Csedő Attila: Homoródszentpál

Erdély-Székelyföld-Hargita megye-Homoródszentpál.

"Recsenyéden alól negyed órára van Homoród Sz.-Pál, minden szent neve mellett derék unitarius község. Classikus földet tapodunk itt is, hol meg kell állapodnunk; mert ezen falu régi nagyság romjaira épült, a mennyiben oly romokat takar itt a föld, melyeket csak az utóbbi időkben, a kőhalmi ut vágásakor (1854-ben) fedeztek fel,* oly maradványokat, melyek mindeddig senki által észlelve, meghatározva nem voltak, s melyek bizonynyal megérdemelnék a figyelmes vizsgálódást és utánásást."

(Orbán Balázs)

"Rendszeres ásatások bizonynyal érdekes felfedezésre vezetnének, s talán ezen titokteljes romok mivoltáról felvilágositást nyujtanának, de mig ilyen létesithető lesz, addig a kutató csak a sejtelmek fonalával lépdelhet a multnak e titokteljes tömkelegében."

(Orbán Balázs)

A homoródszentpáli tavak

az Oklándi-tető felé vezető út két oldalán láthatóak, a Nagy-Homoród bal partján.

Székelykapus helyiségnév tábla fogadja az idelátogatót.

Székelyudvarhelytől 15 km-re délkeletre a Nagy-Homoród völgyében fekszik, községközpontjától Homoródszentmártontól 5 km-re délre.

A Székelyudvarhelyt Székelykeresztúrral összekötő 137-es úton haladunk Felsőboldogfalva irányába.

Felsőboldogfalváról Árvátfalva felé térünk le, innen a kénosi tetőn keresztül érjük el Homoródszentpált.

A Homoródok vidékét átszelő útvonalak kereszteződésében, római katonai táborhely maradványaira települt Homoródszentpál.

Nevét a település Szent Pál tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.

Az 1334-es pápai tizedjegyzékben sacerdos de Sancto Paulo néven jelentkezik.

A település természeti kincseit a térség sajátos történelmi háttere is gazdagítja.

A falu határában találhatóak a régi, még római korban használt sóbánya romjai.

Egy XII. századi eredetű vár maradványai is megtalálhatóak a falu határában.

A vár a középkori magyar határvédelemi rendszer része volt.

A mai falu egy római castrum helyén található.

Nagy Homoród partján egy római erődítmény nyomait tárták fel.

Bronzkori temetkezési helyeket és a XI-XII. századból származó érméket találtak a falu környékén.

A castrumban Traianus és Marcus Aurelius császár idejéből származó római érmét találtak.

1567-ben 14 kapuval jegyezték fel a települést.

Lélekszáma 1786-ban 525 fő.

180 házban, 1869-ben 701 fő lakott.

1890-ben 687 fő élt a faluban.

1900-ban 775-re emelkedett a lakosság létszáma.

1910-ben csökkent 740 főre.

A második világháború kezdetén 1941-ben 205 házban 794 fő lakott.

A második világháború után a kollektív gazdaságok megalakítása elindította az elvándorlást a faluból.

Az iparosítás felgyorsulása tovább fokozta a település elnéptelenedését.

1992-ben 198 lakosából 196 magyar.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint Homoródszentpál lakossága 478 fő.

Homoródszentpálnak középkori gótikus temploma volt, erről oklevelek is tanúskodnak.

XV. században épült a falu gótikus temploma, melyet 1788-ban újítottak meg.

Orbán Balázs leírása szerint régen pálosrendi szerzetesek éltek Homoródszentpálon.

A falu közepén, kis dombháton áll az új unitárius templom.

A régi középkori templom helyére 1844-ben épült a mai unitárius templom.

Az előző korból csak a torony marad meg.

A bejáratnál faragott székely gyalogkapu.

A torony sarkainál egy-egy hatalmas, átlós elhelyezésű támpillér áll, kettős tagozással, vakolattal borított rézsűs lábazattal.

A régi tornyot 1827-ben újabb emelettel bővítették, 8 méterrel emelték meg a magasságát.

Ebben az évben kapta a torony óraíves párkányát, és mai magas sisakját.

Nyitott portikusz védi a torony bejáratát.

A támok között félköríves nyíláson át a dongaboltozatos toronyaljba jutunk.

A belső északi falnál tömör mellvédes lépcső vezet a karzatra.

1846-ban fejezték be az építkezést.

A déli falon az 1845-ös évszámot viselő portikusz.

Idézzük fel röviden, hogy milyen volt a lebontott középkori gótikus templom.

Tornyos kőtemplom, mennyezetes hajóval, és boltozatos szentéllyel.

A középkori templom faragványait nem építették be az új épületbe.

A torony keleti oldalához 1844 ben építették a mai nagyméretű templomot.

Az évszámos felirat a templom keleti falán.

A mai templom nyugati falán látható az orgona karzat.

Az orgonakarzat mellvédjén kaptak helyet a világháborús emléktáblák.

Az első világháború homoródszentpáli áldozatainak névsora az orgonakarzat mellvédjén.

A második világháború homoródszentpáli áldozatainak márványtáblája.

A padsorok között a keleti falnál egy régi harang igazolja, hogy a Kornis családnak szerepe volt az egyház patronálásában.

A történelmi idők tanúja az 1542-es elrepedt Kornis-harang.

Hogy a régi műemlékharang látogatható legyen, lehozták a toronyból, és a templomtérben helyezték el.

A templom bútorzata és belső berendezése az unitárius templomok jellegzetes kék színére van festve.

Faragott bútor darabok az Úr asztala,...

...és a papi pad.

Az orgona készítője a brassói Carl Schneider.

1888-ban a brassói Nagy József végzett javításokat az orgonán.

Három faragott csillár biztosítja a templom belső megvilágítását.

A mennyezeten és az oldalfalakon is stukkó díszítést használtak.

Évszázadokig, a homoródszentpáli templomtoronyból két, a Kornis család emlékét őrző, az 1542-es évszámot rögzítő harang vigyázta a falut.

A nagyobbik harangot az I. Világháború alatt „besorozták".

1923-ban Pap M. Gábor és neje az eklézsiának egy 223 kilogrammos kis-harangot adományozott.

A Kornis-harang 2010 nyarán egy temetés alkalmával elrepedt.

A 2011- ben öntetett, 442 kilogrammos új nagyharang.

"Az Isten szeretet, és aki szeretetben marad, az Istenben marad és az Isten is őbenne"

Ritka látvány a székelyföldi templomok tornyaiban!

Működő óraszerkezet.

Az óramű járását a templom tornyában a, meghajtósúly biztosítja.

A reformációt követően a falu lakók unitáriusok lettek, a templom az unitárius egyházé.

A torony déli oldalán egy réztáblás kopjafa áll.

A kopjafán a 25 éves zsámbéki kapcsolatok emléktáblája.

Világháborús katonasírok a templom mellett.

A fák között kőtalapzaton, faragott kopjafa.

Itt állított emléket Homoródszentpál a honfoglalás 1100 éves évfordulójának,...

..és a magyar államalapítás 1000 éves évfordulójának.

A 2012 novemberében felavatott ZSÁMBÉK tér.

A faragott Zsámbék névtábla.

Az unitárius lelkészi lakás a Zsámbék téren.

Jellegzetes szász stílusú falazott nagykapu.

Megújulnak a Zsámbék tér régi épületei.

A homoródszentpáli általános iskola.

Az iskola udvarán felkészülve várják a telet.

Két emléktábla Pálffy Ákosnak és Máthé Andrásnak.

A faluban még áll a XVIII. századi Dimény-kúria épülete.

Az 1700-as években épült Dimény-házat az örökösök a falunak adományozták.

A homoródszentpáli Paulact Rt. tejfeldolgozó üzem épületei.

Ipari táj középkori templomtoronnyal.

A közelmúlt megroggyant emléke a "Faliújság" tábla.

2012 október 13-án százéves volt a homoródszentpáli kultúrotthon.

A művelődési házat az egykori közösségépítő lelkészről, Ürmösi Józsefről nevezték el.

A RADICZA közbirtokosság épülete.

A falu tengerszint feletti magassága 469 méter.

A falu határában lévő mocsaras területeknek köszönhetően,a gólyák jelenléte több évszázados a településen.

A faluban a villanyoszlopon számtalan gólyafészek látható.

Régebben azt tartották az öregek, hogy ahol sok a gólya, ott bő gyermekáldás várható.

Az oklándi úton az újjáépülő homoródszentpáli római katolikus templom.

Nagy-Homoród alsó folyásánál négy falu katolikus híveit gyűjti össze, és havonta két alkalommal szentmisét celebrál a homoródkarácsonyfalvi plébános.

A református templomot a Bethlen-grófok építtették az 1700-as években.

A templom harangját 1734-ben öntötték.

Alapterülete 63 négyzetméter.( 9x7m)

Nagyobb ünnepekkor tartanak csak benne istentiszteletet.

Orgonája a brassói Csoflek testvérek alkotása.

Építkezési szempontból a lakóházak nagyon változatosak.

Az új és a régi lakóház egy udvaron.

Régi székelyházak, csonkakontyolt tetővel.

Az 1950-es évek kockaházai.

A telek hosszába épült nyeregtetős házak.

Felújított, manzárd résszel megemelt oromzatos kontytető.

A színvilág nagyon változatos képet mutat.

Falvainkban is gyakori a tetőtér beépítése.

A hagyományos falukép megőrzése, sajnos egyre nehezebb.

Nyeregtetős székely ház.

Előtte festet kőzábés nagykapu.

Felirata igazolja, hogy az 1800-as évek elején Varságon kitermelt kőoszlopokból készült a kapuzábé.

A felújított tornác.

Ez a jövőkép szükséges az épített örökség fennmaradásához.

A falunak a középkori unitárius templom mellett még volt egy műemlék épülete a Kornis-kastély.

A régi épületeket megrongálták vagy széthordták. Homoródszentpálon például több udvarházat hordtak szét a közelmúltban.

A falu déli kijáratánál, gazdasági épületekkel beépített területen állott a Kornis-kastély.

Mit is tudunk, a ma már nem létező Kornis kastélyról.

A Szentpáli Kornis család 1487-ben tűnik fel először.

Feltételezik, hogy a Kornis családnak udvarháza volt Szentpálon.

Ezt építtette kastéllyá Kornis Mihály és Farkas a XVI. század utolsó negyedében.

A kastély építését a korabeli gazdasági-társadalmi változások tették lehetővé a család számára.

Orbán Balázs így írja le:

„E kastély emeletes négyszög épület, keleti oldalán kiszökellő előtornáczattal".

"Ez épület alsó vivfolyosós és lőréses osztályában, mint szintén az emeletben is, az ajtók és ablakok a renaissance stylnek azon correctebb műalkotásokat felmutató kőkeretelésével ékeskednek, minőket az udvarhelyi csonka vár épületében láthatánk."

"A föld alatti boltívezetek mind terméskőből készülvék, innen (most részben beomladozott) alagút vezetett ki a mezőre."

"Csak néhány éve, hogy e kastély még lakható állapotban volt, de fedeléről nem lévén gondoskodva, maholnap össze fognak omlani a századok viharával dacolt falak."

"Ezen középületet négyszögben épült erős rovátkos várfalak környezték vagy 2000 □ öl kiterjedésben."

"E tömör s a kastélynál jóval előbb épülhetett falakhoz belülről tágas vivfolyosók és lakosztályok voltak támasztva, négy szögletében erős bástyák emelkedtek."

"Jelenleg csak a keleti és déli várfal áll, vagy két öl magasságban, két szögbástyájának romladozott vázával."

"A többi oldalfalak és bástyák leromboltatván, csak körvonaluk kivehető."

"Ami megvan, az is szabad rombolásnak lévén kitéve, maholnap lerontatik és széthordatik.” (Orbán I. 166—167.)"

A Homoród mentén gyakran láthatunk kőházakat.

A telkek bejáratánál sok a Homoród mentére jellemző falazott kőoszlopos kapu.

Falazott kőoszlopos kapu, vasból készül nyílókkal.

Faragott gyalogkapu festett nyílókkal.

Faházak faragott gyalogkapuval.

Szászos jellegű falazott nagykapu.

Faragott székely gyalogkapu.

A kapuk előtt lehet tájékozódni a falu életéről.

A faluban elsődleges gazdasági tevékenység a mezőgazdaság.

Még jellemzőbb a területre az állattartás, mivel erre jobbak a természeti adottságok is.

A gazdasági udvarokon mint minden székely faluban csűrrel egybeépített pajták sorakoznak.

Jelenleg az állattenyésztés megtalálta a megfelelő arányt a földterülettel, a húsállatokat saját fogyasztásra tenyésztik, a tejet nagy részben feldolgozás céljából elszállítják.

A növénytermesztésben sajnos kis parcellákról beszélünk, így nem jövedelmező a földművelés. Ehhez hozzájárul a gyenge talajminőség, ennek következtében a helyi gazdák nem tudják felvenni a versenyt a nagytermelőkkel.

A Nagy-Homoród szentpáli hídjától nem messze a régi sóbányák közelében sóskút található.

(NaCl 193g/ liter)

A lakosság ősi jogon hetenként kétszer, szerdán és szombaton emberi és állati használatra sósvízet kapott.

A sóskút közelében 1896-ban bányafák és szerpentin-kőkalapácsok kerültek elő.

A sóbányák helyén napjainkban mesterséges tóvidéket alakítottak ki.

160 hektár vízfelület mellett 23 hektáron nádas és mezőgazdasági terület van.

A tavak és a sósláp partján számos madárritkaság él háborítatlan nyugalomban.

A sós tavak vizének kiédesedésével számos növény- és állatfaj honosodott meg.