Újlak

Újszékelyt követően, a Nagy-Küküllő híd előtt  jobbra kanyarodva átlépünk Maros megyébe,  Küküllősárd  faluba érünk, majd továbbhaladva újra visszatérünk Hargita megyébe. 

Székelyszenterzsébet előtt balra kanyarodva folytatjuk utunkat az Újlak patak völgyében.

A falu a községközponttól, Székelyandrásfalvától 12 km-re, Székelyudvarhelytől 53 km-re, Segesvártól pedig 27 km távolságra terül el.

Újlak, Hargita megye legnyugatibb települése. Lélekszáma alig éri el a harmincat.

Jól látható, hogy a  a község területén elhelyezett kétnyelvű helység jelzőtábla Uilac-Újlak  nagyon rövid életűnek bizonyult.

A kétnyelvű táblák nagyon érzékenyen érintették az újlaki lakosokat, akik panaszt tettek a Hargita megyei prefektúránál.

A prefektúra  utasítására, hogy azonnal távolítsák el a kétnyelvű táblákat – megoldásként lefestették a magyar feliratokat.

A falu az Újlaki patak egyik mellékvölgyében húzódik meg.

A falu nevét 1301-ben Vylak néven említik először.

1305-ben az oklevelekben poss Vylak néven jelentkezik.

1567-ben 15 kaput jegyeztek a faluban

1721-ben 13 családot írtak össze.

1910-ben a falu lakóinak száma 140 fő volt.

1966- ban 132 lakosa volt a falunak

1977-ben 81 személy lakott a faluban

1992-ben 29 román lakosa volt.

A 2002- es népszámlálás adatai szerint a lakosság létszáma 27 személy ebből 2 magyar.

Az út szélén a kutyák kíváncsi tekintete követett.

Szeretem a kutyákat, próbálkoztam szót érteni, de nem tudtak magyarul.

Újlakon is,  a székely építkezési stílus mellett a román települések építkezésére jellemző jegyek is megtalálhatóak.

A szász és székely építészet ötvöződése is kialakult a házépítési gyakorlatban. 

Újlakról a 134-es megyei úton érhető el Maros megyében, Magyarzsákod.

A falut körbe erdős dombsorok határolják.

Újlakon is évről évre növekszik az elnéptelenedett lakóházak száma.

A faluban sok épület teljesen romba dőlt.

Egy elhagyott kerekes kút az út szélén.

Itt csak a természetet hallod: a madarak, a háziállatok és a patak hangját.

A falu Ortodox temploma 18. századi eredetű.

A templomot 1905-ben Nagybúnból telepítették át Újlakra.

A bádoggal burkolt toronyban két harang lakik.

Belsejében a szentélyt elválasztó szentképfal (ikonosztáz) kivételes látványt nyújt.

Berendezése a tradicionális ortodox templomrendet  próbálja megőrizni.

Figyelemre méltók a falfestmények, ismeretlen mester alkotásai. 

A toronyba nem lehet felkapaszkodni, a lépcső, vagy létra ismeretlen fogalom 

Vannak hétvégi házként használt épületek. 

A román falvak már külsőleg sem mutatnak olyan egy- 

séges képet, mint a magyar, vagy szász községek.

A székelyföld határán, a völgyekbe telepedett románok falvai, a völgyekben, síkságon lakó magyarok és szászok falvai mintájára 
alakultak.
. 

 Társadalmi, gazdasági berendezkedésükben is 
nagyrészben azokat utánozták. 

Jellegzetes az épületek homlokzatán látható kereszt.

A lakosság fő foglalkozása a mezőgazdaság.

A falu környékén kevés a megművelhető földterület. 

Legfőképp sertést, szarvasmarhát, lovat, juhot és baromfit tartanak.

A falu között őrizetlenül, békésen legelnek a háziállatok. 

A rét tele van őszikével, vagy őszi kikericcsel, de maradjunk  csak a látvány élvezetével, mert kecses kikericsünk bizony legmérgezőbb növényeink egyike.

Az Újlak felé vezető út bal oldalán láthatjuk az újlaki halastavat.

 A környező dombok és a tó már önmagában egy turisztikai vonzerőt jelent.

A tó a horgászoknak nyújt kikapcsolódási lehetőséget.

Nagyobb térképre váltás