"A nyugati irányban haladó és a Ramócsát körülkanyargó Derspatakával alább Musnapataka egyesül.
Ezen utóbbi nevét tartva még darabig a Küküllővel fut párhuzamosan, mig alább a
szederjesi patakot is felvéve, Héjasfalván felül ömlik a Küküllőbe. Jelenleg
nekünk még csak is a Musna patakával van dolgunk, mert annak völgyfejében van
elrejtve a szeszélyes kilyukgatott, és festőileg kicsipkézett Likoldala nevü
sziklahegy alján Musna, a Székelyföldnek végfaluja. Ezen régi
faluban, melynek Herman nevü papjáról már 1283-ban emlités van téve, alig találunk feljegyezni valót.
Musna mindkét temploma uj, hogy azonban ott, hol most a
reformatusok temploma van, hajdan régi egyház állott, arról az uj templomban
beépitett átszelt lóherivvel záródó kapuzat kezeskedik."
(Orbán Balázs)
A falu felett északra a már emlitett
Likoldala nevü hegy magasul fel, melynek függőlegesen lemetszett, csaknem
megközelithetlen oldalában sorba helyezett 6 üreg van a gyülegsziklába bevésve.
Mondják, hogy ez üregek tatárjárás alkalmával a lakosoknak védhelyéül
szolgáltak. Mutatják a helyet, hol a főüreget elzáró vasajtó sarkai voltak,
igen a bemélyedést, hol a védhelyet vizzel ellátó kut volt."
(Orbán Balázs)
A régi Udvarhelyszék déli határán fekszik
Székelymuzsna.
Székelyudvarhelytől 27 km-re délnyugatra az Erdő-és a Csörgő-patak közti magasabb dombháton fekszik.
Székelyderzstől a községközponttól 6 km-re nyugatra található.
Északon a Lik-tető 816 méteres magas hegy szegélyezi.
Székelymuzsna három megye határán fekszik: Hargita,
Maros és Brassó megyét is érinti.
A falu 525-600 méter közötti magasságon fekszik.
Település forma szempontjából dombvidéki halmazfalu.
Orbán Balázs szerint már 1283-ban Hermann volt a muzsnai templom papja.
A település 1520-ban Muscha.
1566-ban Musna néven jelentkezik a forrásokban.
1562-ben a székely felkelés egyik vezetője a muzsnai Bán András volt, melynek leverése után a falu lakói jobbágysorba süllyedtek.
1567-ben a regestrum 35 kapuval jegyzi a települést.
1614-ben 70 családfőt írtak össze a faluban.
1786- ban a lakosság létszáma elérte az 558 főt.
1850-ben, érdekes de 850 lakosa van a falunak.
A második világháború előtt 1941-ben 944 személy a falu lakossága.
1992-ben 485 lakosából 483 magyar és 2 román volt.
A 2002-ben tartott népszámlálás már csak 292 személyt talált a faluban.
Segesvárt és Székelyudvarhelyt összekötő műúttól (DJ 133), Agyagfalván keresztül egy 6 km hosszú erdei út vezet Muzsnába.
A DJ 133-as útról Ócfalván keresztül 17 km-es aszfaltozott út vezet Székelyderzsig, innen kövezett földúton jutunk el a faluba.
Erkeden keresztül pedig, 15 km-es földúton az E 60-as nemzetközi útra lehet becsatlakozni, Szederjesnél.
A szász és székely építészet ötvöződéséből kialakult házépítési gyakorlat időtálló, robusztos ingatlanok megalkotásához vezetett.
Az erőteljesen mutatkozó szász hatás láthatunk főként az utca front kialakításában
A szász behatás az előkert nélküli építkezésben, és anyaghasználatban is követhető.
A falukép, magán viseli a kistérség népi építészeti jegyeit a lakóház a telek egyik oldalán, közvetlenül az utcafrontra nézve épült fel,a tágas telket pedig a keresztcsűrös elrendezés uralja.
Székelymuzsna ma is őrzi a fa- és kőépítmények technikáját, anyagszerűségét.
Új tetőszerkezet került a régi házra.
Egyre több az emeletes épület a faluban.
A falu régi temploma 1283-ban már megvolt, ez valószínűleg a
A falu egyetlen középkori templomát a reformáció térhódítása után a reformátusok és az unitáriusok közösen használták
Az épület 1642-ben az unitáriusok birtokába került, azzal feltétellel, hogy új templomot kell építeniük a református híveknek.
Mivel az építkezés elmaradt az épület 1648-ban a reformátusok kapták meg.
A falu lakossága 1701-ben közös erővel felépítette az unitárius
templomot.
Kis kőtemplom volt a falu közepén, amely a földcsuszamlás
miatt hamar megrongálódott. 1726-ban már javításra szorult, és le
kellett bontani.
1795-ben kezdődött egy új templom építése, a teljes befejezés 1907-ig
tartott. Ezt is csúszós talajra építették, így többször kellett javítani,
vasabronccsal körülkötni. 1935 őszén ezt is le kellett bontani.
Az unitáriusok negyedik templomának építése 1936 tavaszán kezdődött el.
Az építkezés 1940-re fejeződött be, de szentelésére csak 1956-ban került sor.
A boltíves bejárat a toronyban.
A templom belső berendezését a kék szín uralja.
A templomot útóljára 2005-ben javították.
A szószék.
Az egyház címere a három dombon álló galamb, körülötte farkába harapó kígyó, fából faragott,...
.. és festett kerámia változata.
A szószék korona.
Fából készült fakarzat a templomhajó északi oldalán.
A templom orgonája.
Az első padsorok virágmintás díszítésűek.
A déli fából készült orgona karzat.
Különleges látvány a templom toronyból letekinteni a falu házaira.
A déli órákba szinte nem is lehet embert látni a falu utcáin.
A falut övező domboldalon egykoron volt tizenkét
lik, ide menekültek a muzsnaiak tatárjárás idején.
A likakból ma már csak kettő maradt, ám azok is beszűkültek
Feljutni a harangokhoz nem mindig könnyű feladat.
A likakból ma már csak kettő maradt, ám azok is beszűkültek
Feljutni a harangokhoz nem mindig könnyű feladat.
Az unitárius templom tornyában két harang lakik.
A kis harangot 1925 ben öntötte König Frigyes Aradon.
A nagy harangot Segesváron öntötte Manchen Mihály
1871- ben.
Tetőkazettás templomok mesterei, jeles bútorkészítők
kerültek ki a faluból.
Napjainkban egy jó hírű sajtgyár is működik Székelymuzsnában.
A tejfeldolgozás 2001 októberében indult tíz
tejtermelővel.
A falu bejáratánál látható fatelep is munkalehetőséget biztosít a falusiaknak.
Valamikor virágzó foglalkozás volt népi fafaragás, a járom- és orsókészítés.
Az átlagéletkor ma elég magas a faluban.
A fiatalság manapság csak városról jár ide, számukra ismeretlen és rendkívüli látvány egy szekér.
A művelődési ház helyet ad a falu kulturális és közösségi életének szervezésére, lebonyolítására, valamint iskolai és magán rendezvényeknek.
Több mint 30-éve elkezdődött és hagyománnyá vált a szüreti bál megrendezése a faluban.
A bál reggelén a legények és leányok székelyruhába lóháton és szekérrel elindulnak meghívni a környező falvak lakóit.
A csőszkirály pedig verses meghívót mond:
"Megérett a szőlő
Javát le is szedtük,
És ezt egy bállal ünnepeljük
Legények és lányok
Gyertek el a bálba
SZÉKELYMUZSNA kicsi falujába."
A faluban jelenleg I-IV osztályos iskola működik.
Az első világháború 53 muzsnai áldozatának emlékműve.
A tíz éves testvér települési kapcsolatok emlék kopjafája.
A hét vezér neve a kopjafán: Árpád, Előd, Ond, Kond,
Tas, Huba, és Töhötöm.
Székelymuzsna, és
Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Kastélyosdombó testvéri összetartozását hirdető emléktábla a millennium évéből.
Darány település címere.
A napjainkban is megtekinthető református templomot
az 1400-as években építették
A épület alacsony kőfallal van körülvéve.
A templom déli falát négy támpillér tagolja, az északit csak egy, a diadalív vonalában.
A templom épülete a hajóból és vele azonos szélességű, keletelt, sokszögzáródású szentélyből áll.
A templomhajótól néhány méterre, áll az 1837-ben épített torony.
A torony Morgondai Schneider Mihály pallér és Siménfalvi Györke János
ácsmester munkája.
A XV. században épült, késő gótikus, festett kazettás mennyezetes templom mai állapota az 1802-es földrengés után alakult ki
A templom belsejét is átalakították, berendezése jórészt az 1802-es földrengés után készült.
A templomteret egyszínű kazettás mennyezet fedi.
Az egyik sarokban három feliratos kocka van, a középsőn: KÉSZÜLT MÁTÉ SÁMUEL MEGYE BIRO MÁTÉ JÁNOS ÉS KOVÁTS MIHÁLLY EGYHÁZ FIJAK IDEEKBEN A. 1805.
A másik kettő nyolc presbiter nevet tartalmaz.
Közepén ovális keretben ez a felirat olvasható: EZ HELLY NEM EGYÉB, HANEM ISTENNEK HÁZA ÉS EZ A MENNYEKNEK KAPUJA. I. MOS. R. XXVIII. W. 17 ANNO 1805.
A nyugati karzat átfestett mellvédjén reneszánsz virágminták ütnek át az újabb kori egyszínű festés alól, középen az 1639-es és 1859-es évszámok láthatók.
A mellvéd alatt is találunk régi feliratot.
A szentélyrész a nyolcszög három oldalával záródik, sarkain támpillérekkel.
A hajó és a szentély tengelye elhajlik
Az 1811-ben megvásárolt használt orgona 1785-ből való.
Az orgona építője Keresztényfalvi Boldizsár Tamás.
A szószék korona
A templom diadalívének lebontása tehette szükségessé az új szószék építését is.
A hosszfalak közepén lizénapár jelzi az egykori
diadalív helyét
A torony alatti bejárattól lépcső vezet a toronyba.
Muzsna templomának 1493-ból középkori harangja is
volt,
amelyet 1788-ban újraöntöttek, amikor a 295. évében
volt.
Napjainkban a templomtoronyban két harang lakik.
A kis harangot 1788-ban öntötte Segesváron Baumgartner János. Felirata: "A MUSNAI REFORMATA EKLESIA UJRA ÖNTETTE SEGESVÁRT PER JOH BAUMGARTNER ANNO 1788."
A nagy harangot 1923-ban öntötte Novotni Antal Temesváron.
A falu szerkezeti felépítése több utcából áll.
Román utca
Házak a Román utcában.
Templom utca
Gandzsia utca
A faluban még kisebb utcák a Máté utca, Bálint utca, Szarka szorosa.
Ha véget ér a nyár a falu napsütötte utcáinak arculata megváltozik. Ugyanúgy, mint mindenfelé az emberek életében az ősz és a tél csendes időszaka következik. A téli napokon már a déli órákban, olyan megnyúltak az árnyékok mint nyáron a naphanyatlás óráiban.
Nagyon igényes és szép összeállítás. További áldásos munkát,
VálaszTörlésÚjvárosi Katalin székelymuzsnai unitárius lelkésznő
Köszönöm az elismerő véleményt. Lehetőségeimhez mérten szeretném minél hamarább elkészíteni Udvarhelyszék falvainak a fényképes bemutatását.
TörlésCsedő Attila
Nagyon jól sikerült képek. Csak így tovább, nagyszerû munka.
VálaszTörlésAsztalos Ibolya Noémi.
Koszonjuk nagyon elethu kepek Isten aldasat kerjuk tovabbi munkaidra
VálaszTörlés