2012. március 13., kedd

Székelyszentkirály




"Szent-Király régen anyamegyéje volt Oroszhegynek. 1606-ban e kétfalu még egy egyház megye, csak azután válnak meg. Szt.-István királynak szentelt régi temploma helyére 100 évvel ezelőtt uj terjedelmes templom épült, középső harangján ferde latin betükkel a körirat:
    O REX GLORIE JESV CHRISTE VENI CUM PACE.
        ZENDT KIRALI ANNO DOMINI 1649. "
                                                             
         ( Orbán Balázs )



Székelyszentkirályt Székelyudvarhelyről lehet elérni a 13A nemzeti műúton, amely Udvarhely központjából halad Csíkszereda irányába.  A város kijárata előtt balra kell kitérni Kadicsfalvára, és innen haladunk tovább a községi úton, amely Tibodon és Székelyszentkirályon áthaladva Oroszhegy központjában ér véget. 


Székelyszentkirály a Bosnyák-patak völgyében több mint 2 kilométer hosszúságban húzódik észak–déli irányban.


1905-től hívják mai nevén, korábbi neve  Udvarhely-Szentkirály volt.


A falu eredetileg a maitól 2 km-re északabbra, a Bosnyák- és az Aklos-patak összefolyásánál feküdt.





 A kolera  járvány sújtotta falu lakói 1553 és 1566 között délebbre, a mai Balázsdomb környékére költöztek.


A korábbi lakosságnak a 90–95%-a a kolera áldozatául esett.


1567-ben regestrum Zentkirál néven 14 kapuval jegyzi, de már 1602-ben Szentkirálynak írják.


1721-ben a faluban 58 háztartást jegyeznek fel, ez  megközelítőleg 232 személyt jelent.


1830-ban a falu lakossága elérte a 602 főt.


Az első világháború után 1920-ban 1060 személy lakott a faluban.





A második világháború végén 1945-ben a lakosság  1050 fő.


Az 1992-ben szervezett népszámlálás adatai szerint a lakosság  1078 fő



Székelyszentkirály ellentétben a székelyföldi falvak többségével, a 2002-es népszámlálásra tovább növelte  lakosságát, elérte a 1099 főt.




A mai falu főbb részei az Alszeg, a Középszeg, a Felszeg és Tilaszó, a Telefalviak utcája, a Bálint utca és a Balázsdomb.


A római katolikus templom a falu közepén két utca közti dombocskán épült, kelet-nyugati tájolásban.


 A késő barokk és klasszicista stíluselemeket hordozó épület  tornyának nyugati falán építési dátum áll: 1796-1799. 


Az egyházközség alapításának ideje bizonytalan, a falu nevét, valamint a templom védőszentjét tekintve 12–13. századi lehet. 


A török és tatár dúlás idejében a falu  temploma,  és a papilak is leégett. 



2008-ban a székelyszentkirályi
templombúcsú ünnepélyes mozzanataként leplezték le, és megáldották az első szent király mellszobrát a templomkertben. 


Az alkotó, Dienes Attila szobrászművész. 


 A talapzatot Dóczy András szobrászművész készítette.  


"ÉL NEMZET E HAZÁN"



A kopjafát 2010 ben állítatta Szombathelyszentkirály.


A régi templomot 1796-ban lebontották.



Az új templomot  is Szent István tiszteletére szentelték fel. A búcsújárás minden évben augusztus 20-án van.



A toronyaljból fa csigalépcső vezet a nyugati karzatra és a toronyba


A belső teret késői kosáríves hevederekkel osztott, lapos boltozat fedi. 



Mind a hajót, mind a sokszögzáródású szentélyt kívül-belül lizénák tagolják.


A szentély északi falához sekrestye csatlakozik.


A templomban egy gótikus XV. századi kő keresztelőmedencét is őriznek az oltár mellett. Formája kehely alakú, nyolcszögű felső résszel és ennek megfelelő szárral, mely sarokprizmák közvetítésével támaszkodik a négyszögű talpra.


Székelyszentkirály az évszázadok folyamán sosem volt filiája egy anyaegyháznak sem.



A jobboldali  mellékoltár.


A bal oldali mellékoltár.


A templom fő oltára.


Az  orgonakarzat és az orgona.


Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció évtizedeiben részben a reformáció befolyása alá kerülnek.


Karácsony idején ünnepi hangulat költözik a templomba.


 Az oltár előtt a betlehemi jászoly.




A harangok lakhelye a templom torony.


A templom harangjairól legelőször az 1711. évi egyház látogatási jegyzőkönyv tájékoztat: 
„Harang 2 az harang labban mellyek szenteltettenek Szent István Tisztességere"


A két harang, az 1799-ben az újonnan befejezett templom kőből
rakott tornyába került.


1824-ben a két harang mellé az egyházközség egy 5 mázsás 35 fontos nagyharangot öntetett. Ezt a harangot 1851-ben újraöntette az egyházközség.


Az új, megnövekedett 8 mázsás és 7 fontos nagyharang ma is a toronyban található. 
Felirata: „Öntette Udv.Sz-Király nemes megye Szent István Király Tiszteletére 1851.
Lootz Fridrich által ”


Szentkirály két harangját az első világháború idején
elrekvirálták.



Helyettük 1925-ben öntetett az egyházközség két új harangot Aradon. 
A kis harang felirata: „Öntötte König Fr. Arad.
1925. Jézus Szentséges Szíve tiszteletére készíttette László D. Jánosés családja.”65


A középső harang felirata: „Öntötte König Fr. Arad
1925. A székelyszentkirályi jó hívek adományából a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére.”


A toronyban látható a régi óraszerkezet is. 



Tavasszal és ősszel nehéz a gyalogos közlekedés a sáros mellékutcákon.



A Balázsdomb környékén is láthatunk  szép gondozott portákat.





Amikor a tél uralja a tájat, csend honol a faluban. 



A faluban sok porta előtt kötött, faragott székelykapu áll.

 


A faragott -festett székelykapu az iskola bejárata a főutcán.


1943. március 25 a kapu készítésének ideje 



"Isten segedelméből építette Simó János és neje Kis Zsuzsanna 1932 be június 8."



A szép kapu csinos és gondozott háztájat sejtetett, valamint az első percben jó benyomást keltett a belépő vendég szemében.



Egy szépen faragott székely gyalogkapu.



Úgy tartja a mondás, hogy a  székelykapuk az 
erdélyi népművészet gyöngyszemei!




Sebestyén Imre és Bálint Julianna kapuja 1942-ben készült.



A kaputükör koronás magyar címerrel.



Minden egyes  székelykapu egy műremek, egyedi a maga nemében.



Az öreg nagykapu napjai meg vannak számlálva.




Faragott kőzábés  gyalogkapu.



Fából készült gyalogkapukat több helyen láthatunk a faluban.




A faluban a fő foglakozás a növénytermesztés és az állattenyésztés volt és most is az.


Több működő cég van bejegyezve, amelyek nagy része fafeldolgozó műhelyt működtet és a férfilakosságnak ad munkát, de a környező falvakból is járnak a faluba dolgozni.




 Sokan Székelyudvarhelyre járnak be dolgozni. 





A háziiparban régebben jelentős volt a kosár és a vesszőseprű készítés, a teknővájás, kádakat és csebreket is készítettek. 



Az 1900-as évek elején néhány székelyszentkirályi nő megtanulta a csipkeverést.



Később a csipkeverést megtanulta  lassan az egész falu.

Párnára szegezve, tűvel kipontozott minta után számtalan kis botókával verik a csipkét. A cérnával telt botókákat boszorkányos ügyességgel dobálják „össze-vissza”.



A faluban most is foglakoznak faragászattal például székely kapuk és kopjafák faragásával.



A falu iskolájának 1450-es létezésére vonatkozó dokumentum valószínűsíti, hogy ugyanekkor már a templom is létezett.


 A régi iskola is az Aklos-pataka a Bosnyák-patakával való találkozás környékén lehetett, az enyhe lejtésű dombokon.


A mai 6 tantermes iskolában az 1969/1970- től kezdődött el a tanítás.


 Az iskola névadója a falu védőszentje Szent István király.
Az iskola testvérkapcsolatot tart fenn Kárász, Vékény, Győrzámoly és Csíkszentkirály iskoláival.


2005-től a Székelyszentkirályon található irányító iskolához tartoznak a közeli falvak: Szenttamás, Fancsal, Ülke, Tibód iskolái és óvodái  Szentkirályon , a központi iskolaépületbe járnak a mikrozóna felső tagozatos általános iskolás gyerekei, az ingázni kényszerülő gyerekeket az iskola autóbusza hozza iskolába. 




Az iskola udvarán láthatjuk a település negyvennyolc I. világháborús, huszonnégy II. világháborús és két, katonai szolgálat közben elhunyt hősének a frissen elkészült emlékművét.




 A három méter magas, két darabból álló vörös gránitkő emlékoszlop a csíkszeredai Dóczi András képzőművész alkotása Illyés Gyula soraival.
„Ne feledd a tért, ahol elestek ők,  
a földet se feledd,
 bárhol hulltak el ők,
 fajtánk hű férfiai, az a föld 
szent ügy hős-helye lett”. 




A honfoglalás 1100 éves évfordulójára állított kopjafa az iskola udvarán.




A római katolikus plébánia székelykapuja. 



Székelyszentkirály felújított  Művelődési Háza.
1997 augusztus 15-én, Szent István fejedelemmé választásának 1000. évfordulója alkalmából,megalakult a Szent Király Szövetség, melyhez eddig huszonegy Kárpát-medencei település csatlakozott köztük Székelyszentkirály is.


A székely lakóház általában földszintes itt Székelyszentkirályon is.



A ház tornáca faháznál faragott faoszlopos, mellvédje fűrészelt mintás deszkázás; kőháznál falazott oszlopú, falazott mellvéddel.


Építési anyagul ősidők óta a fát használta a székelység, de ma már természetesen a tégla- és kőépítés van jobban elterjedve.


Székelyföldön, Udvarhelyszéken maradt meg a legtöbb hagyományőrző falu, a legtöbb jellegzetes fatornácos székely parasztház és székelykapu.




Ha a főutcán tovább haladunk Oroszhegy irányába madártávlatból újra megpillantjuk a Balázsdomb házait és a templomot.



Nagyobb térképre váltás

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share