2010. szeptember 9., csütörtök

Kénos


Székelyudvarhelytől mintegy 12 km-re  a Nagy-Küküllő és a Nagy-Homoród  vizválasztójának közelében fekszik Kénos.


A falu szűkösen húzódik meg az Őr-hegy lábánál levő kis völgykatlanban.
Székelyudvarhelyről Homoródszentmárton felé haladva jó a rálátás a völgyben ülő kis falura.
A műútról letérve falutábla hirdeti: Kénosnak összesen három testvértelepülése van 


Tavasztól őszig a Cseresznyés-oldalban levő sűrű gyümölcsfáktól csak a templom tornya látszik, míg a házak némelyike az Őr-hegy lábához tapad. 


A völgyben két patak folyik a Kénos pataka és a Török patak.


. A falu a halmazos településszerkezetet mutatja, a belsőség a határtest déli részét üli meg. 


. Különleges kuszált utcahálózata egyedülálló a Homoródok mentén. 
 Az alábbi kénosi mondásnak hitele van: „Eltévedt, mint a degenyeges Kénosban.” Mindez a kusza utcahálózatra utal. A tekervényes utcákon haladva az estefelé beverődő, degenyeget áruló atyafi csak a következő reggel tudott szekerével és portékájával a főútra visszatérni. 


Faragott székelykapu a templom bejáratánál.
A templom közelében mért tengerszint feletti magasság 639 méter


A faragott kaputükör


Először 1567-ben emlegetik az írások, KENOS néven. 





1631-ben a templom körül építendő várfalról van szó az írásokban. Ebből lehet következtetni, hogy már korábbról van temploma a településnek
.




. 1651-ben a források templomépítésről beszélnek. Az előbbi adatokat nézve, valószínű a templom erődítésére vonatkozik ez az időpont.


1762-ben építenek a középkori templomhoz  kőtornyot..


A templom és a torony jelenleg külön épületegyüttest képez, ami szintén középkori eredetére enged következtetni.


A szószék és a festett csillár a templomban


A templom zászlói a szószék alatt.


Orgonája műemlékorgona, melyet Jakab Lajos egyházi patrónus vásárolt az egyházközség részére 1845-ben.


A templom orgonája jelenleg használhatatlan. 


Az első rend fémsípjai teljesen hiányoznak, melyeket valószínűleg az I. világháború idején vittek el és olvasztottak be.


A templom belső jellegzetességei a festett padelők, amelyeket Nyitrainé Deák Berta festett az ’50-es években. 


  Faragott székelykapu a templomban.



A falu egykori katolikus lakói a reformáció után mind unitáriusok.


A harangokat 1775-ben vásárolták majd, 1923-ban ontöttek új harangot Nagyszebenben.


A következő felirat olvasható rajta: „Kénosi Unitaria Ekklezsia Öntette Isten ditsöségére Tőzsér István kurátorságában.”




Öntették a Kénosi unitárius egyház hívei
1923



A harangok hangja a rossz elűzését és a megtisztítást is szolgálja. 


A falu két részre oszlik: Felszeg és Alszeg. 


. Utcái keskenyek és mindenik a központból, a falu magjától a domboldalra fut. 


Bár a falu dombos határa nem a legjobb termőképességű, a szélvédett völgy kedvez a gyümölcstermesztésnek. 


A II. világháború is követelt hét áldozatot Kénosból, ezeknek a hősöknek a nevét márványtábla őrzi a templomban:


Az első világháborús emlékmű az unitárius templom mellett kapott helyet


A templomot most javítják, a csatornából lefolyó víz tönkretette a vakolatot. Sok kárt tett az épületen a hirtelen jött, bőséges eső.


Most felirható a templomtoronyra " Javítva  2010 "







 Csúcsdísz a toronysisakon.



A reformáció elterjedésével fejlődnek a falusi iskolák is. Adatunk van arról, hogy 1651-ben Kénosnak van mestere (tanítója), igaz, nevét nem tudjuk. Az első név szerint is ismert tanító Ádámosi Tamás, aki 1744–1756 között végezte népnevelő, tanító feladatát.



Kénosban is láthatjuk a szász és székely építészet ötvöződéséből kialakult házépítési gyakorlatot


A székely házak itt is  csonka nyeregtetővel  készültek.


Kénosban 1567-ben 11 kaput.






1614-ben 24 családfőt számláltak.


A falu lakóinak száma 1786-ban 258 fő.


1850-ben 325


1868-ban 304


1910-ben 342


1941-ben 349


1992-ben pedig 146 


A 2002-es népszámláláskor 137-en laktak a faluban


Az idők folyamán sokat változott a falu társadalma, népességszáma. 


A falu a két világháború közötti időszakban, érte el a legnagyobb népességszámot. 


A kommunizmus évei alatt drasztikusan lecsökkent a falu lélekszáma, többnyire a városokba való költözés  okaként. (főleg Székelyudvarhely, és Csíkszereda)



Aki tehette, egy jobb élet reményében elhagyta szülőfaluját, 




 A faluban sok épületet, hétvégi házként használnak.



A székelykapu a székely falvak sajátos jelképe.



Minden egyes székelykapu műremek, egyedi a maga nemében.


 A székelykapu: a "székely ember fába vésett oklevele".Gyakori díszítőeleme a szimbolikus jelentéssel bíró nap és hold.


Ha eljön az ősz és lehullanak a falevelek lassan láthatóak lesznek a falu épületei.


A falu nevének magyarázataként több változat is számba jön. Egy monda szerint a bágyi várat lakó, egykori Sándor úr a bűnösöket a kénosi hegyen kínoztatta. 
A monda másik változata szerinta lókodi lókertre szemet vető lókötőket kínozták itt.
 Közeli kénbányának létéből is származtatják a település nevét.
A nyelvészeti adat sem elhanyagolható: Kynus személynevet 1211-ben jegyeztek fel. 



Szóba jön a tatárjárás idejéből való kaszatömlöc is. A Veresmart nevű magaslaton börtön volt valamikor, és e helyen ítélkeztek is, ott fejezték le az elítélteket. A név nem csak a véres martra utal, ugyanis a domboldal veres földje az aláfolyó vizet megveresíti.













Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share