2013. február 14., csütörtök

Kismedesér



Orbán Balázs a "Gagy-vize völgyének felső fele" leírásában a következőt írja:

"Gagyon fölül az eddig északirányu völgy keletre kanyarodik. Gagytól egy órányira van Martonos, igénytelen falucska, melynek szorgalmas (unitárius, mint ez egész völgy) lakói cserépégetéssel pótolják a kopár köves vidéken gyengén jövedelmező földmüvelés hihányait."




Orbán Balázs falujárásainak idején, az 1860-as években még mint falutelepülés nem létezett.



A falucska a Gagy pataka felső szakaszának mentén, Gagytól mintegy 3,5 km-re, a Martonos, illetve az Etéd felé haladó közút vonalán, jórészt a völgybaloldali lankáján fekszik.



A falu neve a  kis jelzőt a  Nyikó mente vidékéhez tartozó Nagymedesér falujától való megkülönböztetéseként kapta.


A települést a XIX. század második felében a Gagy völgyébe átnyúló de  Medesérhez tartozó, területeken gazdálkodó  családok alapították.



1875-ben mint önálló település jelentkezik. 




A mai település kezdeti idejére következtethetünk az 1880-ban tartott harangszentelő ünnepségén  elhangzott beszédből is:


 "Hála egy Istenünknek, hogy ezen a helyen, hol ezelőtt ötven esztendővel  apáink barmait legeltetve játszadoztunk, most Istenünk tiszteletére ünnepet tarthatunk..." 


Kismedesér, tehát az anyafalu, Medesér lakosságából kirajzott családokból alapítódott.




 Ferenczi Áron lelkész írása szerint: "...a völgyben egynéhány szegénysorsú unitárius család van
betelepedve,... 


"...kik összesen 9 családból állanak, 45 lélekszámmal."




"Az unitáriusokkal egy helyre települt más felekezetűek
(inkább reformátusok) hat családban 26 lélekkel élnek,..."



"... s így a falucskában
1880-ban összesen 15 családban 71 lélek élt."





" Polgári állásukra nézve földművelők, napszámosok és pásztorok, részint sajátjukban, részint
mások javaiban laknak". 



1960-ban volt a legnagyobb lélekszáma a településnek, 133 fő.


2002-ben már csak 52 állandó lakója volt a településnek.




2013-ban  a falu lakossága 46 fő.


Kismedesér olyan település ahol a járművek csak áthaladnak,  ritkán állnak meg. 


A Kosáros nevű meredek utcában áll a szent hajlék, a falu unitárius temploma.



1880-ban  a faluban fa haranglábat emeltek és harangot szenteltek.


A harangláb mellé 1888 és 1890 között épült a  templom.


1972-ben a templomot újjáépítették. 


2012-ben a templomot felújították  és ünnepélyes keretek között újraszentelték.




Jelenleg Gagyhoz tartozó leányegyház. 


A haranglábban két harang lakik.


Az első 1880-ban öntött kisharang.


A nagyharangot 1894-ben öntötték Manchen Mihály mühelyében Segesváron.



A templomtól pár lépésre már az erdőben találjuk magunkat.



2010 július 14-én este a Gagy mente több településén  hatalmas áradás pusztított.



 A Gagy pataka az egész völgyben kilépett a medréből.




Kismedeséren a betonhidat tette tönkre az ár, továbbá kidöntött egy telefonoszlopot, és megtöltött tíz pincét.



Ha nem rongálta volna meg a hidat, az iskolát meg a kultúrházat vitte volna el az ár.




A faluban az összeomlott híd miatt  közel 30 lakos még 2012-ben is csak nehezen tudja megközelíteni az főutat!



1934-ben elhatározták egy unitárius hitvallású iskola felállítását  Kismedeséren de nem sikerült megvalósítani.



 A II. világháború után a faluban megoldódott az iskoláztatás kérdése, felépítették az iskolát.


A Gagyi-patak völgyének ez a területe is a letűnt történelmi korokban rövidebb-hosszabb ideig lakott volt.


A falutól délre fekvő Ambrus nevezetű határrészen, a Gagyi-patakba ömlő Jár-pataknak torkolatánál bronz és vaskori leletek kerültek felszínre.


Szerkezeti szempontból tipikus sorfalu.


Térképen a település először 1906-ban jelenik meg.


Tengerszínt feletti  magassága 462-475 méter között változik.


A lakosság  létszáma itt is folyamatosan csökken és elöregedik.


Vannak felújitott házak a faluban.



 Egy új szépen faragott gyalogkapu jelzi, hogy a falu lakói még reménnyel, és lelkesedéssel tekintenek a jövőbe.



Az ősz eleje az igazi székely vigadalom és persze a betakarítás ideje.



A több száz éves hagyományt követve, a Gagy völgyében is évről évre ilyenkor jön el a szüreti mulatságok ideje.





2013. február 9., szombat

Ülke




"A Dancza nyugoti aljánál szakad be a Bosnyák pataka; ennek hegyek közé bemélyülő völgyébe több falu van elrejtve: mint Tibold, Fancsal, Szt.-Király és a beleszakadó Bálé patak mellett Szt.-Tamás, Ülke. E faluknak központi anya megyéje ugy látszik Szt.-Tamás volt, mert a pápai dézmák regestrumának 1332-dik évi rovatában csak ez egyet találjuk bejegyezve."

(Orbán Balázs)


"...Ülke meg arról nevezetes, hogy ott készitik az egész székelyföld szükségleteit fedező-czifra réz szeletkékkel kirakott, fodros fedelü fapipákat."

(Orbán Balázs)


 A Bosnyákba igyekvő Ballé pataka mellett fekszik Ülke, Oroszhegy községhez tartozik.



Székelyudvarhelyről Oroszhegy felé, Tibódnál balra térve, Székelyszenttamáson áthaladva juthatunk a faluba



Ugyancsak  Székelyudvarhelyről a Szejke felé indulva, majd az ülkei keresztnél jobbra letérve 4 kilométer a távolság a faluig. 



A falu szélétől rövid útszakasz után megérkezünk a "központba". 



Az út mellett,  sátortetős kocka házakat, és új stílusú épületeket láthatunk.


A falu központjában emeletes épületben van az  I-VIII osztályos iskola és a kultúrotthon.




Az emeletes építmény régebb községháza volt.


A falu fölött egy kis dombon a nemrég épített római katolikus templom.



A templom két irányból is megközelíthető.



Faragott székely gyalogkapu a bejáratnál.


Évszázadokon keresztül a falu lakóinak a közel két  kilométerre levő Szenttamásra kellett menni misét hallgatni. 



1997-ben teljesült az ülkeiek évszázados vágya, felépült a falu temploma.





Ülke templomát 1997 június 13-án szentelte fel dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. 


A magyarországi, Mohács és Kárász helyiségek lakossága is segítséget nyújtott az építkezéshez. 


Az oltárkép a gyergyószárhegyi hívek ajándéka.


A templomhajó bal oldalán látható...


...Jézus szobrot,..


...a jobb oldalon látható,...



Mária szobrot, a székelyudvarhelyi ferences nővérek adományozták.




Szent Bernadett és Szent Antal szobra a hercegszántói hívek ajándéka.



A templom keleti oldalán, oszlopokkal alátámasztott köríves kialakítású orgonakarzat. 


A templomhajó felett kialakított toronyrészben három harang lakik.



Az építkezés idején, a faluból elszármazott ülkeiek is csatlakoztak az itthon maradt templomépítő falus társaikhoz, és a templomnak harangokat öntettek.




1999. június 13-án Bálint Lajos nyugalmazott érsek megszentelte a három új harangot. 


A toronyban, a tartószerkezet kialakítása sajnos lehetetlené teszi a fényképezést.



Klasszikus orgona hiányát, jelenleg elektronikus orgonával pótolják.



 A régebbi  harmónium pihenőt kapott.




A templom melletti területet megvásárolták, s itt létesült Ülkének a saját temetője.
  


A kert mellett egy kis barlangszerű fülkében van egy Mária emlékhely.



A reformáció idején és ezt követően is katolikus maradt a falu lakossága.



A hősi halottakról való megemlékezést jelképező emlékmű, a templom mellett.




Az emlékműt Tamás István kőfaragó készítette




  Ülke, Tibód, és Szenttamás hősi halottjainak neveivel, 1999. június 13-án szentelte meg az emlékművet Bálint Lajos nyugalmazott érsek. 



Az ülkeiek úgy tartják, településük Ilk vezérről kapta a nevét. 



Ülke 1566-ban Ilkh, majd egy év múlva Illke, illetve Ilyke , majd  1721-ben Ilke  alakban fordul elő a történelmi forrásokban.


A  hagyomány szerint a falu eredetileg nem a mai helyén volt.  


Feltételezik, hogy a Kétvízköze nevű területen feküdt, ahonnan  régi településnyomok kerültek elő.


A falu utcáin sétálva több helyen azt láttuk, hogy a régebb épített lakóházat az utóbbi években javították, bővítették.



Az új faragott és festett székelykapuk változatai  is megtalálhatók a településen. 



 Örvendetes látvány az egyre több székely faragott gyalogkapu


A házak  mellé épített nyári házban zajlik le a legtöbb munka, néha ott is alszik a család egészen őszig.



Az évszázadok óta a székely család által lakott telket, a »belsőséget«, az ott álló házat, s gazdaságot körbefogó kerítéshez épített kapu a két világ,... 



... az udvartelket jelentő »élet« és az azt fenyegethető külső világ határán áll.


A kapuk szerkezeti felépítésükben az európai ácsmesterség, építési technika jegyeit hordozzák magukon, míg a díszítmények, kifaragott motívumok, virágok, indák, a különböző jelképek rendszere egy más világ tükrei, a honfoglalás előtti hagyományvilágában gyökerezik.



A székely építkezés jellegzetességeit őrző, tornácos ház lassan eltűnik.


Valamikor a házakat körtornác vagy homloktornác egészítette ki, ma már egyre kevesebb van belőlük.



A székely népi építészetet a különépítés jellemzi, de a csűr és az istálló, a pajta szinte kizárólag egybeépül, úgy hogy az utóbbi a csűr egyik fiókjában kap helyet.


A ház a régi, de a kapu már a70-es, és a 80-as évek irányzatát képviseli.



 A szépen faragott fedeles gyalogkapuk képviselik a népi faragást a faluban.
.


 Általában a gyalogkapu fölötti díszített részre írják a tulajdonos névét és a kapuállítás időpontját.  




 A székely népi építészettől idegen emeletes, sátortetős házak építésével Ülke is szakított a hagyományokkal.


Hagyományos tornácos  székely ház, a 80-as évek divatos "vaskapujával".



Régebben az ülkeieket  mezítlábasaknak csúfolták.



Esős, sáros időben lábbeliben  nem volt érdemes gyúrni a sarat. 


Faluhelyen  régi szokás volt, hogy Szent György napjától  sokan félretették a cipőt.




Az ének  is így szól: ,,télen-nyáron mezítláb, így kímélik a csizmát". 




Ha téli időszakban látogatunk Ülkébe, a gyümölcsfák alig látszanak a házak között.


 Szenttamás végéből nézve sűrűn sorakoznak a tetők az utcákban, és mintha mindenki újrafödte volna házát, gazdasági épületeit. 



A falu fölé magaslik az 1997-ben  épített római katolikus templom.



A faluban feltűnően sok az új cserepes háztető.



Ülke a történelem során sosem volt nagyon népes település, de napjainkban egyre fogynak.


1567-ben 15 kaput számoltak össze a faluban. 


1721-ben 31 háztartást írtak össze.


1786-ban 287 fő a lakosság.


1857-ben 109 házban 501 személy lakott. 


1890-ben  már 574 fő a lakosság.


1910-ben 625 személy lakik 148 házban. 


Az első világháború után, 1920-ban 574 főre csökken a lakosság létszáma. 


A második világháború előtt 1940-ben 646 fő a lakosság.


1956-ban 188 családban  a létszám 677 személy volt. 


1970-ben  elkezdődik a lakosság csökkenése, 595 fő.


1992-ben már csak 424 fő.


2000-ben 428 személy lakott a faluban.


A 2002-ben tartott népszámláláskor 397 személyre csökkent a lakosság a faluban.







Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share