2012. április 8., vasárnap

Hodgya






"Bikafalvának felső végénél szakad be a Hodgyai patak; ennek messze felnyuló völgyében, mely a doboi és bétai völgygyel a Küküllő és Nyikó közti tért tölti be, fekszik a két Hodgya, Farczád és a hegytetőn büszkélkedő Sükő.
A hosszan elnyúló két Hodgya (alsó és felső) 1758-ban válván el Farczádtól, régi templomot nem tud felmutatni; de uj templomában igen egy régi ónkannát, mely egyike a székelyföld legrégibb és legékesebb szent edényeinek." 
                                                       (Orbán Balázs)



Hodgya Felsőboldogfalva községközponttól 5 km távolságra, Székelyudvarhelytől 8 km távolságra található délnyugati irányban.


A falu tulajdonképpen a  Gát, vagy Sükői patak völgyében fekszik, és minden oldalról dombok határolják.


A feltételezések szerint a település a tatárjárás idején keletkezett, lakói a közép-küküllő vidékéről költöztek a Budvár védelmébe.



Orbán Balázs feltételezése szerint, a falu egykor a véckei és szentdemeteri határban a Hodgya-patak mellett feküdt.


A falu neve 1566-ban Hogya, illetve Hogija néven jelentkezik az okiratokban.


1567-ben a regestrum Hoggija néven 15 kapuval jegyzi 


1602-ben Hogga  formában fordul elő a falu neve.


Orbán Balázs még két Hodgyáról tesz említést a Székelyföld leírásában.


A falu a XX. században új nevet kapott " Hoghia " ahogyan a helyiség névtáblán is látható.



Napjainkban a falunak két részét különböztetik meg, Alszeg és Felszeg, a határvonalat a templom előtti tér képezi.



 Az első Hodgyai Falunapok alkalmával  2004-ben avatták fel a művelődési ház előtt álló  faragott székelykaput.


A kapu tükörben a nap és a hold között Erdély címere látható


A kapu idős és ifjú Pálffy Béla fafaragók munkája.


                A két Pálffy alkotása a világháborúk áldozatai emlékére emelt kopjafa is. 


A kultúrház előtti parkban található Józsa Béla magyar közíró, szerkesztő, költő, építőmunkás, faszobrász.  mellszobra.



A szülőfalujában 1979 június 1-én avatták fel a bronzszobrát, a csíkszeredai Ferencz Ernő alkotását.



A  falu Művelődési Háza az 1950-es 60-as években épült.
 Közösségi Ifjúsági Terem, valamint Néprajzi Gyűjtemény, kapott helyet az épületben.



Középkori temploma nem volt, a falu Farcád templomához tartozott.




A falu első templomának építési ideje ismeretlen.




Korábban mind a Felszegnek, mind az Alszegnek külön temploma volt.



A  régi templom  1750-re annyira kiöregedett, hogy új templomot kellett építeni.




Vita után a falu új temploma az Alszegen épült fel.





Mai temploma 1812–1822 között épült. 







A templom belső falán  márványtáblákat helyeztek el a világháborúk  hodgyai áldozatainak emlékére.



Márványtábla jelzi  a 2005-ös árvízszínt magasságát a templomban.(1,84 m)


Az első világháború 23 áldozata.


A második világháború 12  áldozata.



A templom mennyezete stukkóval díszített. 



A szószék és az Úr asztala.


A szószék koronát a hodgyai Bocskai János ajándékozta az egyházközségnek.


"Erős várunk nékünk az Isten!" köszöntés a templomba belépőnek.



A templomkarzat az orgonával.



2006-ban  holland segítséggel felújították a templom orgonáját.


Az orgona 1843-ból származik.


A templom középkori kincse volt az 1801-ben a Tamási Károly által adományozott művészi ónkanna. Az ónkanna a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum birtokába jutott és a második világháború végén, 1944-ben eltűnt.
  



A templomnak volt egy 1670-es dátumot őrző keresztelőmedencéje is, amely a székelykeresztúri múzeumban található.




1773-ból származó szószék korona megmaradt darabja.


A betlehemi  jászoly  Hodgyában..



A hodgyai templom tornyában két harang lakik.


1852ben Segesváron öntött nagyharang.


Az 1923 ban öntött kisharang.


A templomnak volt egy harmadik harangja is 1754-ből, de 1890-ben leeset és összetört.



Kilátás a templom toronyból északi irányba. (Farcád)




Kilátás a templom toronyból a Művelődési Házra.


Kilátás a templom toronyból észak-keleti irányba.


2005 augusztus 23-án a falu egyik felét  210 m szélességben elsöpörte az ár. Iszaptenger lett a nyáron alig csordogáló Sükő patak mindkét oldala. 

Húsz perc alatt  több család számára  egy élet munkája  odaveszett.. A vízáradat a templomot sem kímélte.




2006-ban, az egy évvel korábbi árvíz okozta károkat renoválták, és felavatták a templom falára elhelyezett emléktáblát. 



A  károk helyreállításának főtámogatója a Magyar Nemzeti Bank. 



A falunak testvértelepülése is van, a hollandiai Kampen, amely  nagymértékben segítette Hodgya fejlődését.





2004- ben a falunap alkalmával állított  emlékkő a templom mellett, a hollandiai testvérgyülekezet tiszteletére.



A hodgyai református parókia  épülete.


"Béke a belépőkre áldás a kimenőkre" olvasható a lelkészi lakás gyalogkapuján.



A faluban 1745-ben alakul az első református felekezeti iskola.Jelenleg a településen óvoda és 1-4 osztályos iskola működik.


2005. augusztus 23-án, az  árhullám az Iskola  és óvoda épületét is tönkretette.
Az iskolát, óvodát, orvosi rendelőt és tanítói lakást magában foglaló új épületet  2007 ben avatták a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segítségének köszönhetően.



A hodgyai vegyes üzlet és a "Budvár" nappali bár.



 Hodgya is lassan megújul.  Új házak, székelykapuk, de a hagyományos székely parasztház lassan eltűnik a faluképből.



Faragott címeres kaputükör.


 Hodgya is lassan megújul.  Új házak, székelykapuk, de a hagyományos székely parasztház lassan eltűnik a faluképből.



Faragott címeres kaputükör.



A település lakosságára vonatkozó legelső adatok 1576-ból maradtak fenn.

1567-ben a településen 15 kaput számoltak.


1614-ben 36 családfőt írtak össze.


1786-ban a falu lakossága 251 fő volt.



1850-ben 408 főre emelkedett a falu lakóssága.


1850 és 1941 között a lakosság létszáma 408 és 473 között váltakozott.


1992-ben 276 személy lakott a faluban.


A 2002-es népszámlálás adatai szerint a falu lakossága 277 fő volt.


A lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, a fafeldolgozás, a kézművesség és az építkezés. Vannak akik székelyudvarhelyi ipari vagy szolgáltatóegységeknél dolgoznak.



Régebben jó tejtermelése volt a falunak amit Székelyudvarhelyen értékesítetek, ezért a népi mondóka szerint "vajasoknak, vagy verttejeseknek" csúfolták a Hodgyaiakat.






Szerkezeti szempontból Hodgya tipikus dombvidéki sorfalu, útifalu.





Az észak-dél irányban elnyúló falu tengerszint feletti magassága 510-550 méter.


 Hodgya a Budvár-patak völgyében kanyargó ösvényen Székelyudvarhely felől  gyalogosan is megközelíthető, 3 km-re  lerövidítve a távolságot. 

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share