2015. november 25., szerda

Homoródjánosfalva



"Városfalvával csaknem szemben (valamivel alább) a Poklosülő patak Homoródba szakadásánál fekszik Jánosfalva.* E falu derék székely lakóinak az a tulajdonsága van, hogy nagyon sebesen beszélnek, és a szót elharapják, miért sokat is élczeskednek velök a szomszédfalusiak, mint például, egykor két Jánosfalvi beszélgetvén a székház előtt, egy más vidéki kérdé társától, hogy vajon nem tudja-e hogy azok miféle nyelven beszélnek? Sebes beszédök mellett még más adomákkal is üldözik. Ilyen a kecskebehajtás története."

(Orbán Balázs)


Itt a Székelyföld déli határán,  Székelyudvarhelytől 27 kilométerre, Kőhalomtól 22 kilométerre fekszik Homoródjánosfalva.


A Köves-hegyen már a rómaiak is bányásztak követ, több oszlop és sírkőtöredék került itt elő. 



Napjainkban a falu közigazgatásilag a Brassó megyei Kaca községhez tartozik, ezt a tényt a hivatalos szervek látványosan is az idelátogató tudomására hozzák. 


A falu lakóssága is tudatja a látogatóval, hogy Ők valójában 
részei a Székelyföldnek.


Homoródjánosfalva románul Ionești.
( Németül Eissdorf, korábban Weissdorf )


A három kopjafa üzenete, hogy a falu lakói:
Erdélyiek, Unitáriusok, és Udvarhelyszékiek.



A falu daróci kijáratánál hasonló helyiségnév tábla!  


Jánosfalván alól folyik egy kis csermely, a Tópataka. 
Ez volt régen a Székelyföld határvonala.
(Ezt jelölte ki az 1664-ben kiküldött országos "comissio")


 Jánosfalva keletkezésére vonatkozóan, hiteles adatokat nem ismerünk.





1334-ben Lőrinc pap szerepel a pápai tizedjegyzékben a Villa Eyanis plébánián. 


1448-ban Jánosfalva néven jelentkezik az oklevelekben




Nevét a hagyomány szerint attól a Jánosi Györgytől kapta, aki először telepedett meg itt.



A falu tengerszint feletti magassága 486 méter.



A település két fő részre tagolódik Alszeg és Felszeg




Felszeg területén találjuk a falu templomát.




Itt egy dombon emelkedik a magas kőfallal kerített keletelt templom. 


Faragott székely nagykapu a templomnál.



Mellette áll az első Világháború jánosfalvi hőseinek emlékműve.





Talán a székelyföld és a szászföld határát jelképezik az út két oldalán egymással szemben álló nagykapuk.  


Itt látható a homoródjánosfalvi óvoda és iskola épülete.



Feltételezik, hogy a falu középkori templomának első építési szakasza a XIII. századra esik. 





A cinteremben régi sírokat láthatunk.




Két koporsót utánzó sírkő, amelyeket a népnyelv haskövekként  is emleget.


Eredetileg a templom Szent Péter tiszteletére volt szentelve. 




A templomot a XV. században gótikus, majd 1522-ben késő gótikus stílusban átépítették.






Védelmi szempontból, négy saroktornyos fallal is övezték. 


A mai szentély, a tízszög három oldalával zárul. 





A szentély keleti falának két pillére közt külső kőlépcső vezet a karzatra. 



A déli falon egy átalakított és egy kőkeretes csúcsíves ablak nyílik. 




A hajó északi falánál egy később nyitott ablak, mellette rézsűs lábazatú támpillér.




A tám mellett a szószékre vezető lépcsőt magába foglaló téglalap alakú kiugró rész látható.



A templomhajó délről portikussal védett.




A portikus mellet áll Jánosfalvi Sándor István sírköve.




A szemöldökgyámos déli kapuzat profilja kettős reneszánsz kimatag. 


Reneszánsz hatás, hogy a keret a szárak közepén derékszögben megtörik. 



A máig változatlanul maradt templombelső a gótikus belső architektúra térélményét nyújtja. 


 A hajó északi falánál, a diadalív mellett  áll a szószék.





A szószékkorona.



 Felirata: VERBO ET EXEMPLO ANNO 1802.




A diadalív fala mellett falba épített lépcsőfeljárat indul, mely az e célra épített fülkében vezet fel a szószékre.




A faragott Úr asztala.



A szentélyt hálóboltozat fedi.





A szentély keleti felében festett mezőkkel díszített fakarzat áll.



Középen a korona alatt díszes keretben 1846-os évszám, a jobb és a bal oldalon 3-3 virágmintás festett kazetta.



A könyöklőpárkánya alatt ezzel a felirattal: IFJAK DITSÉRJÉTEK AZ URNAK NEVÉT A KARBAN ZSOLT. CXLVIII. VS. 7:12, EMLÉKEZZÉL MEG A TE TEREMTŐDRŐL A TE IFJÚSÁGODBAN. PREDIKATOR XII. VS.


A szentély hálóboltozata sűrűbb bordázatú, mint a hajóé



A bordák profilja és a gyámkövek is eltérőek. 




A templom második építési szakaszára utal a szentély egyik címerén látható dátum: 1522




Mindenik gyámkövön címerpajzs van, különböző ábrázolással. 



A gúla alakú gyámkövekről orrtagos terrakotta bordák indulnak




A hajó és a szentély egy tetőszerkezet alatt van.



Az északi fal két hátsó boltfiókjának mezőjét falképtöredékek töltik ki.



A szentély falképtöredékeit az 1943. évi javításkor tárták fel. 

Egy csigavonalas támlájú székben ülő sapkás férfi, jobb kezében dárda, mögötte lándzsa és alabárd is látszik. Az alak mögött díszítés és zöld alapú drapéria.


A mellette levő boltmezőben csak színfoltok láthatók




A templom más részein lappangó falképek után nem kutattak.


 Ugró mókus.



 Festett vonallal vízszintesen kettéosztott pajzson tőrt tartó kéz.



Rozetta, a pajzs sarkán késő gótikus kőfaragójegy látható. 



 Liliomos korona, felette bevésve: 1522.




A hajót is hálóboltozat fedi. 





A hajót és szentélyt, csúcsíves mélyen benyúló diadalív választja el.


A nyugati falnál orgonakarzat áll, mellvédjén négy festett címer:
Székely címer, Unitárius címer, Erdély címere, és Udvarhelyszék címere.





Az orgona építési ideje 1902.


Kékre festett padok virágmintás előlapokkal.




A templom nyugati homlokzatát teljes szélességében az 1821-ben épített, három párkánnyal tagolt torony foglalja el.
Építése előtt a kerítésfal déli oldalába foglalt kőtornya volt. 


Az óraszerkezet.




A toronyban két harang lakik.


A nagyobbik harang felirata:

 ISTEN DITSŐSÉGÉRE ÖNTETETT a JÁNOSFALVI UNITARIA ECCLESIA KÖLTSÉGÉVEL A. 1769.


A második harang évszáma 1481.



A templom toronyból jól látható a falu és környéke.



Ezen a részen a legtágasabb a Homoród völgye, a távoli dombok alatt Városfalva házai.



A távoli dombokon még erdős területek láthatóak. 




A Bágyi hegy, alatta a falu.


A templom mögött, a domboldalon van a falu temetője.




Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református, majd unitárius lesz, a templommal együtt.



Habár a falu közigazgatásilag Brassó megyéhez tartozik, de a történeti Udvarhelyszék peremfaluja.




Hagyományai, életmódja, és történelme igazolja, hogy székelységhez tartozik.


A települést 1567-ben 15 kapuval jegyezték.




1614-ben 29 család élt a faluban.


1786-ban a lakosság létszáma 251 fő.



1868-ban 359 fő a falu lakossága.



1910-ben 367 fő.



1941-ben 389-re emelkedett a lakosság létszáma.



1992-ben már csak 187-en éltek a faluban. 




Napjainkban 140-en laknak a faluban.



A falu utcáit járva tapasztalhatjuk, hogy a Homoród mente egyik legnagyobb értéke a hangulatos falukép.





Távol a városok zajától, kellemes természeti környezet, ahol még nagyon sok ember szeret élni.




Székelykapu a Székelyföld határán.




Még őrzik a lakáshasználat és építészeti arculat generációk során kialakult hagyományát.




Különleges tornácos ház, kőoszlopos kapuval.


Felújított kereskedelmi épület.



A faluban  régi és újabb kontyolt tetős,...





...vagy csonka kontyolt tetős házakat láthatunk.  



A modern épületek zavaróan hatnak a faluképre.




Lassan betör az tájidegen színvilág is a faluba.


A lakosság  megélhetését a saját  földje,
állatállománya,  és gyümölcsöskertje biztosítja.



A telkek fontos része a mezőgazdasági kisüzem területe, az önellátó gazdaságé istállókkal, ólakkal, terménytároló építményekkel.



A faluban több helyen szászos építkezés figyelhető meg.



Nagy magas kőkapu és kőkert, ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.


Az utolsó házak, és a Székelyföld határa következik!











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése