2012. szeptember 16., vasárnap

A Tászok tető (A róvások hegye.)






A XX. század elején  Gyergyószentmiklós közelében az 1366 méter magas Tászok-tetőn nyolc darab rovásfeliratos kőtömböt találtak, amelyek első leírása Kémenes Antal középiskolai tanártól származik 1913-ból. Az elmúlt időszakban még néhány rovásos követ találtak a tetőn. A feliratokat róváskutatók többen tanulmányozták, de annak ellenére, hogy jelrendszerük nagyban megegyezik a székely rovásíráséval, jelentéstartalmuk, koruk, és eredetük még ismeretlen. Az időközben felrobbantott kövekből még több kisebb darabot láthatunk a fennsíkon.  Az épen maradt feliratos kőtömbökből két darabot a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumba láthatunk.




Elgondolkoztató, hogy más nemzetek római cseréptöredékből államilag támogatott kampányokat kerekítenek területi létjogosultságuk, vagy származásuk igazolása érdekébe. Napjainkban hol vannak  a magyarság, a székelység hivatásos  történészei? Keményfába vágja fejszét az, aki megpróbálja rekonstruálni a régmúlt idők történéseit. Különösen igaz ez akkor, ha az illető magyar. Hiszen, nálunk még a ma eseményei sem értelmezhetőek indulatos, különböző érdekek mentén végrehajtott támadások nélkül. 

Tudatában vagyunk, hogy nincs olyan elmélet, többszörösen elismert tan, teória, aminek ne lehetne az ellenkezőjét is bizonyítani, de a magyarság, a magyarságtudat  útjában van valamiféle idegen hatalmi törekvéseknek. A rovásírásunk történetének az ismerete, használata meghatározó tényező magyarságunk megőrzésének. Ehhez képest tanult emberek tömegei nem hallottak róla semmit!


 A hajnali nap fényében hasonló gondolatokkal indultam a gyergyói medence irányába, hogy Orbán Balázs útvonalán eljussak a Ditró-Borszék útvonalon a Tászok tetőre.
 Utunkon a Közrez nyeregig kísérjenek a "Legnagyobb székely" sorai !



"Már a gyergyói szép tér végéhez közelgünk, mert Ditrón alól a tág méretü tér egybekeskenyül, a völgy életerét, a Marost, hullámzatos hegyek keskeny völgybe szoritják, hol az eddig lassan folydogáló, az akadályt görditő hegyszorosban sebesebb rohammal törtet Toplicza felé, mely helyen erőszakosan kellett egykor magának utat vájni. "

(Orbán Balázs )


"De mi Borszékre igyekezvén, ezuttal nem követtük a kataraktájának szép hegyei közzé elmerülő Marost, hanem a Tilalmasra hágtunk ki, ...


...melynek tetejéről, ha reggeli köd nem leplezi vala, egész Gyergyón végig pillanthattunk volna."


 "E hegyek alján húzódik el az Orotva völgye, a virgoncz patak hullámait szintén munkára szoritja az ember hatalma, a mennyiben a partjain épitett fürészgépek zsilipjeibe szoritva, deszkát metszett általuk."



"Ezek körül vannak szétszórva az Orotva telep szerény házikói, hol oly emberek laknak, kik valójában véres verejtékkel keresik kenyerüket; de azért ők mégis ragaszkodnak e kopáron rideg bérczekhez, mert az szülőföldjük, mert ahhoz a honszeretet és mult emlékei csatolják, miért annyira kedves előttök, hogy a kinálkozó jólétért sem hagynák oda."


"Innen sziklába vésett uton a keletről letörtető Orotva patak völgyébe szálltunk, melynek túl (északi) oldalán a Siklódiak mezeje nevü kopár magas hegy tornyosul fel. E hegynek meredek oldalát hajdan rengeteg fenyvesek boriták, de azt kiirtá a szorgalmas székely, hogy annak csak zerge által megmászható oldalait megmüvelje." 


"A Nyires sorok nevü kupalaku, szép sziklaszálakkal ékes hegysaroknál, az Orotvába szakadó észak-irányu Halaság pataka völgyébe tértünk be, ...


 ...a fenyvesnőtte sziklás hegyek ormán, hol bármi kevés termőföld található, szántóföldek barázdái tünnek fel; csaknem megfoghatlan, hogy miként tudnak oda feljutni s azt müvelni."


"A kis pataknak Köz-Rezre menedékesen emelkedő völgye annyira összeszűkül, hogy alig marad ott az utra feltétlenül szükséges hely." 



"A táj csakhamar vadregényes küllemet ölt."


"A kopár oldalakon – hol csak apró nyir és beteges fenyők tenyésznek – szeszélyes alaku syenit és gránit sziklák- meredeznek fel, sok helyt megdöbbentőleg kihajlanak az ut fölé, mely mellett mind két oldalról félelmes sziklazür hever, pedig azokat mind onnan felülről hengergeté le unalmában a vén két pofáju álnok Saturnus,...


...s az utas ezen napsugaraktól ritkán érintett sötét, mély völgyből megdöbbenve tekint fel ezen leomlani készülő, ezen elzuzással fenyegető félelmes sziklákra,... 



...melyek váltakozva most zöldelő csillámpala, majd sötét porphyr oszlopokban lövelnek fel, fennebb az uralomra vergődött gránit syenitbe megyen át, s néhol szemcsés Amphibolittal (Hornblende) keverve jön elő."


"Ennél szebb fenyves-erdőt soha sem láttam, a sugármagas fenyvesekről lecsüngő zuzmók (lichen uznea barbata) rojtos sallangjai himbálódnak mint finom zöld selyem rojtozatok,...


...mindenütt nagyszerü fenyves erdők sötétlenek, 100–200 láb magas jegenyefenyők (pinus abies), melyek némelyike legnagyobb sorhajók árboczának is oda illenék, ...


...a leégett irtványok helyén a ledült tuskókon a pompás szinezetü csillagaljok (marchantia) diszlenek és a bibor bokrétáju csővirics (epilobium angusti folium) pompálkodik, szép érett málnafürtökkel keverten,...


...mig benn az áthatatlan rengetegben az összeszövődők, lopvanőszők és folyondárok zárják el az utat az ember előtt, mert oda legfelebb a nyugalmából felzavart medve tud berontani."


"Az ut mind emelkedik, ...


...mignem egy órai mászás után ... 


...a közel 4000 láb magas Köz-Rez tetőre ér,...


....hol a sötét szinü trachyt, gyüleg és szivaggal (Tuff) kapcsolatosan fordul elő, alkotva sajátságos idomu sziklapárkányzatokat, melyek alól jéghideg források buzognak fel az utas enyhitésére, ...



...de a források kristály hullámainak élvezete mellett másféle élv is vár a vándorra, mert a tetőről nagyszerü havasi panoráma tárul fel, melynek messze földön nincsen párja, de a melyet én legfelebb csak halvány vonásokkal körvonalozhatok."



"A Köz-Rez fenyvesnőtte hullámzatos vonalán tul feltünt a lomberdős Magas Bükk....



.....lábainál Borszék füstölgő gyárával, parányi kis házaival: tul rajta nagyszerü havasoknak festői karaja nyulik el a Rakottyás, Mezővész, a Bélbor mögött Muncsel és (Kis) Czibles, mely a Kelemen havas roppant trachyt-tömegeivel ütközik egybe."


 "Keletre a tölgyesi szoros hegylánczolatai felett két roppant sziklabércz emelkedik, a szépen kicsipkézett Komárnyik,..... 


...és a már Moldovában fekvő Csalhó, a Kárpátok legmagasabb lánczolata, melynek fehér kopasz sziklái szeszélyes fellegalakzatoknak tetszenének, ha ottlétét nem tudná az utas."




"Ez körvonala az innen feltáruló nagyszerü látványnak, de ki tudná e roppant terjedelmü vidéknek a távlat törvényei szerint váltakozó gazdag szinezetét leírni?"




"Hisz minden ily leirás csak elmosódó árnykép, a természetnek utánozhatlan szinpompájával és nagyszerűségével szemben gyenge, tán nevetséges kisérlet, mely legfelebb az ember tehetetlenségét s véges elméjét tüntetné fel." 



"Ezt látni és bámulni kell, leirni, lefesteni nem lehet."

(ORBÁN BALÁZS)





Itt a Közrez nyaka az elágazó pont, a jobb oldalon haladva a Közrez havas sűrű rengetegébe vezet az út, balra a Tászok tetőre vezető ösvény, előre haladva az út eltünik a fenyők között itt utazott tovább Orbán Balázs  Borszék irányába.





Az útmenti sötétzöld fenyvest  itt a nyereg környékén sárgás-zöldes mező váltotta fel, melyet mindenfelől fenyők szegélyeznek.


Tőlünk balra a Tászok-tető 1366 méter magas fennsíkja. 


Jobbra pedig a Közrez-havas 1491 méter magas mélyzöld tömbje magaslik.


A nyeregből balra a gerinc mentén vezető úton haladtunk tovább, mely az erdő szélét követi a Tászok-tető felé elágazó mellékgerincig. 


 Itt csodálatos kilátás tárult elénk a környező havasok látványában gyönyörködhettünk.


Ritkán látható jövevényeknek számíthatunk a Tászok tetőn.


Alaposan megfigyelték, hogy mivel foglalkozunk a fennsíkon.


 A Tászok tető puha gyepszőnyegén bolyongva találtunk rovásos köveket is.


A szakirodalmat tanulmányozva  több helyen  tesznek említést az itt található rovásos kövekről, de részletesebb leírást a helyszínről, a kövekről és a feliratokról, illetve a velük kapcsolatos vizsgálatokról keveset találunk.


Alapos tanulmányt Friedrich Klára jelentetett meg a témában a Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig című könyvben (Megalitok a Tászok-tetőn).

"Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig "
http://mek.oszk.hu/05400/05403/05403.pdf


Ebben a tanulmányban részletes beszámolót olvashatunk , a megtalálás helyéről, történetéről, fényképeket, rajzokat is közre ad a Tászok-tetőn talált kövekről.



 Rendkívül alapos összehasonlító leírást olvashatunk a kövek azonosítható jeleinek a világ más tájain található előfordulásairól.





Ezek a kövek is bizonyítják hogy itt a Székelyföldön, Közép-

Európa legjelentősebb újkőkori és rézkori kultúráit hoztuk 


létre. 
  

Tudatában vagyunk, hogy a rovásírás birtoklevelünk a 

Kárpát-medencére, Kárpát-medencei jelenlétünk bizonyítéka.



Több helyen  a múzeum által  római számokkal megjelölt köveket láthatunk.





A Tászok-tetőre tett kirándulásunk után számomra is vitathatatlan hogy a Tászok-tető a világon mindenütt megtalálható megalit műveltség része.





Más országokban a hasonló kőemlékeket megbecsülik, turisták és kutatók sokasága keresi fel őket.







Itt Székelyföldön felelőtlen vagy tudatos pusztítás a sorsuk. Rovásirás kutatók leírása szerint a mi kőemlékeinken található a legtöbb betű és jel. 



 A Tászok-tető misztikus hangulatát ma már egyáltalán nem lehet érezni, ugyanis a tetőn hemzsegnek a különféle telekommunikációs  átjátszó antennák.




Az összetört kövek lassan eltűnnek!  


Folyamatosan fogynak a Tászok tető több száz éves fenyői is.


Az út szélén újabb  érdekes kőtömböket találtunk.  



Sajnos nagyon sok követ az  eredeti helyéről kifordítottak, így az esetleges rovások vagy más jelek láthatatlanok.


Hiányos történelmi és régészeti ismereteimmel nem sikerül következtetnem a jelekből őseink üzenetére.


Ennek a kőtömbnek a az üzenetét, írásjeleit, és a feljegyzés korát szinte évtizednyi pontossággal sikerült a helyszínen azonosítani.!


A híresztelések ellenére barátságos pásztorkutyákat is láttunk a fennsíkon.


Túránk során nagy őzlábgombával is találkozunk az erdőben  (Macrolepiota procera)  Talán gigantikus méretének köszönhetően választották meg 2012-ben az év gombájának. 


Az átjátszó-állomástól is van egy levezető út, mely a Tászok-tető keleti oldalán vezet végig a Közrez-nyeregig.


Visszaérve a Közrez nyeregre megkezdtük az ereszkedést Orotva irányába.


A 40-es években a borszéki út építése során sok, szabályos rendben elhelyezett csiszolt kősziklát találtak, melyek tele voltak a rovásírás jeleivel. 


Ezeket a hihetetlenül értékes és ritka leleteket a román hatóságok összetörték és szétszórták, valamint beleépítették az út alapjába


Az útszakasz  most csak traktorral vagy szekérrel járható


A lejtős szakaszokon a járművetet állandó jelleggel fékezni kell. A megoldás nekem is jó volna, de mihez kezdek vele az aszfalton.


Nagyon elgondolkoztató hogy ez az útszakasz a " 128-as megyei út " nevet viseli.


Az út mellett a ditrói közbitokosság táblái tájékoztatnak, a környező erdőterületekről.


A nagy szárazság miatt sokszor nem lehetett tudni, hogy a patak medrében vagy az úton járunk.


Az erdő között több lakatlan házat láthatunk


Van egy hely, ahol még felellhető a nyoma egy „vízi erőműnek", mely 1962-ben villanyáramot biztosított egy ház számára, így lehetett tévét nézni, rádiót hallgatni.



A Közbirtokossági  táblák részletesen tájékoztatnak az erdőfelület nagyságáról, tengerszint feletti magasságról, és az itt található fafajtákról.


Állítólag már a rómaiak is ismerték és használták az orotvai utat, mivel ez Borszék felé vezet.


A tölgyesi útról a Szent Gellért tetőről még egy útólsó visszapillantás a Közrez havas és a Tászok tető felejthetetlen látványára.


Visszatérőben a Tászok tetőről meglátogattuk a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumot, ahol a  hajdan odaszállított két kő most is látható.


Itt  Gyergyószentmiklós egyik legrégebbi épülete, az 1770–1778 között épített örmény kereskedőház, a volt Vertán-ház bejárati kapuja alatt  fém állványon a két Tászok tetői kő.



Tászok-tető kőtömbjeiről Barabási László erdélyi történész, muzeológus, a székely történelem kutatója a Hol vagytok székelyek? című őstörténeti munkájának 84. oldalán írja: 


„A Tászok-tetőn, magas hegy hátán, rovásos kövek tömege hever. Amerikai, angol, magyar és romániai szakértőkkel többször tanulmányoztuk a helyszínt, és megegyeztünk azon, egy sor kutatási eredmény egybevetése után, hogy több mint 30 000 éves, de arról is megegyeztünk, hogy befogjuk a szánkat vele, mert senki sem fogja ezt nekünk elhinni."



8 megjegyzés:

  1. Nagyon szép és érdekes kirándulás lehetett.
    A régmúlt emlékeinek megbecsüléséről én is osztom a véleményedet....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon lagymatag válasz: szép, érdekes

      Törlés
  2. Jók a fotók, csak éppen a szöveg nem állja meg a helyét, a mitosz és a történelmi valóság között nagy a különbség! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Maradj meg a hitedben, mi is megmaradunk a magunkéban.

      TAMGA....Nemzetségjel. Erdélyben, az 1500 méter magas Tászoktetőn nyolc darab rovásírásos kőemléket találtak, amelyek közül a legnagyobb 120 cm x 60 cm x 60 cm. Eredetileg csak kis részük emelkedett ki a földből, a nép között azonban az a hír járta, hogy kincs van alattuk, így a keresés következtében teljesen a felszínre kerültek. Kémenes Antal középiskolai tanár rajzolta le gondosan a rajtuk lévő ábrákat, majd a Székely nép című újságban 1913-ban tanulmányt írt róluk. Ez azt a büntetést vonta maga után, hogy Csíkból az ország legnyugatibb részére, Szentgotthárdra helyezték át. Kémenes Antal szerint a kövek feliratai az 1241 és 1243 között, a tatárok elől a Tászoktetőre menekült székelyek tamgái, nemzetségjelei. 1920-ban a románok eltávolították a tászoktetői kövekről a feliratokat

      Törlés
  3. NE csufolkodj, Mitosz es totenelem kozt az a kulonbseg hogy egyiket a nyertes irja hatso szandekkal a masikat a tudat orizte meg szajrol szajra. Utobbi szimpatikusabb. Iden Tászok tetore megyek

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. http://nava.hu/id/807154/
    Ebből sok mindent megtudhatsz,azt is, hogy miért porlad a székely. De a por az is szikla, csak darabocskák. Majd ha Isten úgy látja jónak, ismét szikla leszünk

    VálaszTörlés

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share