2012. október 21., vasárnap

Székelymuzsna


"A nyugati irányban haladó és a Ramócsát körülkanyargó Derspatakával alább Musnapataka egyesül. Ezen utóbbi nevét tartva még darabig a Küküllővel fut párhuzamosan, mig alább a szederjesi patakot is felvéve, Héjasfalván felül ömlik a Küküllőbe. Jelenleg nekünk még csak is a Musna patakával van dolgunk, mert annak völgyfejében van elrejtve a szeszélyes kilyukgatott, és festőileg kicsipkézett Likoldala nevü sziklahegy alján Musna, a Székelyföldnek végfaluja. Ezen régi faluban, melynek Herman nevü papjáról már 1283-ban emlités van téve, alig találunk feljegyezni valót.
Musna mindkét temploma uj, hogy azonban ott, hol most a reformatusok temploma van, hajdan régi egyház állott, arról az uj templomban beépitett átszelt lóherivvel záródó kapuzat kezeskedik."

(Orbán Balázs)


A falu felett északra a már emlitett Likoldala nevü hegy magasul fel, melynek függőlegesen lemetszett, csaknem megközelithetlen oldalában sorba helyezett 6 üreg van a gyülegsziklába bevésve. Mondják, hogy ez üregek tatárjárás alkalmával a lakosoknak védhelyéül szolgáltak. Mutatják a helyet, hol a főüreget elzáró vasajtó sarkai voltak, igen a bemélyedést, hol a védhelyet vizzel ellátó kut volt."

(Orbán Balázs)


A régi Udvarhelyszék déli határán fekszik Székelymuzsna.


Székelyudvarhelytől 27 km-re délnyugatra az Erdő-és a Csörgő-patak közti magasabb dombháton fekszik.




Székelyderzstől a községközponttól  6 km-re nyugatra található.



 Keleten a 667 méter magas Halom-hegy.



Északon a Lik-tető  816 méteres magas hegy szegélyezi.



Székelymuzsna három megye határán fekszik: Hargita, Maros és Brassó megyét is érinti.




A falu 525-600 méter közötti magasságon fekszik. 



Település forma szempontjából dombvidéki halmazfalu.



Orbán Balázs szerint  már 1283-ban Hermann volt a muzsnai templom papja. 


A település 1520-ban Muscha. 



1566-ban Musna néven jelentkezik a forrásokban.





1562-ben a székely felkelés egyik vezetője a muzsnai Bán András volt, melynek leverése után a falu lakói jobbágysorba süllyedtek.



1567-ben a regestrum 35 kapuval jegyzi a települést. 




1614-ben 70 családfőt írtak össze a faluban.



1786- ban a lakosság létszáma elérte az 558 főt.



1850-ben, érdekes de 850 lakosa van a falunak.



1868-ban 893 személy lakott a faluban.




1910-ben 1011  lakosa volt a falunak.


A második világháború előtt 1941-ben 944 személy a falu lakossága.



1992-ben 485 lakosából 483 magyar és 2 román volt.


A 2002-ben tartott népszámlálás már csak  292 személyt talált a faluban.


Segesvárt és Székelyudvarhelyt összekötő műúttól (DJ 133), Agyagfalván keresztül egy 6 km hosszú erdei út vezet Muzsnába.



A DJ 133-as útról Ócfalván keresztül 17 km-es aszfaltozott út vezet Székelyderzsig, innen kövezett földúton  jutunk el a faluba.





Erkeden  keresztül pedig, 15 km-es földúton az E 60-as nemzetközi útra lehet becsatlakozni, Szederjesnél.


A szász és székely építészet ötvöződéséből kialakult házépítési gyakorlat időtálló, robusztos ingatlanok megalkotásához vezetett.



Az erőteljesen mutatkozó szász hatás  láthatunk főként az utca front kialakításában




 A szász behatás az előkert nélküli építkezésben, és anyaghasználatban is követhető.



A falukép, magán viseli a kistérség népi építészeti jegyeit a lakóház a telek egyik oldalán, közvetlenül az utcafrontra nézve épült fel,a tágas telket pedig a keresztcsűrös elrendezés uralja.


Székelymuzsna ma is őrzi  a fa- és kőépítmények technikáját, anyagszerűségét. 



 A zárt utcafrontok, a magas kőkapuk a vidék sajátosságai közé sorolhatók.


Új tetőszerkezet került a régi házra.


Egyre több az emeletes épület a faluban.




A faluban évről évre növekszik az elnéptelenedett lakóházak száma.




A falu régi temploma 1283-ban már megvolt, ez valószínűleg a mai Szentegyháza nevű dűlőben állott. 




A falu egyetlen középkori templomát a  reformáció térhódítása után a reformátusok és az unitáriusok közösen használták




Az épület 1642-ben az unitáriusok birtokába került, azzal feltétellel, hogy új templomot kell építeniük a református híveknek. 




Mivel az építkezés elmaradt az épület 1648-ban a reformátusok kapták meg. 





A falu lakossága 1701-ben közös erővel felépítette az unitárius templomot.



Kis kőtemplom volt a falu közepén, amely a földcsuszamlás miatt hamar megrongálódott. 1726-ban már javításra szorult, és  le kellett bontani.



1795-ben kezdődött egy új templom építése, a teljes befejezés 1907-ig tartott. Ezt is csúszós talajra építették, így többször kellett javítani, vasabronccsal körülkötni. 1935 őszén ezt is le kellett bontani.



Az unitáriusok negyedik templomának építése 1936 tavaszán kezdődött el.



Az építkezés 1940-re fejeződött be, de szentelésére csak 1956-ban került sor.




A boltíves bejárat  a toronyban.



A templom belső berendezését a kék szín uralja.




A templomot útóljára 2005-ben javították.


A szószék.





Az egyház címere a három dombon álló galamb, körülötte farkába harapó kígyó, fából faragott,...



.. és festett kerámia változata.




A szószék korona.


Fából készült fakarzat a templomhajó északi oldalán.



A templom orgonája.



Az első padsorok virágmintás díszítésűek.


A déli fából készült orgona karzat.



Különleges látvány a templom toronyból letekinteni a falu házaira.


A déli órákba szinte nem is lehet embert látni a falu utcáin.



A falut övező domboldalon egykoron volt tizenkét lik, ide menekültek a muzsnaiak tatárjárás idején.



A likakból ma már csak kettő maradt, ám azok is beszűkültek




Feljutni a harangokhoz nem mindig könnyű feladat.



Az unitárius templom tornyában két harang lakik.



A kis harangot 1925 ben öntötte König Frigyes Aradon.




A nagy harangot Segesváron öntötte Manchen Mihály 

1871- ben.




A falu lakóinak többsége állattenyésztésből és mezőgazdaságből él. 



A nehezen megművelhető föld helyett sokan szakmát választottak.




Székelymuzsna a XVII. században híres asztalos- és festőközpont volt.


Tetőkazettás templomok mesterei, jeles bútorkészítők kerültek ki a faluból.



Napjainkban egy jó hírű sajtgyár is működik Székelymuzsnában. 

A tejfeldolgozás 2001 októberében indult tíz tejtermelővel.


A falu bejáratánál látható fatelep is munkalehetőséget biztosít a falusiaknak. 



Valamikor virágzó foglalkozás volt népi fafaragás, a járom- és orsókészítés.




Az eltelt évek során, aki tehette, egy jobb élet reményében elhagyta szülőfaluját.



 Aki pedig maradt a faluban azok között egyre több, az idős és a  nő.



Az át­lagéletkor ma elég magas a faluban. 



A fiatalság manapság csak városról jár ide, számukra ismeretlen és rendkívüli látvány egy szekér.



A művelődési ház helyet ad a falu kulturális és közösségi életének szervezésére, lebonyolítására, valamint iskolai és  magán rendezvényeknek.


Több mint 30-éve elkezdődött és hagyománnyá vált a szüreti bál megrendezése a faluban.



A bál reggelén a legények és leányok székelyruhába lóháton és szekérrel elindulnak meghívni a környező falvak lakóit. 
A csőszkirály pedig verses meghívót mond:
"Megérett a szőlő
Javát le is szedtük,
És ezt egy bállal ünnepeljük
Legények és lányok
Gyertek el a bálba
SZÉKELYMUZSNA kicsi falujába."


 A faluban jelenleg I-IV osztályos iskola működik. 



Székelymuzsna lakói méltó emléket állítottak a világháború, és a szabadságharc áldozatainak.



1848-1849-es honvédek emlékműve. 


Tizennyolc muzsnai név a magyar szabadságért.



Az első világháború 53 muzsnai áldozatának emlékműve.




A tíz éves testvér települési kapcsolatok emlék kopjafája.



A hét vezér neve a kopjafán: Árpád, Előd, Ond, Kond,
Tas, Huba, és Töhötöm.


Székelymuzsna, és

Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Kastélyosdombó testvéri összetartozását hirdető emléktábla a millennium évéből.


Darány település címere.


A napjainkban is megtekinthető református templomot az 1400-as években építették 



A templom a település közepe táján, az utcasor vonalán belül áll. 




A épület alacsony kőfallal van körülvéve.



A templom déli falát négy támpillér tagolja, az északit csak egy, a diadalív vonalában. 

A templom épülete a hajóból és vele azonos szélességű, keletelt, sokszögzáródású szentélyből áll.


A templomhajótól  néhány méterre, áll az 1837-ben épített torony. 





A torony Morgondai Schneider Mihály pallér és Siménfalvi Györke János ácsmester munkája.


A XV. században épült, késő gótikus, festett kazettás mennyezetes templom  mai állapota az 1802-es földrengés után alakult ki




A templom belsejét is átalakították, berendezése jórészt az 1802-es földrengés után készült.




A templomteret egyszínű kazettás mennyezet fedi.


Az egyik sarokban három feliratos kocka van, a középsőn: KÉSZÜLT MÁTÉ SÁMUEL MEGYE BIRO MÁTÉ JÁNOS ÉS KOVÁTS MIHÁLLY EGYHÁZ FIJAK IDEEKBEN A. 1805.

A másik kettő nyolc presbiter nevet tartalmaz.



Közepén ovális keretben ez a felirat olvasható: EZ HELLY NEM EGYÉB, HANEM ISTENNEK HÁZA ÉS EZ A MENNYEKNEK KAPUJA. I. MOS. R. XXVIII. W. 17 ANNO 1805.


A nyugati karzat átfestett mellvédjén reneszánsz virágminták ütnek át az újabb kori egyszínű festés alól, középen az 1639-es és 1859-es évszámok láthatók.




A mellvéd alatt is találunk régi feliratot.


A szentélyrész a nyolcszög három oldalával záródik, sarkain támpillérekkel. 

A hajó és a szentély tengelye elhajlik



A keleti részen, a fából készült orgonakarzaton nincs évszám.



Az 1811-ben megvásárolt  használt orgona 1785-ből való.



Az orgona építője Keresztényfalvi Boldizsár Tamás.



A szószék korona



A templom diadalívének lebontása tehette szükségessé az új szószék építését is.



A hosszfalak közepén lizénapár jelzi az egykori diadalív helyét



A torony alatti bejárattól lépcső vezet a toronyba.




Muzsna templomának 1493-ból  középkori harangja is volt,
 amelyet 1788-ban újraöntöttek, amikor a 295. évében volt.
Napjainkban a templomtoronyban két harang lakik.


A kis harangot 1788-ban öntötte Segesváron Baumgartner János. Felirata: "
A MUSNAI REFORMATA EKLESIA UJRA ÖNTETTE SEGESVÁRT PER JOH BAUMGARTNER ANNO 1788."

A nagy harangot 1923-ban öntötte Novotni Antal Temesváron.



A falu szerkezeti felépítése több utcából áll.




Alszeg utca



Román utca



Házak a Román utcában.




Templom utca



Libatér utca



Túlsó utca új házai.



Régi házak a Túlsó utcában.



Varga szoros.


Telek utca


Felszeg utca




Patak utca



Gandzsia utca


A faluban még kisebb utcák a Máté utca, Bálint utca, Szarka szorosa.









Ha véget ér a nyár a falu napsütötte utcáinak arculata megváltozik.  Ugyanúgy, mint mindenfelé az emberek életében az ősz és a tél csendes időszaka következik.  A téli napokon már a déli órákban, olyan megnyúltak az árnyékok  mint nyáron a naphanyatlás óráiban.
Nézzük meg egy pár fénykép erejéig hogyan mutat Székelymuzsna ebben az időszakban.



























Székelymuzsnai panorámák.









4 megjegyzés:

  1. Nagyon igényes és szép összeállítás. További áldásos munkát,
    Újvárosi Katalin székelymuzsnai unitárius lelkésznő

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm az elismerő véleményt. Lehetőségeimhez mérten szeretném minél hamarább elkészíteni Udvarhelyszék falvainak a fényképes bemutatását.
      Csedő Attila

      Törlés
  2. Nagyon jól sikerült képek. Csak így tovább, nagyszerû munka.
    Asztalos Ibolya Noémi.

    VálaszTörlés
  3. Koszonjuk nagyon elethu kepek Isten aldasat kerjuk tovabbi munkaidra

    VálaszTörlés