2018. május 7., hétfő

Deság, szorványtelepülés Zete vára alatt.




Székelyudvarhelytől északra, a Hargita-hegység előterében,  festői környezetben fekszik Deság.


Zetelakától északra, a 138-as megyei úton 3 kilóméter megtétele után érjük el a települést.

 

A főútról lekanyarodunk a Nagyküküllő  folyó által létrehozott teraszról az alacsonyabban fekvő árterületre.



Itt, egy részben újjáépülő faházat láthatunk.


Áthaladunk a Nagyküküllő hídján.



Bal oldalon a 812 m magas Várdombja látható. 

Jobbról a Láztető északi vége a 860 m magas Tölgyesuru. 


A hegyvidéki település napjainkban egy völgyben elterülő üdülőfaluval kezdödik.


Az elágazástól Zetelaka felé eső területen, feküdt a XII-XIII. században, az ősi Cseleháza.


Gomba módra szaporodó nyaralók között haladunk Deság kapuja felé.


A völgyben a patak medrét követi az út.


Deság az azonos nevű hegyi patak völgyfőjében kialakult tanyavilág. 




A hidon túl Deság kapujába érkezünk. 


 Az erdei út, az egyre jobban elnéptelenedőbb Desághátjára vezet.



A Deság, és a Gerendély patak találkozása.



 A szétszórt település 800-900 méter magasan fekszik a vulkáni fennsíkon.


 Minden gazda a saját telkét "erdei kerttel" keríti be.



A tanya nagyon nehezen megközelíthető helyen fekszik.


  A Zetelaka környéki tanyavilág kialakulásának az oka a falu létszámgyarapodása volt. 


Szükségessé vált a falu környékén fekvő hegyvidéki kaszálók, legelők feltörése  és szántókká való átalakítása.



 Az erdőktől elhó­dított területekre kis házakat és istállókat építettek. 


A kezdetben  alkalmi  szálláshelyek, késöbb gyér tanyavilággá alakultak át.


Az erdőn csak nyáron tartózkodtak, a "szénacsinálás" idején. 



Később a népesség szaporodásával, egyes családok végleg felköltöztek az erdőre lakni.


Beton híd a Deság patakán.


"Cselő-nél balról Dezsák pataka szakad a Küküllőbe." 

(Orbán Balázs)



A szorvány településen, csak harangláb van.


Kereszt a harangláb mellett.


A völgyben nyaraló szállások és üdülőházak váltják egymást.


Évente itt szokták megrendezni a a Deság-kapu fesztivált.


Zete várának első leírója Orbán Balázs volt, a XIX. század derekán, aki „kicsiny sasfészeknek” nevezi a Székelyföld leírásában. 


Falakat már ő sem látott, de az alapok még jól kivehetőek voltak





Ősi székely várnak tartotta és a hozzá fűződő mondákat is ismertette művében




"E patak torkolatjának jobb oldalán egy a Küküllő völgyre néző, gyönyörü trachyt sziklákkal ékes hegy csucsosul fel, ezt Dezsák hegyének és Várdombjának is nevezik, e hegy tetején feküdt Zeta vára."

(Orbán Balázs)


Keskeny, meredek csapás vezet felfelé, a hegyoldalban Zete várához.



Faragott székely nagykapu 1872-ből.


Faragott címeres gyalogkapu.




Faragott kapuoszlopok.




PANORÁMÁK





2018. május 6., vasárnap

Szencsed


Kis hegyi szórványfalu a vulkáni fennsíkon, Szencsed. 


"Az Oroszhegy feletti Őrhegygyel összefüggő, meredeken lemetszett hegylánczolat nyulik le nyugat felé, előlépcsője ez a Hegy-nek nevezett, – már emlitém fenlapálynak...."
(Orbán Balázs) 


"A Gordonon hátul Szencsed nevü helyen egy utmetszéskor régi pánczélokat, vasinget, s érdekes régi fegyvereket találtak; fájdalom, azok mind Bécsbe vándoroltak!"
(Orbán Balázs) 



"A vadonban, hol a fegyverzetet lelték, régi szántóföldek mezsgyéi is látszanak, azt bizonyitva, hogy ott harcz és földmiveléssel foglalkozó emberek laktak."
(Orbán Balázs) 



Utunk a Kalonda tetőn tér le a13A jelzésü műútról.



A szénégetők mellett elhaladva több nárciszmező mellett vezet az út. 


A Kalonda-tetőtől észak-keletre köves úton juthatunk el  Szencsedbe. 



Az enyhén emelkedő vulkáni fennsíkon havasi kaszálók és legelők között, hatalmas területeken virágzik a nárcisz.


A nagyobbak kb. 2,5-3 km-re vannak a Kalonda-tetőtől.


Az útvonal mentén ligetes rétek, sok bükk és fenyő, szebbnél szebb virágok.


Mesebeli tájon járunk pont mint emlékeink mesekönyvben szereplő táj, hegyoldal, zöld rét, virágok, fenyők, alul pedig a patak.


A levegő olyan friss oxigéndús, szinte harapni lehet.


Az út mellett több új épület látható.


Eltünik a tanyavilágot jellemző építkezés.


Székely gyalogkaput is láthatunk.


Az ember szeme gyönyörködve szívja magába az élményeket. 


Rétek, mezők, erdők váltakozása után egyszer csak kibukkant előttünk Szencsed. 


Nyugalom, csend, béke. 


Pár ház a semmi közepén, vagyis a kerek erdő mélyén.


Oroszhegy határában lévő tanyabokorba kivezették a villany áramot.


 1956-ig Szencsed adatai Farkaslaka község adataihoz voltak számítva.


Távolsága a községközponttól, Farkaslakától 12 km.


A kis szorványtelepülés kezdetben a közeli bogárfalvi lakósok nyári szálláshelye volt.


 Később állandó lakhelyé vált a tanyavilág.


1932-ben a székelyszentléleki  Albert István épített fűrészüzemet Szencseden. 


Az üzem 1962- ig működött , majd szétszedték és elszállították.


1966-ban még több mint 152-en lakták a tanyákat.


2002-ben 15 lakosa volt, mindenki magyar.


A 2011-es népszámlálás szerint 8 állandó lakosa van.


 A szencsedi Szent Mihály kápolna  a májusi ragyogásban! 


Az apró fakápolna úgy tűnik elég is a maroknyi katolikus közösségnek.


Távol van a főúttól, lakossága egyre fogy.


Közel ezer méteres magasságból Székelyvarság is látható.


Különleges látványosság nem csábítja ide a kíváncsiakat.


A fennsik ezen a részen ered a Fehér –Nyikó. 



Aki pihenni vágyik, keresve sem találhat ennél jobb helyet. 



Május hónapban tömegesen virágzik a vadárvácska.


A sárga vadárvácska (Viola tricolor).
  

A virág általában három színű ibolya, kék, sárga, esetenként csak sárga! 


"A marhatenyésztés is nagyban üzetik, mire terjedelmes havasi legelői nagyon alkalmasok."
(Orbán Balázs)  




Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share