet
(panoráma)

Székelyszenterzsébeten , bárkinek, bármikor, elhúzzák a "nótáját"


Nagyobb térképre váltás