2014. február 21., péntek

Kisgalambfalva



A Nagy-Küküllő bal partján, Székelyudvarhelytől 23 kilométerre található egy székely falu:  Kisgalambfalva.


"A Kereszturtól negyed órára fekvő Bethfalván felül a völgy csakhamar összeszorul s azon hegyszorosok egyikébe értünk, melyek hadtani szempontból oly jelentékenyek s milyek a székelyföldön minden nyomon találtatnak, s éppen hadtani tekintetek telepitheték a székelyt ezen kopár és terméketlen vidékekre…."
(Orbán Balázs)




"…Az emlitettem kis-galambfalvi hegyszorosban a Küküllő völgye annyira összeszorul, hogy a folyamnak és utnak alig marad ott egy kis szüken kimért helye."


(Orbán Balázs)




" Mind két oldalról meredek, csaknem függélyesen emelkedő hegyoldalok határolják, és pedig a jobbparton a Várkapuszáda nevü hegynek Nagy-Mál nevü hegyfoka,..."

(Orbán Balázs)




"...a balparton a Galathtetőnek meredeken le szelt oldala."

(Orbán Balázs)


"E hegyszoros torkolatjánál, a folyam balpartján fekszik Kis-Galambfalva. Ez egy csekély terjedelmü területen fekvő népes falucska, mely 1830-ban egészen leégvén, nagyon szabályszerüen épült-fel és pedig részint a tüzmentesség tekintetéből, részint mert e faluban sok a kőműves (épitész); a házak mind kőből épültek cserépfedélre. Mennyire óhajtandó lenne, hogy e példát székely atyánkfiai másutt is kövessék, mi legbiztosabb ellenszere lenne az oly gyakori égéseknek!"

 (Orbán Balázs)


Székelyudvarhelyről a 137-es megyei úton érkezünk Kisgalambfalvára.
(A tábla szerint egy keveset előre, utána balra kanyarodunk?)


Kisgalambfalva nem hivatalos falutáblája.


A főútról betonhídon keresztül vezet az út a faluba.


A falu elején a volt termelő szövetkezet hídmérlege.



Az épületen látható "PISZKE PAPIR" zászló nem mezőgazdasági tevékenységre utal.


Az 1968-as közigazgatási átszervezéskor a falut Bögöz községhez csatolták.


2004-ben Nagygalambfalva és Kisgalambfalva kivált Bögöz községből. 


A falu a 2 kilométer
 távolságra fekvő Nagygalambfalva községközponthoz tartozik.



A falu központjában látható, az 1798-ban újjáépült református templom.




Középkori település tiszta katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek.





Az 1802-ben épült torony, magassága 37 méter.



A négyszögletű, három szintes templomtorony,...





...  bádogtetővel fedett toronysisakkal.


A templom déli bejáratát portikusz védi.




Az északi oldalon a hajó és a szentély fala is támpillérekkel erősített.



A faluban középkori templomról nincs adat és feltételezik, hogy nem is volt.


1660 körül egy kis kápolnát említenek a településen.  




Az első templom a XVII. században  épülhetett de 1661-es török pusztításkor megrongálódott.
1666-ban a templom javításának szükségességét sürgetik,
 „látván annak pusztulását."


1674-ben a kisgalambfalviak vonakodnak, hogy a nagygalambfalvi templom javításához hozzájáruljanak.



A mai templom alapterülete 175 négyzetméter.



Hosszúsága 17,5 méter szélessége 10 méter magassága 11 méter.


A szószék korona 1805-ben készült Segesváron.





A szószékkorona külső felirata „Néhai Felszegi Tamás fiai, a feleségükkel együtt.  Anno 1805 A.J.F. Schesburgienzinsis”. 



 A szószékkorona belső felirata: „Isten dicsőségére, ezt a koronát csináltatták négy testvérek U. Mint Tisztelt ez: SZ. Újfalusi Felszegi Sándor, Sámuel, János és Lajos Uraimék, a maguk költségén”.



A templom mennyezete, szürkére festett kazettás deszka mennyezet.



Az 1790-es tűzvészre emlékeztet a mennyezet festett kazettájának felirata: „Ez a mennyezet épetetett az eklézsija költségén W. Sándor Gergely papságában, anno 1798. A Magassagosnak dicsőséges székei eleitől fogva volt a mi szenthajlékunknak helye. Jerem. 17. r. 12. vers. Templom torony-harang mennyezettel egybe elegett volt 1790-be.”



A 8 változatú 4 oktávos orgona  pontos építési ideje ismeretlen. 



Belső felirata szerint: „Ez az orgona újítatott Mátisfalvi Szőcs Sámuel álltal 1887-ben.” 


Az orgona jelenleg nem működik.


Az orgona karzat mellvédjén az 1881- es évszám látható.



Az Úr asztala.




A Budapestre került kisgalambfalvi, Albert Ferenc 1942-ben címeres nemzeti lobogót ajándékozott szülőfalujának.


A zászló felirata:
" Felszabadulásunk emlékére. Büszkén lobogj, hirdesd a magyar feltámadást. 1940 szeptember. 
Albert Ferenc és családja ajándéka."


"HA ISTEN VELÜNK KICSODA ELLENÜNK"




A toronyban lévő, 1798-ban, a segesvári Tellman Mihály által öntött harang 1879. január 24-én elhasadt. 

A felirata szerint: „A K.galambfalvi ev. ref. Ekklézsia újra öntette saját költségén 1884 július havában, harangöntő Segesvari Machen Mihály álltal”.



A régi toronygomb

(A toronygomb belül üres, s rendszerint fém kazettába vagy tokba zárt értékes kortörténeti dokumentumokat, tárgyakat tartalmaz a templom, vagy a torony építésének vagy renoválásának idejéből.)



Napjainkban a toronyban 2 harang lakik.




A kisebbik 133 kg-os  harangot a világháborúban elesett, és eltűnt kisgalambfalviak emlékére,...



...1924-ben öntötték Nagyszebenben.



A 317 kg-os Nagy harangot  1932-ben öntötte Klein Oszkár Kudzsiron.



A templomkert faragott székely gyalogkapuja.



A szájhagyomány szerint régen a Rez tetőn egy várban lakott egy neves úr, akinek volt egy fia. 




Ez a fiú a Galat tetején álló vár urának lányába lett szerelmes. 




A fiatalok valahányszor találkoztak, becézték egymást:




 "kisgalambom"-nak szólította a fiu a lányt, "nagygalambomnak" szólította a leány a fiút.




 Később a fiú faluját Nagygalambfalvának,... 





...a lány faluját Kisgalambfalvának nevezték el.



A kisgalambfalvi  általános iskola.
 Vékás Domokos nevét viseli.
Vékás Domokos (1926-1995) Kisgalambfalván született. 




Magyarországot több külföldi követségen képviselte.

 Ő volt az utolsó magyar konzul Kolozsváron, amikor megszüntették a magyar konzulátust.



2009-ben falutalálkozót szerveztek és ünnepélyesen fela­vat­ták az új sport­csarnokot.



A létesítmény megvan csak céljának megfelelően használni kell.


A faluban 2012 szeptemberében avatták fel a korszerűsített és felújított kultúrházat.




  A színpad és a nézőtér padlózatát kicserélték, korszerűsítették az elektromos hálózatot, fűtésrendszert módosítottak, elkészült a kerítés.





Az épület ad otthont az ekhós szekér nyomában elnevezésű színjátszó fesztiválnak is. 



Mint minden faluban itt is van Bár és Vegyes üzlet.



A templom előtti kicsi térség az emlékezés és az emlékeztetés helye.


Itt áll a hősi emlékmű a két világháború kisgalambfalvi halottainak neveivel.



Eredetileg az országzászló talapzata volt, a négyéves “magyar világ” idején épült. 


Egy Bajza József-idézet

"Nyugosznak ők, a hős fiak, dúló csaták után."
(Kisgalambfalva felnőtt férfilakosa közül minden ötödik meghalt az első világháborús frontokon.)



A második világháború kisgalambfalvi hősi halottai.



24 hősi halott a falu 700 lakosából.



  Itt  áll a Millenniumi emlékkő is, ezzel a felirattal:
 “Magyarország ezeréves fennállásának emlékére, 1896.” 
Az 1100 éves fordulón hozzátoldották az 1996-os évszámot. 

1896-ban állították a falu bejáratánál.

Az első világháború után a vasúton túli erdőbe, a Máloldalon rejtették el, de 1940-ben visszahelyezték eredeti helyére.
1944-ben behozták a faluba s az írásos felével letették a kultúrotthon udvarán levő  klubhelyiség bejárata mellé.
Amikor a második világháborús emlékművet építették, akkor helyezték a mostani helyére.


"Hol sírjaink domborulnak"

A kisgalambfalvi temető a Kertfőle határrészen.



Faragott sírkő a temetőben.


A 2012-ben épült kisgalambfalvi ravatalozó.  



Itt  egyforma végtisztességet kaphat mindenki.  


A falu területe ősidők óta lakott volt. 


Határában számos őskori, római és népvándorlás kori lelet került elő. 



A Várkapuszádán a hagyomány egykori erődöt tart számon. 



A falutól délnyugatra a Galathtető nevű 764 méter magas hegycsúcson állt egykor Galath vára.



A népvándorláskori vár nyomai a hegyoldalon még megtalálhatók.



Feltételezik, hogy a viszonylag nagy alapterületű vár a székelyek egyik határvára volt. 


A legenda szerint a tatárok elfoglalták, és a várpincébe hordták össze rablott kincseiket(Tatárvárnak is nevezték). 



A mai falu a 13. században népesülhetett be. 



1567-ben már 20 kaput írtak össze a faluban.


1614-ben 43 családfőt írtak össze.



1786-ban a tűzvész előtt a lakosság 182 fő. 



1850-ben 797 lakója van a falunak.



1868-ban 670 fő a lakosság.



Az első világháború előtt 1910-ben 664 fő.



A második világháború kezdetekor 1941-ben 677-en laktak a faluban.



1992-ben már csak 471 fő a falu lakossága.



2002-ben a lakosság 571 fő mind magyarok.


A falu neve írott forrásban először 1506-ból maradt fenn.




A falunév eredetét illetően feltételezik hogy az Ó Galam elferdítéséből származik, hisz a közelben volt Galam vagy Galambod  vára.




Egy 1550-ből való perirat Kysgalambalwa alakban őrzi a falu nevét.



1567-es lófők adójegyzéke "Kwsgalabfalwán" formában írja. 



1569-től említik az oklevelek a nevet "Kws-galambfalu" alakban.



A falu hivatalos neve Kisgalambfalva,...


...románul Porumbenii Mici, régebben a Golumba Mică nevet használták. 


Településszerkezeti szempontból  dombvidéki halmazfalu.




Tengerszint feletti magassága 425-435 méter.


Hogyan alakult Kisgalambfalva építkezése az elmúlt  századokban?




Tudnunk kell mi is történt a településen 1790-ben.





1790 június 2-án tűz ütött ki a falu belterületén.



Teljesen leégett 77 lakóház.


Megsemmisült 63 csűr.




Leégett 196 kisebb épület.


Elpusztult a papilak és a tanítói lakás.


Megsemmisültek az egyházi iratok.


Orbán Balázs leírása szerint a falu 1830-ban is leégett.



Ezek az események  meghatározták a falu további szerkezeti felépítését.



A tűzesetek után a házakat csak kőből, és téglából építették.




 A falu hagyományos gazdálkodásának megszűnése az elmúlt évszázadban, a falu épületeiben is megmutatkozik.


A falu utcáit járva tapasztalhatjuk, hogy Kisgalambfalva egyik legnagyobb értéke a hangulatos falukép.



A faluban szászos  jellegű építkezés figyelhető meg.



A kapuk többsége nagy magas kőkapu és kőkert, ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.




A zárt utcafrontok, a magas kőkapuk is, Kisgalambfalva sajátosságai közé sorolhatók.



A szász és székely építészet ötvöződéséből kialakult házépítési gyakorlat időtálló, robusztos ingatlanok megalkotásához vezetett.



A régi kőkapu mellett megjelentek a sátortetős,... 



... vagy nyeregtetős kockaházak.


A faluban  láthatunk régi kontyolt tetős,...



...vagy csonka kontyolt tetős házakat.  


A falusi hagyományos lakóépület állomány eredeti vagy átalakított formában még létezik.


Még őrzik a lakáshasználat és építészeti arculat generációk során kialakult hagyományát.



 A csonkakonttyolt nyeregtetővel épült házak, oromfalain vakolatdíszek láthatók. 


Még láthatóak régi, megmaradt és jó állapotú parasztporták, az istállókkal, a pajtákkal, csűrökkel. 


A gazdálkodóudvart a csűr, illetve nagyméretű pajta zárja le.




A gazdasági épületek közül a csűr általában a telek végében, az utcai kapuval szemben van.


A székely falvak hagyományától eltérően itt a csűr is kőből épül.



Az új épületek is meghatározóak. 



 Nagyon fontos lenne, hogy beilleszkedjenek a faluképbe.
(A sakktáblán inkább játszani kellene.)



Megjelentek a székely népi építészettől idegen emeletes, sátortetős kockaházak. 



Sajnos a lakatlan,...


...és romos házak is sokasodnak falvainkban.


Kisgalambfalva lakóközösségének évek óta gondot jelentenek a faluban, és a környéken lakó cigányok.


Helyi munkalehetőség  kevés van a faluban.


A lakosság  megélhetését a saját  földje, erdője,... 




állatállománya,  és gyümölcsöskertje biztosítja. 








Kisgalambfalvi panorámák.





Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share