Homoródszentpéter

"Szt.-Pált és Pétert a vallási fogalom is egybe foglalta s miként az erkölcsi világban e két szent páritva van, ugy itt a Homoród völgyében is együtt találjuk őket, a mennyiben Szt.-Pálon alól alig 1000 lépésnyire Homoród-Szt.-Péter következik. Egybe volt csatolva e két falu a vallás köteléke által is, a mennyiben Szt.-Péter Szt.-Pálnak testvér községe, ez amannak filiája volt,* egybe még a szolgaság által is, a mennyiben Szt.-Pétert is a szt.-páli Kornisok jobbágyai lakták."

( Orbán Balázs ) 

"E faluban alig találunk más felemlitésre méltót, mint az unitárium templomot, mely a késő gót kornak a XV-ik században épült szerény emléke, mint ezt csucsives nyugati kapuzata, (melynek felső felét henger tagozat ékiti) és vesszőmüvel ékes átszelt lóherivü mellék-ajtaja bizonyitja."

( Orbán Balázs ) 

Homoródszentpéter a Nagy-Homoród völgyében, annak kiszélesedő lapályán, Székelyudvarhelytől 22 km-re fekszik, ahol a havasalji tájat szelídebb dombok, alacsony vízválasztók váltják fel.

A 132B megyei út mentén helyezkedik el, Nagy-Homoród jobb partján. 

Közigazgatásilag Homoródszentmártonhoz tartozik.

Nevét Szent Péter tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.

A falu közepén áll a műemléknek nyilvánított unitárius templom. 

A templomot régen kőkerítés vette körül, amely a különálló tornyot fogta közre. 

A torony formája 1851-ig a közeli szász templomerődök tornyaihoz volt hasonlatos (alacsony falazaton  négyoldalú zsindelyfedelű tornácozattal ellátva, minden díszítés nélkül).

A négy saroktámmal szegett torony, bejáratul is szolgál.

A torony párkánnyal tagolt első és második szintjén lőrésablakok nyílnak.

A hangablakos, óraíves párkánnyal és gúlasisakkal lezárt felső része későbbi, 1851-ből való ráépítés 8 métert magasította.

A régi kőkerítésből  napjainkban csak egy rövid szakasz maradt. 

A keletelt templom hajója, és a sokszögzáródású  keleti irányba szűkülő szentély.

A vízvetőkő nélküli támokkal körbefogott szentély alig keskenyebb a hajónál, de magasabb nála.

Déli oldalán két átalakított ablak látható.

A hajó déli falán két átalakított ablaknyílást találunk, közöttük helyezkedik el az oromzatán 1930-as évszámot viselő portikus.

A kis portikus a pálcataggal keretelt szemöldökgyámos déli bejáratot védi. 

A hajó nyugati homlokzatát most a tetőeresz vízszintes vonala zárja le.

A hajó sarkait  átlós felfekvésű, tagolt támpillérek szegik.

Az északi tám felső vízvetője hornyolt faragott kő, a ferde metszésű lábazatot vakolatréteg takarja.

A középtengelytől kissé északra nyíló nyugati bejárat kőkeretének profilját vakolat fedi.

Az ajtó nyílása most félköríves, Orbán Balázs még átalakítás előtti állapotban látta.

Az építészeti formák tanúsága szerint a templomot a XV—XVI. század fordulóján kezdték építeni.

1758—60 körül a templomot jelentősebb mértékben átalakították.

A templom belseje elvesztette gótikus jellegét.

A szentély mennyezete sík fedésű. 

Közepében ott látható az egykori boltozat záróköve, melyet nyolclevelű rozetta díszít.

A szentély északi és déli falának közepén egy-egy gyámkő eredeti helyén maradt meg.

Vaskos fejlemezük sokszögű, maguk a gyámok fordított kúp alakúak.

A szentély keleti felét 1835-ös évszámú festett orgonakarzat foglalja el.

A két oldalon négy virágmintás festett kazetta.

Középen az egyházgondnok és az orgona készítőinek nevei.

A templom bútorzata az unitárius templomok jellegzetes kék színére van festve. 

A hajdani diadalív vonalában, az északi oldalon álló szószék attikai lábazatú oszlopon áll. 

Az orgona 1902-től szolgálja az egyházközséget, készítői a brassói Csioflek testvérek.

A templomhajót festett kazettás famennyezet fedi. 

 1758–1760. évi átalakítás korából való.

A virágmintás festésű nyugati karzat 8 mezőből álló mellvédje, feliratként bibliai idézetekkel.

A karzat újrapadolását 1937-ben végezték,

és ekkor került elő 8 darab, a XVI. század első negyedére

datált karzatmellvéd-deszka.

(A kolozsvári Erdélyi Múzeum tulajdona.)

 Két koszorús címerének egyikén a Jagelló kori címert azonosították, a másikon egy donátor (Varkocs) címert.

(Fotó az internetről)

Készítését az 1520-as évekre teszik.

(Fotó az internetről)

A második világháború áldozatainak fekete márványtáblája a hajó északi falán.

 A XVIII. századtól unitárius anyaegyház, de már 1693-ból feljegyezték az első itteni lelkész nevét.

 1715-ben a püspöki vizitáció Szentpéteren kőből épült templomot és tornyot vesz leltárba. 

A késő gótikus templom hajdani állapotáról az egyházi leltárak több vonatkozásban is tájékoztatnak.

Az Úr asztala.

Az első világháború áldozatainak fekete márványtáblája a szentély északi falán látható.

A hajdani diadalív vonalában, az északi oldalon álló szószék attikai lábazatú oszlopon áll. 

A szószék korona.

Piros fehér zöld, és arany díszítés.

Festett virágmintás szószék.

A falu középkorban csak tisztán katolikus lakói a reformáció után az unitárius vallást választották, s a templomot is unitáriussá alakították.

A templom torony rendkívüli rálátást biztosít a település épületeire.

Jól látható a távolban a két Homoród közötti vízválasztó.

A homoródszentpáli halastavak, és a legelésző marhacsorda.

Északi irányba a falu Felszeg nevű része.

Távolabb a szomszéd falu Homoródszentpál.
("Péter és Pál tudjuk nyárban, 
Összeférnek a naptárban...")



A templomtól délre az Alszeg házai sorakoznak.

A Homoród vizének túlsó partján Városfalva látható.

Az iskola után a főút mentén a Külszeg falurész, és a falu temetője.

A toronyban két harang lakik.

A középkori templom leltárában két harang is szerepelt, 1759-es és 1760-as évszámmal. 

Jelenleg a toronyban két 1922-ben öntött harang van.

A torony óraszerkezete nem működik.

A templom mellett egy emeletes épület áll. 

A korszerűen megépített lelkészi lakás. 

 Nincs két egyforma falu, minden falu, táji, építészeti és lakosainak viselkedésformáival egyenként is kifejezett egyéniség.

A falu lakóépület állománya eredeti vagy átalakított formában még létezik.

Érdekes jelenség, hogy a szász építészeti stílus keveredése a hagyományos székely építkezéssel itt nem jelentkezik.

A szász behatású magas kőfallal körbezárt portákat elsősorban Homoródkeményfalván, Abásfalván és a községközpontban láthatunk. 

Sok kőoszlopos vaskapu látható.

A faluból hiányoznak a faragott nagy székelykapuk, és gyalogkapuk.

Az új épületek is meghatározóak . 

 Nagyon fontos lenne, hogy az új vagy átalakított épületek beilleszkedjenek a faluképbe.

Még láthatóak régi, megmaradt és jó állapotú parasztporták, az udvarban istállókkal, pajtákkal, és csűrökkel. 

A házakon általában a hagyományos kontyos,... 

...és csonkakontyos tetőszerkezet látható.

Az elhanyagolt házak lassan lebontódnak.



A csűr és az istáló üres, a melléképületek romokban állnak.

 A település területe ősidők óta lakott. A közelében lévő Köves-bércen a régészek bronzkori halomsírokat találtak.

1614-ben a faluban 23 családfőt írtak össze.

1850-ben 225 személy lakott a faluban.

1868-ban 260 főre emelkedett a lakosság. 

1910-ben 289 fő volt a falu lakossága. 

A második világháború elején a lakosság létszáma 323 főre emelkedett.

Napjainkban 190 személy lakik a faluban.

A lakosság  megélhetését a saját  földje, állatállománya,  és gyümölcsöskertje biztosítja.