2018. május 7., hétfő

Deság, szorványtelepülés Zete vára alatt.




Székelyudvarhelytől északra, a Hargita-hegység előterében,  festői környezetben fekszik Deság.


Zetelakától északra, a 138-as megyei úton 3 kilóméter megtétele után érjük el a települést.

 

A főútról lekanyarodunk a Nagyküküllő  folyó által létrehozott teraszról az alacsonyabban fekvő árterületre.



Itt, egy részben újjáépülő faházat láthatunk.


Áthaladunk a Nagyküküllő hídján.



Bal oldalon a 812 m magas Várdombja látható. 

Jobbról a Láztető északi vége a 860 m magas Tölgyesuru. 


A hegyvidéki település napjainkban egy völgyben elterülő üdülőfaluval kezdödik.


Az elágazástól Zetelaka felé eső területen, feküdt a XII-XIII. században, az ősi Cseleháza.


Gomba módra szaporodó nyaralók között haladunk Deság kapuja felé.


A völgyben a patak medrét követi az út.


Deság az azonos nevű hegyi patak völgyfőjében kialakult tanyavilág. 




A hidon túl Deság kapujába érkezünk. 


 Az erdei út, az egyre jobban elnéptelenedőbb Desághátjára vezet.



A Deság, és a Gerendély patak találkozása.



 A szétszórt település 800-900 méter magasan fekszik a vulkáni fennsíkon.


 Minden gazda a saját telkét "erdei kerttel" keríti be.



A tanya nagyon nehezen megközelíthető helyen fekszik.


  A Zetelaka környéki tanyavilág kialakulásának az oka a falu létszámgyarapodása volt. 


Szükségessé vált a falu környékén fekvő hegyvidéki kaszálók, legelők feltörése  és szántókká való átalakítása.



 Az erdőktől elhó­dított területekre kis házakat és istállókat építettek. 


A kezdetben  alkalmi  szálláshelyek, késöbb gyér tanyavilággá alakultak át.


Az erdőn csak nyáron tartózkodtak, a "szénacsinálás" idején. 



Később a népesség szaporodásával, egyes családok végleg felköltöztek az erdőre lakni.


Beton híd a Deság patakán.


"Cselő-nél balról Dezsák pataka szakad a Küküllőbe." 

(Orbán Balázs)



A szorvány településen, csak harangláb van.


Kereszt a harangláb mellett.


A völgyben nyaraló szállások és üdülőházak váltják egymást.


Évente itt szokták megrendezni a a Deság-kapu fesztivált.


Zete várának első leírója Orbán Balázs volt, a XIX. század derekán, aki „kicsiny sasfészeknek” nevezi a Székelyföld leírásában. 


Falakat már ő sem látott, de az alapok még jól kivehetőek voltak





Ősi székely várnak tartotta és a hozzá fűződő mondákat is ismertette művében




"E patak torkolatjának jobb oldalán egy a Küküllő völgyre néző, gyönyörü trachyt sziklákkal ékes hegy csucsosul fel, ezt Dezsák hegyének és Várdombjának is nevezik, e hegy tetején feküdt Zeta vára."

(Orbán Balázs)


Keskeny, meredek csapás vezet felfelé, a hegyoldalban Zete várához.



Faragott székely nagykapu 1872-ből.


Faragott címeres gyalogkapu.




Faragott kapuoszlopok.




PANORÁMÁK





Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share