2012. május 28., hétfő

Székelyzsombor ,Madrid, Székelyudvarhely. (Nyírő József a székely apostol hazatérne szülőföldjére.)







"Nem, nem, itt nem tudok meghalni. Akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem, minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni. Hallatlanul megkényszerített képzettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, fehéren villámló nyirjeseket, az elveszett csodás magyar világot, és gyönyörű képek vonulnak el szemeim előtt. Így talán könnyebb lesz."

(Nyírő József)



Nyírő József szobra Székelyzsomboron.








Nyírő József szobra Székelyudvarhelyen.







2012. május 26., szombat

Pünkösdi búcsú 2012, Csíksomlyó



Az ünnepi búcsús szentmise 12 óra 30 perckor kezdődött a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom oltárnál. A szentmise szónoka ft. dr. Tempfli Imre, a németországi Kirche in Not/Ostpriesterhilfe katolikus nemzetközi segélyszervezet osztályvezetője, a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség plébánosa volt. Az eseményt  a Duna Televízió és a Mária Rádió élőben közvetítette.



Nagyobb térképre váltás

2012. május 13., vasárnap

Décsfalva





"Utunk a Küküllő kies völgyén haladt s csakhamar a décsfalvi szorosba értünk, hol a hegyek ismét egybeszorulnak, alkotva egy olyan hegyszorost, hol elszánt kis csapat egy hadserget tudna feltartóztatni. E szoros felső torkolatjában egy balparti magaslaton fekszik Décsfalva, Udvarhelyszéknek legkisebb faluja; de a kis helység nagy történeti névvel érintkezik, mert a falu magaslatáról tünik fel a meglepően szép agyagfalvi tér a szemlélő előtt."

(Orbán Balázs)


 Décsfalva a Nagy Küküllő völgyében a bögözi medence nyugati részén fekszik, ott, ahol a Leső-hegy és a Homlok-hegy közötti szorosban egymás mellé szorul a műút, a vasút és a folyó.


Bögözből a községközpontból  3 km hosszú nyílegyenes aszfaltozott út vezet a faluba. 


Székelyudvarhelytől 16 km távolságra fekszik


A falu tengerszint feletti magassága  kelet-nyugat irányba haladva  424 és 440 méter között váltakozik.


Szerkezeti szempontból a 137-es megyei út mentén elhelyezkedő tipikus sorfalu.


A falu egyetlen több épületből álló mellékutcája.


A faluhoz legközelebbi vasúti megálló
a falutól 1 km távolságra található az agyagfalvi eltérőnél.


A falut először 1566-ban említették, Dechfalva néven.


1602-ben Décsfalva  néven jelentkezik az írásokban..



Az 1370-es adat (Décsfalfa – Désfalva)  amikor Nagy Lajos  birtokot adományoz, nem biztos, hogy erre a falura vonatkozik. 


„Hagyomány szerint régen egy Sárdcs nevű falu feküdt ott, hol
most a feneketlen tó nevű gazdag forrás buzog fel az agyagfalvi
tér mocsárai közt, de lakói erkölcstelenek lévén, falujok
Sodomaként elsüllyedt..."




"...csak néhány becsületes lakos menekült el,
kik Décsfalvát alapíták, azok közt Décs is, ki a falunak nevét adta;..."


...a nép azt mondja, hogy a feneketlen tóból még most is felzúgnak
éjente az elsüllyedt falu harangjai.”
(Orbán Balázs)


A falu környéke
azonban már korábbi időkben lakóhelyül szolgált, erre utalnak
a Homlok csúcson talált neolitikus és bronzkorból származó
 régészeti leletek.



A középkori falu katolikus lakossága a reformáció idején
a református vallásra állt át.

A falunak az eltelt évszázadok folyamán temploma nem volt. 



A falu lakói istentiszteletre napjainkig, a szomszédos Agyagfalvára mennek.



2014 május 10-én tették le a décsfalvi református templom alapkövét, az alapban pedig „csőbe zárt üzenetet" helyeztek el az utókornak.



A készülő templom a tervek szerint közel 100 négyzetméter alapfelületű, templomhajóval és két multifunkcionális teremmel.



A templom építési költségei a tervek szerint 230 ezer lej.


Bögözt elhagyva itt Décsfalván  már szászos  jellegű építkezési stílus figyelhető meg.


A kapuk egy része magas kőkapu és kőkert, ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.


Székely faragott nagykaput nem láttam a faluban.


Gyakran láthatunk fémből készült kaput és kerítést.


A gyalogkapu  beépült szerves része a lakóépületnek.


Itt is egyre több új modern lakóház épül.


A falu épületei lakóházak középület csak egy van a faluban.


A falu Művelődési Háza 1970-ben épült, 200 férőhelyes, itt 
található az általános iskola is.



A hajdani "Művelődési ház" helyét már csak egy ottfelejtett lépcső jelzi.


1567-ben Décsfalvát 4 kapuval jegyezték.


1614-ben 6 családfőt írtak össze a településen.


1786-ban 80 személy lakik a faluban.


1850-ben a falu lakossága 114 fő.


1897-ben 50 gazdaság volt a faluban.


1910-ben 140-re nő a falu lakossága.



1941 ben 163 fő a lakosság létszáma.



1992-ben a falu lakossága 176 fő.


A 2002 es népszámlálás adatai szerint a lakosság létszáma 200 fő volt.


 A falutól délre, a domboldalon van a temető. 



A településen nagy az átmenő forgalom, ez kulcsfontosságú a település táji, környezeti, társadalmi arculatában.


A falu lakói növénytermesztéssel, és állattenyésztéssel  foglalkoznak. 


Sajátos népi mesterség a faluban, a seprűkötés. 


Elhagyott gazdaságokat Décsfalván is láthatunk.


A régi, omladozó ház lehangolóan hat az idelátogatóra.




Panoráma



Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share