2012. szeptember 24., hétfő

Székelypálfalva



"A Gadapataka eredeténél, a Firtossal magasságban vetélykedő Szilastető alján legalább is 2500 lábnyi (tengerszin feletti) magasságban fekszik Pálfalva honnan származott, a János Zsigmond ellen 1562-ben fellázadt székelyek választott főkapitánya, a szerencsétlen véget ért Nagy György. A falu között egy régi épület van, melynek régiségéről vastag ódon falai mellett az ajtó-szemöld feletti 1647. évszám is tanuskodik; hagyomány szerint ez Udvarhelyszék egykor hires királybirája, Tarcsafalvi Mihálynak volt curiája."

(Orbán Balázs)


Farkaslakáról Korondra vezető 13 A jelzésű útról, a Kalonda aljában balra útelágazás vezet Énlaka felé. A két Küküllő között, az út mentén, a Firtos-hegy lábánál, egy sor település található. Az első település Székelypálfalva. 


 Székelypálfalva a Felső-Nyikó mente legmagasabban fekvő hegyvidéki települése. Az elágazástól a 136 B megyei úton közelíthető meg.




 Napjainkban egyre több település kapott aszfalt burkolatú utat, a lovas fogatot felváltották a gépjárművek de Székelypálfalván csak a falu bejáratáig jutott el az aszfaltozott úthálózat.



Székelypálfalva első írásos említése az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben található.





1334-ben már önálló egyházzal bíró templomos hely volt, papja Balázs egy banális adót fizetett. 


A falu 1455-ben Pálfalva néven jelentkezik az oklevelekben. 



1567-ben a regestrum 6 kapuval jegyzi.



Basta-féle jegyzék 1602-ben  nyolc lófőt, egy darabontot és négy szabad székelyt jegyez a faluban.


1614-ben 30 családfőt írtak össze a faluban.



1786-ban a falu lakossága 323 fő.



1868-ban 529 laktak a faluban.



1910-ben 576 a létszám.



A második világháború előtt 1941-ben már 645 személy lakik a faluban. 


1992-re a falu lakossága 239 főre csökkent.



A 2002-ben tartott népszámláláskor már csak 209 személy lakott a faluban.



A falu a székely elő­nevet  1913-tól használja, ez különbözteti meg Csíkpálfalvától.


Székelypálfalva 1968-as megyésítésig  önálló község volt.



Jelenleg közigazgatásilag Farkaslakához tartozik.




A községhez tartozó tanyavilágot pedig Korondhoz és Farkaslakához csatolták. 



Különleges faragott kiskapun léphetünk be a templom és a parókia udvarára.



Kora tavasszal a fák között jobban látható a parókia épülete.



Az 1500-as évek közepén a falu egyik fele áttért az unitárius hitre. 



A Kápolnakapu dűlőnél található kápolnát a katolikus és unitárius hívek közösen használták,1661-ig amikor a tatárok lerombolták.




 Az ellenreformáció idején az unitáriusok fokozatosan visszatértek a katolikus vallásra.



Ugyanott újjáépítették a kápolnát, de később a faluban építik fel a templomot.



A mai templomot 1765-1775 között építették későbarokk-klasszicista stílusban. 



A  templom udvarán a falu lakói emléket állítottak a világháborúk áldozatainak.



Az I. világháborúban 140-en vettek részt a faluból, ebből 36 személy halt hősi halált.



A II. világháborúban tizenegyen vesztették életüket a faluból.



A régi templomból megmaradt egy gótikus ajtószemöldök, egy kehelytartó ablakkeret, a szenteltvíz tartó és a keresztelőmedence. 


A XVIII. század közepéig  Székelypálfalva egyházilag Korond filiája.



1772-ben kísérlik meg, hogy önálló plébániát szervezzenek, de csak 1775-ben valósul meg.



A templom főoltára.



Az oltár festménye a templom védőszentjét, Szent Mihályt ábrázolja.


A templomhajó bal oldalán a Jézus szíve oltár.



A jobb oldalon a Mária oltár.


A templom belső bútorzata  kombinált fém és fenyőfa.


A templomi zászló  "Székelypálfalva".



Páduai Szent Antal szobra a bejárat jobb oldalán.



A boltíves fal a hajó és a szentély között. 



A székelypálfalvi templomtoronyban három harang lakik.



Az első világháború után Szent Mihály tiszteletére öntött Novotny Antal féle harang.


A harangok teljesen különleges és speciális hangszerek, egyfajta "nem komponált" zeneként szólalnak meg egymással összhangban.


A harangok a régi és újabb történetek őrzői, hiszen mennyi harang tudna mesélni a XX. század borzalmairól, nyomorairól, a két világégésről.


Szabó Dénes, Balázs Lajos plébánosok, és Demeter Ferencz papnövendék síremléke a templom mellett. 


A templommal szemben található az iskola épülete, amelyben az oktatás az 1800-as évek közepén kezdődött, jelenleg I-IV. osztályokkal, kevés létszámmal működik.


A falu kulturális életének központja a "FALUHÁZA".



Régi, és az új cégtábla is hirdeti a falu Vegyes üzletét.


Sétáljunk  végig a falu utcáin. 


 Hagyományos székely építkezéstől eltérő épűleteket is láthatunk.


A  régi házak fedése hódfarkú cserép.



Az újabb vagy felújított épületeken már hornyolt cseréptetöt láthatunk.


Az épületekhez tartozik a kapu is.



Ma a kiskapuk a jellemzőek a faluban. 


Szinte minden portán ilyen van.


A kapufélfák faragottak,... 



...de díszítésük nem túl változatos,... 



...vagy csak egyszerű ácsolt kapu. 


Hegyoldalon való elhelyezkedése miatt szinte minden telek lejtős.


Ezt kihasználva a házak völgy felőli helyisége alatt pince kap helyet, melynek fala kő.


A faluban a legnagyobb melléképület a csűr, ami nem változott jelentősen a XIX. század eleje óta.


Az épületek nagy része hagyományos építőanyagokból és technikákkal épült. 




 Az ablakok száma eltérő, de jellemzően 7-9.




A lakóházak felújítása és bővítése szokatlan épületformákat eredményez.



Az épületek festésénél itt is gyakran használnak rikító színeket.


Az ablakok főleg a tornácra nyílnak, de egy szobából gyakran néz egy ablak a ház háta mögé is.


Nincs még egy népművészeti tárgy, amely olyan monumentális,  reprezentatív volna,  és annyi jelentést hordozna, mint a székelykapu.


Különleges magasított faragott gyalogkapu.


A kaputükör faragása is eltérő a szokásos motívumoktól.



Mint általában a székely falvakban évről évre itt is növekszik az elnéptelenedett lakóházak száma.



A régi házakon kémény nincs, még manapság is füstös padlások a jellemzőek.


A nyárikonyha vagy a sütőház épülhet a lakóépülettel egyben is, de sokszor készül különálló épületként.


A házak tető formája kontyolt tető, de ezen belül változatos kialakításokat találunk. 



A kontyolt tetőhöz kapcsolódik egy kontyolt vagy deszkaoromzatos, esetleg csonkakontyos keresztirányú tömeg.


 Más esetekben csak egy félnyeregtető a tornác kiszélesedő rére fölött..



Itt is megjelentek az 1950-es évek jellegzetes típusházai.



Szájhagyomány szerint a települést egy Pál nevű kecs­kepásztorról nevezték el, aki legelsőként telepedett a mai Székelypálfalva területére.



A falu lakói általában növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel foglalkoznak.




A faluban az egyetlen megélhetőség a tejtermelésből adatik. 



Helyi munkalehetőség  kevés van a faluban.


Ez az oka annak, hogy sokan egy rövidebb időre, vagy végleg eltávoznak a faluból. 


Többen Székelyudvarhelyre is bejárnak dol­goz­ni.


Lassan eltűnik, a helyi hagyományos mesterség, a kapufaragás ,megrendelések hiányában  már csak egyetlen pálfalvi kapufaragó dolgozik.


1989 után a földek visszakerültek az egykori tulajdonosok, vagy a leszármazottaiknak birtokába, de legtöbben nem tudnak mit kezdeni vele, így legtöbbjük átminősült legelővé és kaszálóvá.


A Szilas alatt a falu temetője


A falú végén köszönti a távozó utast az Árpádsávos turul.


Székely gyalogkapu mellett, faragott emlékoszlop.

 

Két ősi magyar szimbólum a "Rakamazi Turul", és a  "Csodaszarvas". 


Turul, jurtával, kettős kereszttel és a Szent Koronával.




A Szilas hegy oldalán álló jurta 


A falu végén a újabb helyiség névtábla , a Firtosváralja felé vezető út mentén.



A "Dombon ülő Pálfalva” régi országutján tegyünk egy rövid sétát a Szilas tetőre.


A 986 méter magasságból láthatjuk a falu házait



A  régi római határvédelmi rendszer légirégészeti kutatása 
2008 -ban kezdödött Kelet-Erdélyben.


A Firtosváraljától keletre futó gerincen, a Szilason melyen  már korábban is sejtették az őrtoronyláncot,  a légifotón egy négyszögletes formát rajzolt ki a súrlófény.

http://legiregesz.blog.hu/2010/07/30/romai_ortornyok_felmerese_erdelyben



 Mérete és alakja alapján egyértelműen római őrtorony alapfalait láthatjuk a tetőn. 


A Szilas-tető aljába települt  kis falunak valamikor sokkal nagyobb volt a jelentősége. 


Itt a falu felett, a Szilason haladt át a Parajdról induló Sóút. 



A tetőről csodálatos kilátás nyílik,  minden irányba.



A távolban akár a Déli-Kárpátok gerince is látható.



A Kalonda tető után a Görgényi havasok és a Hargita vonulata rajzolódik ki a láthatáron.




Visszatérünk a faluba, de a csúcson tovább lobog a piros-fekete székely zászló.

A falu cí­mere benne a székelység szim­bólumai, a templom védő­szent­je, Szent Mihály ar­k­an­gyal, illetve a falura jellemző mesterség szimbóluma, a székelyka­pu­, és egy túróborító edény, ugyanis kapukat. túróborítót és sótörőket, dézsákat, székeket, készítettek fából a falusiak.


Nagyobb térképre váltás


Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share