2013. december 14., szombat

Gagy



"A Szt.-Ábrahámot követő Magyar-Andrásfalván felül Gagy jön. A minő bünbakja Udvarhelyszék havas aljának Oláhfalu, olyan alsó részének Gagy; minden élcz, minden adoma üldözi e falunak lakóit. A gagyiak vetették el a sót és aranyport, azt megfogamzó növény magnak itélvén, ők huzták toronyra a bikát,.....



... sőt még a gagyi papról is van adoma: „Olyan gondos mint a gagyi pap” Mit onnan eredettnek mondanak, hogy a szegény, szolgát tartani képtelen pap egykor hatalmasan szónokolt; de meglátva az ajtóval szemben lévő szószékből, hogy a disznócsordát hajtják, azon aggodalmában, hogy az ő malaczai othon maradnak, megfeledkezett a hely méltóságáról, s az ott elhaladó szomszédasszonynak kikiáltott, hogy az ő malaczait is csapja ki."


Mondják továbbá, hogy keskeny földjeiket nem merik végig szántani, nehogy fel billenjenek."

(Orbán Balázs)


 A Gagy- és a Zongota-patakok völgyében Székelykeresztúrtól 10 km-re északra fekszik Gagy.



A falu a Gagy a völgyének névadó települése.



Nevét a rajta átfolyó azonos nevű patakról kapta.



A település közigazgatásilag Szentábrahámhoz tartozik.



A korabeli dokumentumok 1566-ban Gagij néven említik. 



 A hagyomány szerint a falut tíz szabad székely alapította.



A falu kereskedelmi központja a "bolt".



A reformáció idején 1690 körül a falu lakósai áttérnek az unitárius vallásra.



Tengerszint feletti magassága 450-530 méter.



Szerkezeti szempontból úthatásra kialakult sorfalu.


A régi temploma valószínű, hogy a mai Szőlődomb alatt, az úgynevezett „Templomdomb”-on volt. 


1667-ben már a mai helyén volt a falunak az előző temploma.



Az 1800-as években a régi templom és a harangláb állandó javítás alatt áll.


1773-ból származó vizsgálószéki jegyzőkönyvből több adatot is megismerhetünk a régi templomról.




" Ezen telken vagyon egy régi templom kőből, keleti részén bejáróul szolgáló fa tornácával együtt, zsendély fedél alatt jó vaszáros kétfelényíló ajtóval s kívülről drót rostéllyal védett 3 üvegablakkal ellátva."




1890-ben megkezdik az alap gyűjtését az új templom építésére. 




1901-ben felépül a mai templom. 





Az új templom  a régi templom anyagából, részben pedig újonnan beszerzett anyagból épült fel.






1902-ben „az új templom teljes bevégzéséből csupán a festés hiányzik. 




A vizsgálószéki hivatal az elsó szószéket durva alkotása és tulmagassága miatt a templom díszéhez képest nem találja kielégítőnek.
 







Elrendelik, hogy "bontassék le és rakassék újra, közelebb az ablakhoz, falépcsőzettel és 70 cm-el törpébben, de csinosabb méretekkel”. 



Aranyozott díszítésű szószék korona.



Liliom csúcsdísz a szószék koronán.



1922-ben feltevődik a templom újrameszelésének kérdése.  




 1926-ban  sikerül újrafesteni.



1891-ben már orgona alap létesül.




Az orgonát is  1901-ben vásárolják a segesvári lutheránus egyházközségtől.




1936-ban megjavítják az orgonát de 1963-ban újból javítást igényel.




1969-ben újra fedik a torony fedélzetét.




A régi templom mellett  harangláb állt 2 haranggal.
” A nagyobbikon az áll: „Idusr. De. Pálfi Anorum moneta curau templorato Statu... Conflato 1701”. A kisebbik harangon ez áll: „1708 GAGY ex Moneta cupr”.


Az unitárius templom tornyában most is két harang lakik.



1916-ban elvitték az egyházközösségből háborús célra az 1701-ből származó öreg harangot.




A háború után csak egy harang van a toronyban.




 1932-ben  az Unitárius Nőszövetség  támogatásával új harangot vásárolnak. 


A 150 kg-os harangot Klein Oszkár öntötte Kudzsiron.


1932. november 10-én szentelték fel.




A régi harangot 1871-ben készítették Bécsben és Budapesten.




Portikusz a templomhajó keleti bejáratánál.




A portikusz oldal fülkéjében van elhelyezve a második világháború gagyi áldozatainak márvány emléktáblája.

" Emlékezz az elesettekre"



A szürkére festett keleti bejárati ajtón virágminták és számok  halvány körvonalai láthatóak.



1926-ban épült a templom cintermében a hősök emlékműve.




Az emlékmű Gáspár Ferenc kőfaragó alkotása.




"A világháborúban elesett hősök 1914-1918"


Az első református templom 1897-99 között épült, fából.


Miután ez a templom használhatatlanná vált, azután építették a jelenlegi templomot téglából 1924-ben.



A régi templom fából készült haranglábját, a jelenlegi templom mellé állították fel.




A megrongálódott haranglábat lebontották, és 1989-ben  építették föl téglából a most is látható tornyot.


  
A templomnak 2 harangja volt,  az egyik a 110 kg-os a másik 100 kg-os. A kisebbik harangot a kismedeséri fiókegyház öntette  Segesváron 1894-ben. 
  



A területet az egyházpénzéből és közadományból vásárolták meg. 



Jelenleg a gagyi református leány-egyházközösség Csekefalvához tartozik.




A templom alapterűlete 60  négyzetméter. 





A szószék.



Az Úr asztala.




A templomban levő orgonát 1931-ben állították fel.




Ma már nem használják,... 





...elektromos orgona  helyetesíti.



Téli időszakban "központi fűtés" is van.





A karzat mellvéd festett kazettája.
1863




A festett szószék korona.




Jelenleg a református egyház híveinek száma nem éri el a 100 személyt. 



Jelenleg  beszolgáló lelkésze van a gagyi református egyháznak. 



Kilátás a református templom tornyából déli irányba.



Nyugati kilátás a falu házaira.



A Gagy völgye.


A régi Hegyi ház, a Rezi család tulajdona.




A 136 B megyei út tovább vezet Etéd irányába.




Ez az útvonalat már 1633-ban említik:

"Beőzeöd es Keoris patak felé meneo ut"


A falunak három utcája van.




A Főút Keresztúr felé eső része Alszeg.



Az Etéd felé eső rész Cserefalva utca.





Bözöd irányába a Zongota utca.



A falu központjában van az eltérő a Gagy keresztje irányába.



Ez az út a Zongota patak völgyéből átvezet a Kis-Küküllő völgyébe.





Bözöd után Erdőszentgyörgynél csatlakozik a 13A jelzésű országos úthoz.





A helyi oktatás kezdeteiről pontos adatokat nem ismerünk.






1963-ban  emeletet húznak a jelenlegi iskolaépületre.
Itt működik a falu óvodája is.

1991-ben az iskolát a magyar gyerekirodalom ismert szerzőjéről, Móra Ferencről nevezték el.



A játszótér.




A falu utcáin járva tapasztalhatjuk, hogy a Gagymente egyik legnagyobb értéke a hangulatos falukép.



Hagyományos tornácos székely lakóház.


A székely építkezés jellegzetességeit őrző, tornácos ház lassan itt is eltűnik.



Az új házak építésénél gyakran használnak rikító színeket, 


,,és a székely építkezésre nem jellemző...






.. szokatlan formákat.




Az új épületek is meghatározóak. 


Nagyon fontos lenne, hogy beilleszkedjenek a faluképbe.



A XXI. század elején a falu hagyományos gazdálkodásának megszűnése, a falu épületeiben is megmutatkozik.


A falu lakóépület állománya eredeti vagy átalakított formában még létezik.


Az örökség megtagadásával idővel a falu lakosainak önérzete és köztudata is sérül, elveszti közösségi identitását.


Szükséges lenne a hagyományos  falu  házainak, és szerkezeti  állapotának a megőrzése,...



 ...ami nem zárja ki a házak korszerűsítését, bővítését, esetleg új épületek emelését a hagyománytisztelet jegyében. 










Magazin mixt és Bufet felírat a régi szövetkezeti áruházon, nemtörődömség, vagy nosztalgia egy székely faluban?



A kultúrotthon funkcióját régebben a községi iskola , illetve a kocsma ivója látta el. 


Az ötvenes években építették fel az akkor korszerűnek mondható, most felújított épületet, amely 

egy előadótermet és színpadot, valamint öltözőt 

foglal magába.



A Művelődési ház udvarán kopjafacsoport látható, a gagyi népzenei hagyományápolók  megbecsülésére, és a Gagy-vidéki népzenei kultúra hagyományainak megtartására való emlékeztetés céljából.



A nagy kopjafa fémtábláira írott szöveg: 


 Csillagos ég merre van az én hazám? 

Merre sírat engem az édesanyám?

Székelyföldnek Gagy-vidéke a hazám,

Itt él dalom s hegedűn szól muzsikám. 


 E kopjafacsoportot a gagyi népzenei hagyományápolók - zenészkútfők - örök megbecsülésére és a Gagy-vidéki népzenei kultúra hagyományainak megtartására való emlékeztetés céljából, a helyi községi tanács és a magyarandrásfalvi Etnokultúra alapítvány állította, Fodor Béla népzenekutató kezdeményezésére, 2009 szeptemberében. 




 Örökemlékezetû gagyi hagyományőrző népzenészek időrendben: 

• Csapai Géza, prímás és kontrás

• Gábor Mihály, tárogatós, kis- és nagybôgôs

• Pintó Lajos, nagybôgôs 

• Gábor Béla (Pusi Béla), prímás

• Ifj. Gábor István, cimbalmos

• Gábor István (Pusi Pista), prímás 

• Dandóci József, prímás


A kis kopjafák szövegei: 


 Álljon ez a kopjafa Csapai Géza (prímás, kontrás) és Gábor Mihály (tárogatós, nagybőgős), valamint zenésztársaik emlékére, a Gagy-vidéki népzenei és néptánchagyományok művelése és megőrzése érdekében végzett áldozatos és kitartó munkájának emlékezetére, kultúrális örökségük továbbéltetésének biztatására. 




Dandóci József prímás és zenésztársai megbecsülésének emlékére, a gagyi és Gagy-vidéki népzenehagyományok magasszintű továbbéltetése érdekében végzett többévtizedes tevékenységükért. 


A művelődési ház szomszédságában "turkáló" is működik.



Kedvezőtlen időjárás esetén a "kiszolgálás" szünetel.




Az írásokban a települést 1567-ben 2 kapuval jegyzik.



1614-ben már 55 családfőt írtak össze a faluban.


Az első pontos számszerű adat, 1786-ból 486 fő.



1850-ben 446 személy élt a településen.




A kiegyezés korában 1868-ban 426 fő lakosság.




Az első világháború előtt 1910 ben 650 fő.




A  bécsi döntést követő évben 1941-ben 836 főre nőtt a lakosság.  



1992-ben a falu lakossága 643 fő (642 magyar).



A 2002-ben tartott népszámlálás  626 fő, ebből 615 magyar.





A településen lakó"házi cigányok" minden népszámláláskor magyarnak vallották magukat.


A földművelés és az állattenyésztés mellett az erdőhasználat biztosít jövedelmet a település lakóinak. 






Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share