2013. december 12., csütörtök

Firtosmartonos





"Gagyon fölül az eddig északirányu völgy keletre kanyarodik. Gagytól egy órányira van Martonos, igénytelen falucska, melynek szorgalmas (unitárius, mint ez egész völgy) lakói cserépégetéssel pótolják a kopár köves vidéken gyengén jövedelmező földmüvelés hihányait."

(Orbán Balázs)


"Hogy ez eldugott, elzárt völgybe mégis behatolt volt a római uralom, annak itt csalhatlan nyomait sükerüle felfedeznem. A Firtos alatt talált Lysimachus és Kozon aranyok sokakat azon téveszmére vezettek, hogy Firtos vára romai épitmény lett volna; rámondták azt a nélkül, hogy az ellenkezőt bizonyitó romokat megvizsgálták volna; a nélkül, hogy a vidéket felkutatták vala. "

(Orbán Balázs)


"Pedig itt Martonosban és fennebb a Firtos aljában fekvő (Énlakán) két római castumnak elvitázhatlan romjai mutatják, hogy a világhóditó Róma várhálózatát ide is kiterjeszté."

(Orbán Balázs)


"Itt kellett valahol a Kis-Küküllő völgyéből, hol Sóvárad helyén egy hatalmas castrum állott, (melyet később meglátogatandunk) a Homoród völgyére, hol ujból római nyomokat találhatunk, az összekötő katonai utvonalnak átvágnia; az emlitett énlaki és martonosi castrumok ennek vonalát fedezhették, a Firtos aljában talált aranyok ez uton kerülhettek ide"

(Orbán Balázs)



Firtosmartonos falu Hargita megyében, Székelykeresztúrtól 
18 km-re északra. 



A Tordátfalvi tetőtől  3,5 km községi úton is megközelíthető.


A település a Gagy-pataka folyásának felső szakaszán, az Ijesztő-Bükk tövében fekszik. 



Területe már az ókorban lakott volt. 



A falutól északra lévő meredek hegy tetején szabályos római castrum nyomai látszanak.


Nevét az ősi magyar martos melléknévből kapta, mivel közelében ma is sok a suvadás, földcsuszamlás.


Mai nevét a közeli 1063 m magas Firtos-hegyről megkülönböztetésként kapta 1906-ban  .


A település 1473-ban jelentkezik először a történelmi forrásokban. 


1497-ben Martonosfalvakén említik.


16. század közepétől tanúkihallgatási jegyzőkönyvekben Marthonos, Martonosfalua,Martonos alakban fordul elő.


A községközponttól, Szentábrahámtól 11 kilométerre fekszik.



 A faluban született Gálffy Mihály ügyvéd.


Martonosi Gálffy Mihály (Firtosmartonos, 1817 – Marosvásárhely, 1854. március 10.) magyar vértanú, ügyvéd, kardvívó bajnok, a nagy múltú székely lófő martonosi Gálffy család  sarja.


A Makk-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1854. március 10-én Marosvásárhelyen a Postaréten kivégezték. 



Firtosmartonosban a templomkertben 2011. március 13-án, vasárnap avatták fel Gálffy Mihály mellszobrát. 


A székely településeken gyakran láthatunk  világháborús emlékműveket, emléktáblákat.




 Firtosmartonos a templomkertben első és második világháborús emlékoszloppal emlékezik egykori hőseire.


Az első világháború hősi halottainak 1929-ben emelték az emlékoszlopot.


Itt olvasható a második világháború hősi halottainak névsora is.


Az új templom építésének századik évfordulóján kopjafát állítottak a templomkertben.



Középkori temploma nem volt a településnek. 


A falu lakói a katolikus korban és azután is Énlakára jártak templomba.



A templomnál faragott gyalogkapu fogadja a látogatót.



"ISTEN AZ ÉN ERŐSSÉGEM ŐBENNE BÍZOK ÉN"


Tiszta katolikus lakosság a reformáció során az unitárius vallásnál marad. 



Martonos a  XVIII. században már unitárius anyaegyház. 


Napjainkban is csak unitárius egyháza és temploma van.



A 16. században a falunak egy kis fatemploma volt.




Második temploma 1794-ben épült, de 1823-ban ez is tönkrement.



1834-ben épített harmadik temploma alatt 1861-ben csúszott meg a talaj.



Mai unitárius temploma 1906-ban épült. 




A templom épülete sok hasonlatosságot mutat a székelyudvarhelyi unitárius templommal.



Pákei Lajos tervei alapján épült az új templom.



1905-1906 között Fekete Benjamin építette.



1979-ben a templom javításra szorult.



A szószék fölötti koronát

1866-ban csináltatta az egyházközség.



A szűrke színű papi pad.




Az úrvacsorai
asztalt 1865-ben ajándékozza Biró György és neje.


Amikor belépünk egy templomban, biztosan felnézünk a karzatra, hogy egy pillantást vessünk a különlegesen díszített hangszerre: az orgonára.



Az előző  templom orgonáját Binder Sámuel segesvári mester
készítette 1865-ben, s ezt helyezték át később az új templomba.



Az orgonat 1931-ben javították.



Sajnos az eredeti felirat nem olvasható.


A firtosmartonosi  templom toronyban két harang lakik

Írásos adatok a kisebbik régi harang öntési idejét 1708-ból, a nagyobbikét 1773-ból jelzik.


A régi 1708 ban öntött harang  is egy korábbi templom létezésére utal.



Az első világháború idején elvitt harang helyett az egyházközség újat öntetett.
Az újabb harangot 1929-ben szentelték fel.



Vaspántos főbejárati ajtó.




"Hol sírjaink domborulnak"



A Gáspár család sírköve.



A lelkészi lakás épülete faragott gyalogkapuval.




Az iskolai oktatás kezdetéről már 1789-ből vannak adatok.



Az első felekezeti iskola 1817-ben épült.



Az 1817-ben épült "Tanuló Ház" a hagyomány szerint a régi templom közelében állt, és az általános szokás szerint a tanító lakása is volt.



Az óvoda épülete.


A lakosságra vonatkozó első adatok szerint 1567-ben 16 kaput írtak össze. 



1614-ben 44 családfőt írtak össze.





A Mária Terézia-féle 1721-ben adóztatás céljából készített összeírás 29 háztartással számol.


1786-ban 379 a lakosság létszáma.



1868 ban volt a legnagyobb a lakosság létszáma 691 fő.



1900-ban 625 fő a lakosság.




A falunak 1910-ben 625 fő a lélekszáma.



A falu lakossága az első világháború utáni legnagyobb lélekszámát 625 személlyel 1930-ban érte el. 





1941-ben 682-en laktak a faluban.


A második világháborút követő évtizedek ezt a lélekszámot 1993 december végére 345-re csökkentették.



1997-ben  már csak 256 a létszám.



2002-ben a lakosság  257 fő.




Ez a falu is a vészes elöregedés útján van.



Ha Énlakáról érkezünk a faluba fából készült helyiségnévtábla

fogadja a idelátogatót.



Az első épület egy felújított vendégház.

Vendégei szerint Martonosban "tilos"közterületen fényképezni.


Régi és újabb lakóházak az út mindkét oldalán.



A lakóház alapelrendezése egész Székelyföldön általánosságban ugyanaz. 




Az ősi, székely ház eredetileg egyetlen lakóhelyiségből áll, melyet kiegészít szükségképpen az eresz és a kamara. 


Belőle nyílik a ház falához kívülről ragasztott zárt sütőkemence.




A magastetők hagyományosan faszerkezetből készülnek


A tetőgeometriát tekintve sokféle tető létezik a faluban.


Kontyolt tető.


Csonka kontyolt tető.


Az újabb épületeken egyre gyakrabban látható nyeregtető.


A házat általában nem építik utcasorban. 



A ház utcai homlokzata előtt legalább néhány lépésnyi széles virágoskertet van az utcai áttört kerítésig.


Székely nagykaput nem láttunk a faluban, faragott gyalogkapu is kevés van.


A kihasználatlan romos épületek rontják a faluképet.



A régi szövetkezeti üzlet épülete szomorú látvány.



Az új asztalok és padok még kereskedelmi tevékenységre utalnak, de a kiszolgálás most szünetel.



 Szerkezeti szempontból Firtosmartonos útmenti sorfalu.



A főútról az egyetlen fontosabb letérő a 135-ös megyei út Tarcsafalva fele.




Firtosmartonos épületei nagyon változatosak.



A ház bejárója soha sincsen az utca felől, az udvarra nyílik.




Ha a ház hegyoldalban épül, akkor elöl: emeletes. Ha nem erős a domboldal dőlése, akkor pince kerül a ház első része alá, ha erős, akkor alul rendesen nyári konyha kerül, melléje pince.



A ház tornáca faháznál faoszlopos esetenként  faragott, mellvédje egyszerű vagy fűrészelt mintás deszkázás.



A ház bejárójával szemben helyezik el, onnan beláthatóan a gazdasági épületeket.


Ha keskeny a telek, akkor a gazdasági épületek közül a csűr a telek végében, az utcai kapuval szemben van.




A csűrkapu egyúttal a csűröskertnek, illetve gyümölcsöskertnek is bejárókapuja.


Hagyományos otthon kialakítására, ami ideálisan  megfelel a mai kor igényeinek, ugyanakkor stílusában, szín és anyaghasználatában, magán hordozza a hagyomány stílusjegyeit, nemkönnyű feladat.



Fontos volna, tovább vinni azt a szellemet és hagyományt, mi szerint őseink építkeztek és éltek.


„A székely épület székelységét nem a tornác, nem a boronafal, nem a kopjafa és nem az óriási tetőzet teszi,... 




....hanem az a szellem, mely ezer esztendő alatt a székely népi építészetet kiformálta.”

(Kós Károly)


Elhagyva Firtosmartonos utolsó házait az út jobb oldalán különleges jelenséget láthatunk.



A szelektiv erózió következtében,  agyag, homokkő és apróbb szemcséjű konglomerátum váltakozik, és a kevésbé ellenálló anyagokat a beszivárgó- és az esővíz pusztítja és elszállítja.




Változatos alakú, olykor bizarr formájú gombaalakzatok és tornyok alakulhatnak ki.

A gomba alakú alakzatok a legtartósabbak, mert a gomba kalapját alkotó homokkő  vagy konglomerátum ernyőként védi a gomba szárát alkotó lazább szerkezetű talajrétegeket.


Talán ökölbe szorult a székelyek keze?




Az újabb szakadások kialakulásával a meredek falakon újabb furcsaságok jönnek létre.


 Az ilyen jellegű  képződmények nem olyan nagyok mint a  Bucsecs hegységen  levő kőgombák és a Szfinx, a Szászsebes közelében levő Vörös-szakadék agyagtornyai de a 

"miénk".


1 megjegyzés:

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share