Gagy

"A Szt.-Ábrahámot követő Magyar-Andrásfalván felül Gagy jön. A minő bünbakja Udvarhelyszék havas aljának Oláhfalu, olyan alsó részének Gagy; minden élcz, minden adoma üldözi e falunak lakóit. A gagyiak vetették el a sót és aranyport, azt megfogamzó növény magnak itélvén, ők huzták toronyra a bikát,.....

... sőt még a gagyi papról is van adoma: „Olyan gondos mint a gagyi pap” Mit onnan eredettnek mondanak, hogy a szegény, szolgát tartani képtelen pap egykor hatalmasan szónokolt; de meglátva az ajtóval szemben lévő szószékből, hogy a disznócsordát hajtják, azon aggodalmában, hogy az ő malaczai othon maradnak, megfeledkezett a hely méltóságáról, s az ott elhaladó szomszédasszonynak kikiáltott, hogy az ő malaczait is csapja ki."

Mondják továbbá, hogy keskeny földjeiket nem merik végig szántani, nehogy fel billenjenek."

(Orbán Balázs)

 A Gagy- és a Zongota-patakok völgyében Székelykeresztúrtól 10 km-re északra fekszik Gagy.

A falu a Gagy a völgyének névadó települése.

Nevét a rajta átfolyó azonos nevű patakról kapta.

A település közigazgatásilag Szentábrahámhoz tartozik.

A korabeli dokumentumok 1566-ban Gagij néven említik. 

 A hagyomány szerint a falut tíz szabad székely alapította.

A falu kereskedelmi központja a "bolt".

A reformáció idején 1690 körül a falu lakósai áttérnek az unitárius vallásra.

Tengerszint feletti magassága 450-530 méter.

Szerkezeti szempontból úthatásra kialakult sorfalu.

A régi temploma valószínű, hogy a mai Szőlődomb alatt, az úgynevezett „Templomdomb”-on volt. 

1667-ben már a mai helyén volt a falunak az előző temploma.

Az 1800-as években a régi templom és a harangláb állandó javítás alatt áll.

1773-ból származó vizsgálószéki jegyzőkönyvből több adatot is megismerhetünk a régi templomról.

" Ezen telken vagyon egy régi templom kőből, keleti részén bejáróul szolgáló fa tornácával együtt, zsendély fedél alatt jó vaszáros kétfelényíló ajtóval s kívülről drót rostéllyal védett 3 üvegablakkal ellátva."



1890-ben megkezdik az alap gyűjtését az új templom építésére. 



1901-ben felépül a mai templom. 




Az új templom  a régi templom anyagából, részben pedig újonnan beszerzett anyagból épült fel.

1902-ben „az új templom teljes bevégzéséből csupán a festés hiányzik. 

A vizsgálószéki hivatal az elsó szószéket durva alkotása és tulmagassága miatt a templom díszéhez képest nem találja kielégítőnek.
 






Elrendelik, hogy "bontassék le és rakassék újra, közelebb az ablakhoz, falépcsőzettel és 70 cm-el törpébben, de csinosabb méretekkel”. 

Aranyozott díszítésű szószék korona.

Liliom csúcsdísz a szószék koronán.

1922-ben feltevődik a templom újrameszelésének kérdése.  

 1926-ban  sikerül újrafesteni.

1891-ben már orgona alap létesül.

Az orgonát is  1901-ben vásárolják a segesvári lutheránus egyházközségtől.

1936-ban megjavítják az orgonát de 1963-ban újból javítást igényel.

1969-ben újra fedik a torony fedélzetét.

A régi templom mellett  harangláb állt 2 haranggal.

” A nagyobbikon az áll: „Idusr. De. Pálfi Anorum moneta curau templorato Statu... Conflato 1701”. A kisebbik harangon ez áll: „1708 GAGY ex Moneta cupr”.

Az unitárius templom tornyában most is két harang lakik.

1916-ban elvitték az egyházközösségből háborús célra az 1701-ből származó öreg harangot.

A háború után csak egy harang van a toronyban.



 1932-ben  az Unitárius Nőszövetség  támogatásával új harangot vásárolnak. 

A 150 kg-os harangot Klein Oszkár öntötte Kudzsiron.

1932. november 10-én szentelték fel.

A régi harangot 1871-ben készítették Bécsben és Budapesten.

Portikusz a templomhajó keleti bejáratánál.

A portikusz oldal fülkéjében van elhelyezve a második világháború gagyi áldozatainak márvány emléktáblája.
" Emlékezz az elesettekre"

A szürkére festett keleti bejárati ajtón virágminták és számok  halvány körvonalai láthatóak.

1926-ban épült a templom cintermében a hősök emlékműve.

Az emlékmű Gáspár Ferenc kőfaragó alkotása.

"A világháborúban elesett hősök 1914-1918"

Az első református templom 1897-99 között épült, fából.

Miután ez a templom használhatatlanná vált, azután építették a jelenlegi templomot téglából 1924-ben.

A régi templom fából készült haranglábját, a jelenlegi templom mellé állították fel.



A megrongálódott haranglábat lebontották, és 1989-ben  építették föl téglából a most is látható tornyot.

  

A templomnak 2 harangja volt,  az egyik a 110 kg-os a másik 100 kg-os. A kisebbik harangot a kismedeséri fiókegyház öntette  Segesváron 1894-ben. 

  

A területet az egyházpénzéből és közadományból vásárolták meg. 

Jelenleg a gagyi református leány-egyházközösség Csekefalvához tartozik.

A templom alapterűlete 60  négyzetméter. 

A szószék.

Az Úr asztala.

A templomban levő orgonát 1931-ben állították fel.

Ma már nem használják,... 

...elektromos orgona  helyetesíti.

Téli időszakban "központi fűtés" is van.

A karzat mellvéd festett kazettája.
1863

A festett szószék korona.

Jelenleg a református egyház híveinek száma nem éri el a 100 személyt. 

Jelenleg  beszolgáló lelkésze van a gagyi református egyháznak. 

Kilátás a református templom tornyából déli irányba.

Nyugati kilátás a falu házaira.

A Gagy völgye.

A régi Hegyi ház, a Rezi család tulajdona.




A 136 B megyei út tovább vezet Etéd irányába.

Ez az útvonalat már 1633-ban említik:
"Beőzeöd es Keoris patak felé meneo ut"

A falunak három utcája van.

A Főút Keresztúr felé eső része Alszeg.

Az Etéd felé eső rész Cserefalva utca.

Bözöd irányába a Zongota utca.

A falu központjában van az eltérő a Gagy keresztje irányába.

Ez az út a Zongota patak völgyéből átvezet a Kis-Küküllő völgyébe.

Bözöd után Erdőszentgyörgynél csatlakozik a 13A jelzésű országos úthoz.

A helyi oktatás kezdeteiről pontos adatokat nem ismerünk.

1963-ban  emeletet húznak a jelenlegi iskolaépületre.
Itt működik a falu óvodája is.

1991-ben az iskolát a magyar gyerekirodalom ismert szerzőjéről, Móra Ferencről nevezték el.

A játszótér.

A falu utcáin járva tapasztalhatjuk, hogy a Gagymente egyik legnagyobb értéke a hangulatos falukép.

Hagyományos tornácos székely lakóház.

A székely építkezés jellegzetességeit őrző, tornácos ház lassan itt is eltűnik.

Az új házak építésénél gyakran használnak rikító színeket, 

,,és a székely építkezésre nem jellemző...

.. szokatlan formákat.

Az új épületek is meghatározóak. 

Nagyon fontos lenne, hogy beilleszkedjenek a faluképbe.

A XXI. század elején a falu hagyományos gazdálkodásának megszűnése, a falu épületeiben is megmutatkozik.

A falu lakóépület állománya eredeti vagy átalakított formában még létezik.

Az örökség megtagadásával idővel a falu lakosainak önérzete és köztudata is sérül, elveszti közösségi identitását.

Szükséges lenne a hagyományos  falu  házainak, és szerkezeti  állapotának a megőrzése,...

 ...ami nem zárja ki a házak korszerűsítését, bővítését, esetleg új épületek emelését a hagyománytisztelet jegyében. 

Magazin mixt és Bufet felírat a régi szövetkezeti áruházon, nemtörődömség, vagy nosztalgia egy székely faluban?

A kultúrotthon funkcióját régebben a községi iskola , illetve a kocsma ivója látta el. 

Az ötvenes években építették fel az akkor korszerűnek mondható, most felújított épületet, amely 

egy előadótermet és színpadot, valamint öltözőt 

foglal magába.

A Művelődési ház udvarán kopjafacsoport látható, a gagyi népzenei hagyományápolók  megbecsülésére, és a Gagy-vidéki népzenei kultúra hagyományainak megtartására való emlékeztetés céljából.

A nagy kopjafa fémtábláira írott szöveg: 

 Csillagos ég merre van az én hazám? 

Merre sírat engem az édesanyám?

Székelyföldnek Gagy-vidéke a hazám,

Itt él dalom s hegedűn szól muzsikám. 

 E kopjafacsoportot a gagyi népzenei hagyományápolók - zenészkútfők - örök megbecsülésére és a Gagy-vidéki népzenei kultúra hagyományainak megtartására való emlékeztetés céljából, a helyi községi tanács és a magyarandrásfalvi Etnokultúra alapítvány állította, Fodor Béla népzenekutató kezdeményezésére, 2009 szeptemberében. 

 Örökemlékezetû gagyi hagyományőrző népzenészek időrendben: 

• Csapai Géza, prímás és kontrás

• Gábor Mihály, tárogatós, kis- és nagybôgôs

• Pintó Lajos, nagybôgôs 

• Gábor Béla (Pusi Béla), prímás

• Ifj. Gábor István, cimbalmos

• Gábor István (Pusi Pista), prímás 

• Dandóci József, prímás

A kis kopjafák szövegei: 

 Álljon ez a kopjafa Csapai Géza (prímás, kontrás) és Gábor Mihály (tárogatós, nagybőgős), valamint zenésztársaik emlékére, a Gagy-vidéki népzenei és néptánchagyományok művelése és megőrzése érdekében végzett áldozatos és kitartó munkájának emlékezetére, kultúrális örökségük továbbéltetésének biztatására. 

Dandóci József prímás és zenésztársai megbecsülésének emlékére, a gagyi és Gagy-vidéki népzenehagyományok magasszintű továbbéltetése érdekében végzett többévtizedes tevékenységükért. 

A művelődési ház szomszédságában "turkáló" is működik.

Kedvezőtlen időjárás esetén a "kiszolgálás" szünetel.



Az írásokban a települést 1567-ben 2 kapuval jegyzik.

1614-ben már 55 családfőt írtak össze a faluban.

Az első pontos számszerű adat, 1786-ból 486 fő.

1850-ben 446 személy élt a településen.



A kiegyezés korában 1868-ban 426 fő lakosság.

Az első világháború előtt 1910 ben 650 fő.

A  bécsi döntést követő évben 1941-ben 836 főre nőtt a lakosság.  

1992-ben a falu lakossága 643 fő (642 magyar).

A 2002-ben tartott népszámlálás  626 fő, ebből 615 magyar.

A településen lakó"házi cigányok" minden népszámláláskor magyarnak vallották magukat.

A földművelés és az állattenyésztés mellett az erdőhasználat biztosít jövedelmet a település lakóinak. 

View Larger Map