2010. szeptember 2., csütörtök

ABÁSFALVA


 A Hargita hegyvonulat  lábainál , a Nagy-Homoród völgyében fekszik Abásfalva  . Tőle északra 1 km-re fekszik Homoródkeményfalva, innen 11 km-re a Homoród völgyének - amit ma az Ilona-völgye néven emlegetnek - felső végében Homoródfurdőt találjuk. Abásfalva déli határtelepülése a 4.5   km-re  lévő kozségközpont Homoródszentmárton, nyugati szomszédja a 3 km-re lévő Gyepes,  keleten  pedig  Lövétét  találjuk  7  km-re, Homoródalmást pedig 3.5 km-re. Földrajzi helyzete az északi szélesség 46° 16'-nél és a keleti hosszúság 25° 25' 60"-nél találjuk.



A feljegyzések szerint a település már az 1560-as években létezett. A hagyomány szerint a XIV–
XV. században egy papi uradalom volt Homoródszentmártonban, melynek birtokai a mai falu
(Abásfalva) határáig terültek el. A falu lakosait az uradalom papjai, ún. abbéi telepítették oda és
az abbékról a falu az Abésfalva nevet kapta.


A falu első írásos említése egy 1570-es  keltezésű adománylevélben jelenik meg, ahol szó van egy abásfalvi Petenye Györgyről, aki II. János választott király és erdélyi fejedelemtől új adományt nyert, minden bírtokaira nézve. A település e dátum előtt alakulhatott.



A régi iskola épülete a faluban.
A faluhoz a legközelebbi város Székelyudvarhely, 24 km, itt található a legközelebbi vasútállomás.Abásfalva a 131A számú megyei kövezett út mentén közelíthető meg.   Autóbuszjárat nem érinti a falut, csak a tőle 4,5 km-re lévő Homoródszentmárton községet.


Abásfalva halmazfalu, 143 házzal rendelkezik. A házak közül ma 18 lakatlan. 


Abásfalvát a Nagy-Homoród szeli át, ami az Oltba torkol. Régebb a malomárkon keresztül egy malmot működtetett a folyó.
A falu határába tartozó szántóföld és kaszáló összesen 300 ha, és még ide tartoznak a falu tulajdonában lévő erdők is.



Az ide tartozó erdőkben nagyon sok a medve. Ezért ma az emberek „kínlódnak" a gabonafélék termesztésével, mert az elszaporodott medve és vaddisznóállomány teszi tönkre a termést. A medve,néha már a faluba is bejár 


Abásfalva talajában só és mészkő található. A falu kútjainak a egy része enyhén sós  A szomszéd falvakban található tömény sós vízű kút is. Ezt az erős sós vizet a disznóvágáskor szokták használni.



Az abásfalvi unitárius egyház megalakulásának pontos ideje ismeretlen, mivel az 1812-es tűzvész alkalmával a hiteles dokumentumok mind elégtek.


Abásfalva a reformáció ideje alatt Homoródszentmártonnak volt filiája. Később Homoródkeményfalva társegyházközsége lett. A két falu közösen épített templomot a két falu határának találkozási pontjában. A két falu között nézeteltérések támadtak, ezért a két falu egyházilag szétvált.



1809-ben kezdték építeni a mai lelkészi lakás hátsó felében a templomot, de  gyakori árvizek miatt megrepedeztek a templom falai, ezért úgy döntöttek nem érdemes kijavítani, újat kell építeni.



 1866-ban kezdték el építeni a jelenlegi templomot, Sámuel János segesvári mester vezetésével. Az építés az alapok lerakása után 1873-ig szünetelt pénz és anyaghiány miatt. Folytatódott  megkezdett templom építése, de már más mesterember vezetésével, a homoródkarácsonyfalvi Benke Mihály irányításával. A templom felépült az ablakokig és akkor egy más mesterember vette át a munkálatok irányítását, (1879) a templom a toronyszarvazatig épült fel.


A templomot 1882-ben felszentelték és a torony nélkül, kezdték használni. A régi templomot elbontották, megtartva a tornyot, a harangoknak. 1893-ban befejeződött a torony építése. A harangokat 1892-ben átszállították és igy befejeződött a templom építése.



A templom és a torony javítva volt: 1935-ben, 1957-ben, 1976-ban, 1988-ban, 2000-ben. 1976-ban a tornyot két támfallal, 1988-ban két sor vaskötéssel erősítették meg.



A bejárati kőlépcső az 1882-es évszámot viseli


A belső padozat, székek és szószék elkészítését Balázs Mózes (abásfalvi) vállalta,








A szószéket a  Szentpálihoz hasonlóan kellett elkészíteni.


Az orgonát, ami ma is a templomban van, működő állapotban, 1904-ben készítette Boda József.



Az egyházközség klenódiumai  ónból és nem nemes fémből készültek, de régiségük annál nagyobb: óntányér, füles óntál, egy nagy ónkancsó, egy kisméretű ónkancsó. Ezek a klenódiumok,  1750 körül   készülte,
 és akkor vásárolhatta őket az egyház.



A II. világháború is követelt négy áldozatot Abásfalváról, ezeknek a hősöknek a nevét  márványtábla őrzi a templomban.


Jelenleg Abásfalván a toronyban két harang van.  Egy kicsi és egy nagy.


          A nagyharangot „Az egy Isten tiszteletére öntette az abásfalvi unitárius egyházközség 1925. évben" Súlya 332 kg. A harangot Hönig Ferenc aradi haranggyáros öntötte.
A régi 400 kg-os harangot 1916. október végén hadi célra elvitték. 


A kisebbiken a következő felirat található: „Öntette Isten dicsőségére az abásfali uniteccla a maga költségén Ano 1811". Súlya 250 kg.



A templomkertben áll egy emlékmű, amit Magyarország ezeréves fennállásának emlékére állítatott az abásfalvi egyházközség. Ez a faluban a legrégebbi emlékmű, ami faragott terméskőből készült. 



 Az emlékműnek a felső felén a magyar címer látható, ami a kommunizmus éveiben el volt tüntetve róla, bevonták egy olyan anyaggal, ami eltakarta a címert. Ezt az anyagot 1990 után letakarították, így ma látható a címer.
Felirata a következő: „Magyarország egyezer éves fennállásának emlékére az abásfalvi közbirtokosság emeltette. 896-1896"



A millecentenáriumi kopjafa
              „A millecentenárium emlékére az abásfalvi unitárius egyházközség híveitől. 896-1996"



. A faluban létezett egy úgynevezett „országzászló", amit 1942-ben állítottak, annak az ünnepnek a tiszteletére, hogy Abásfalva Magyarországhoz tartozik.Az avatóünnepségen Török Zoltán ezredes mondott beszédet ). "Azt a földet szimbolizálja a zászló – mondta –, amelyet ezer év óta védelmezünk, s amelynek minden porszemét vérrel öntöztük meg. Egyedül állunk a népek tengerében, és állani fogunk továbbra is, ha ezt a magyar sziklát meg nem őröli a belső egyenetlenkedés."
 Az eredeti emlékmű sajnos ma már nem áll, mert egy pár kommunista vezetőnek „szúrta" a szemét és leromboltatták.


. Egy fából faragott székely férfit,... 


és egy asszonyt ábrázolt karjában egy csecsemővel. a templomkertben a  2010 agusztusában újra felállított országzsászlós emlékmű.


Az eredeti emlékmű alján két felirat volt, az egyik rovásírással, a másik magyarul.
 "Ne a szátokkal hősködjetek, hanem tettetekkel mutassátok meg munkátoknak gyümölcsét"



A faluból az 1914-1918 évi világháborúban 18-an estek el, akiknek az emlékére emlékmű van állítva.


Az első meglévő írott dokumentum az abásfalvi iskoláról 1834-ből származik.1886-ban lebontják a régi iskolát, és a kornak megfelelő emeletes épületet, építenek fel, aminek az építését az egyház, a régi torony anyagából finanszírozott. 1887-ben az épület már elkészült és megkezdődött a tanítás.





A faluban szászos építkezés figyelhető meg.


A kapuk többsége nagy magas kőkapu és kőkert, ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.


. A házak többsége kőből készült, de láthatóak tégla és faházak is a faluban.
(A Szászok utcája)



 Abásfalva alapítói és századokon keresztül egyedüli lakói a székelyek voltak.Az 1614-es összeírás alapján a falu 16 családjából 13 a szabad székely osztályába tartozott.
A település lakóinak létszáma1910-ben 486, és 2000-ben 262 volt.



A falu lakosai az általuk felépített vagy más személyektől vásárolt, illetve  örökölt


házakban laknak.



 A falu lakosai, nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül, lehetıségeikhez mérten


igyekszenek karbantartani hajlékaikat.



Mivel munkahelylehetőség nincs a
faluban, a fiatalok úgy látják, hogy jövüjük kilátástalan – ezért


elhagyják szülőfalujukat, a falu össznépessége így évről évre csökken.



A falu lakóinak nagyon kevés százaléka követi a világ eseményeit, sokan csak a beszélgetésekből hallják Ennek oka az, hogy minden háznál nincsen televízió vagy rádió



A kultúrház építéséhez minden abásfalvi család hozzájárult. Családonként egy öl követ szállítottak, meszet égettek, még a falubeli cigányság is "betársult" a mészégetésbe.
Jelenleg az épületben vegyes üzlet és bár is müködik




Abásfalva zenei világa elég gazdag, két cigányzenekar van a faluban,ezek a zenészek nem ismerik a kottát, amit hallottak egyszer, azt ugyan úgy lejátszódják

.


Az abásfalvi cigányok, elődeit az 1800-as években telepítették ide, mert olcsó munkaerőt biztosítottak a gazdálkodóknak. Zsellérházakat építettek nekik és ezért egy évben 16 napot kellett ingyen dolgozzanak. 


A betelepített cigányok nem hagyták el a falut, ezért mára már nagyon elszaporodtak, mert igénytelenek, és nem félnek a gyerekneveléstől. Ma ők alkotják Abásfalva  lakóinak 2/3-át.



A faluban van egy pár gazda, aki tenyészt állatot eladásra, de ezeknek a gazdáknak a száma nagyon alacsony. Legfőképp sertést, szarvasmarhát, lovat, juhot és baromfit tartanak.


A faluban egy kisiparos él, aki szerszámnyeleket készít.  A többi kisiparos sajnos már nem él. De valamikor a faluban volt kovács, asztalos, és molnár is.


A földterületeknek nagyon alacsony az áruk a faluban, a házaké sem magas. A termelés nagy része csak saját célra folyik. Egyedül a tej az, amit eladnak a gazdák az is nagyon olcsón, mert csak a szomszéd faluban létező tejüzem vásárolja fel.


A fejlődés manapság Abásfalván nagyon gyenge, de az unitárius egyháznak létezik egy amerikai, Bedfordi ( USA), testvéregyház, amely nagy szerepet tölt be a falufejlődésben, anyagi szempontból.




5 megjegyzés:

  1. Nagyon jó, átfogó és érdekes fotóriport. Köszi szépen, sokat lehetett tanulni belőle.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Csedő Attila!
    Gratulálok és köszönöm ezt a szép és tartalmas képes összeállítást a szülőfalumról. Munkájához további sikereket kívánva üdvözli Dimény Zoltán a Duna Televízió vezető szerkesztője.
    Budapest, 2010 október 1-én.

    VálaszTörlés
  3. Ámulattal néztem végig a képeket.
    Valami csodálatos, kedves, aranyos házak, a gyerekkori falusi hangulatot
    visszahozó felvételek. Akvarelleket készítek
    szívesen festenék pár házat a fotókból
    Kedves Árpád fogadja gratulációmat,nagy
    öröm, ha egy fiatal ember ilyen hasznos
    időtöltéssel múlatja az időt.
    Szeretettel üdvözlöm.H-né Hargitai Beáta.

    VálaszTörlés
  4. Az aranyos kis faluról nagyon szép a képösszeállítás.Takács László

    VálaszTörlés
  5. Kedves Csedő Attila!
    Gratulálok az összeállításhoz.
    Nagyon jó érzés látni, hogy valaki megtalálja és kihasználja az online világ által felkínált óriási lehetőségeket és ezáltal bemutatja és megörökíti ezeket a helyeket.
    Vendégházainkban szívesen látjuk az erre kirándulókat, vendégeket akik betekintést szeretnének kapni a még makulátlan homoródmenti életről. https://www.facebook.com/abasfalva?ref=hl

    VálaszTörlés

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share