2010. szeptember 1., szerda

ATYHA "a fellegekig nyúló falu"



 
ATYHA falu Székelyudvarhelytől 36 km-re, Korondtól 10 km-re északnyugatra az Atyhai-nyereg északi részén, a Korond- és a Küsmöd-patakok vízválasztóján fekszik 700-750 m magasságban




Korond felől közelítve, az Árcsón túl balra térünk, és hosszú, meredek kaptatón jutunk Atyhába.
A település neve először Atyai Balási István és Márta, Atyai Póra Balázs özvegye nevében fordul elő 1536-ban
1567-ben Attijha alakban jegyezték fel először a település nevét, mely személynévből keletkezett.





 A falu a tőle emelkedő Fiasmál (Fias tető, 823 m) oldalában, 700-788 m magasan települt. A Sóvidék legmagasabban fekvő települése, ősi falu.




A falutól nyugatra az Avar pataka mentén Etédre ereszkedhetünk be.


 A hegyen, a temető fölött feledhetetlen látványban van része az ide látogatónak, hiszen kb. egy magasságban vagyunk Pálpatakával, Fenyőkúttal és Szencseddel, szó szerint lenézünk Korondra. 


"Ide mászunk mi is ki, azon gyönyörüen fekvő faluba, honnan szép tiszta időben, csaknem egész Erdély felett végig lehet pillantani. Ide feljutni nem könnyü, de itt lakni, s minden perczben szemlélhetni ez isteni panorámát, mely szépségben a firtosi kilátással vetekedik, valódi lelki élvezet s annyi, mint örökös költői felmagasztaltságban élni."
(Orbán Balázs )




Az elágazó utcákban a templom felé balra kanyarodunk az etédi útról.




Faragott székelykapu alatt vezet az út a templomhoz  a plebániához és az iskolához.




. Szentegyházasdombon, a Firtos felé volt a falu első temploma, majd a falu területén a második templomot. 1652-ben építették, a mostani építéséig állt fenn.



A mai, kőfallal kerített, keletelt templom 1797-99 között épült 788 m magasságban, Kovács József plébános idején.



1799-ben szentelték fel Mária Magdolna és egy régi okirat szerint Szent József tiszteletére.
A templomot most javítják, a püspökség segítségével



A templom nyugati homlokzati tornyában két, 1922-ben, Nagyszebenben öntött harang ....



...és egy csengettyű van


.

1867-ben a templom az oldalfalak kivételével leégett, Betegh Imre plébános építette vissza a mai alakjában.A tűzvész áldozata lett az 1437-es évszámú harang is..Az 1927 július 2-i tornádó lerombolta a templom tornyát.



Restaurált  főoltár, Szent Péter és Szent Pál szobrával



Az oltárképen  Szent Mária Magdolna



A templom fő-és mellékoltárai klasszicista stílusban ...



...készültek az 1867-es tűzvész után.




A templomhajóban orgonakarzat van, félköríves apsisú szentéllyel, ennek északi oldalához csatolt sekrestyével.



Az orgona, az 1860-as évekből Kolonics István ismert orgonakészítő munkája.



A temető a templom északi oldalán található.




Orbán Balázs így írt az atyhai temetési szertartásról :




"A temetőkben itt is megvannak a kopják, s a temetés még most is harczias pompával történik. Egy a közeli rokonok, vagy a falu tekintélyes egyénei közül szablyáson lóra ül, kit kétfelöl két legény támogat, a lovan ülő kibontott üstökkel (mit Atyhán még most is viselnek) lovagol a koporsó előtt, kezébe viszi leforditva a síkopját....

 

...A temetőben a sírnál lőnek, s behantolás után a zászlós kopját a sírra tüzi a lovag. A zászló fejér a fiataloknál, fekete az öregeknél, melyeket időnként, midőn rongyosodni kezdnek, megujítanak. Rendes összeölelkezése az őspogány és a keresztyén szokásnak; mert tudjuk, hogy ázsiai őseink kopjákkal jelölték a hősök sirjait, s e szokást átvette a kerszténység is s ezred éven át kegyelettel megörzé és honosítá "



A régi iskola romos épűletéből elkészűlt a falu ravatalozója.



1706 óta létezik a faluban katolikus iskola, amelyet 1948-ban államosítottak.

Napjainkban csupán egy óvodai vegyes csoport, valamint összevont elemi osztály működik .Egyetlen tanítónő és egy óvónő oktatja az atyhai gyermekeket, múlt tanévben az első osztályban 1, a harmadikban 7 gyerek tanult. Az iskolaépület romos, de pályázati pénzből most vár felújításra.
 A IV. osztály elvégzése után a diákok a korondi iskolába járnak, autóbusszal vagy alkalmi járművel, esetleg gyalog téve meg a 7 kilométeres utat.


A kultúrotthon épületét 1962-ben emelték a központban, bevezették a vizet is pár éve. Több mint 200 személyt lehet leültetni a nagyteremben. Öltözője, edényraktára van, egy klubterem is, és borozó.
Lakodalmat egyre ritkábban, tort mind gyakrabban tartanak benne.






A kultúrotthon, mellett az  I. világháborús ,.....



...és a II. világháborús emlékművet láthatjuk.



A gyönyörű fekvésű, nagy múltú falu az utóbbi évtizedekben a vészes elnéptelenedés útjára lépett
.

Az egykor népes faluba a kollektivizálás után már kevesebben tértek vissza a máshol munkát keresők



Lakói közül sokan a jobb megélhetés reményében Erdély nagyvárosaiba költöztek.



 A faluban számos régi, már nem használt ház vagy házhely található, melyek az egykoron népes falu emlékét őrzik.



A kommunista vezetés korszakában Atyha is a lerombolandó falvak listáján szerepelt.



Jelenleg mindössze. 20 fiatal család lakik a faluban, a többi lakós  nyugdijas.



Mivel elszigetelt település, messze az országút és a város zajától, tiszta levegővel és forrásokkal, az utóbbi időben számos idegen és környékbeli keres itt nyugalmat.,...



és vásárol magának telket vagy ingatlant.



Koronás címer a ház falán.



A falu lakossága a XIX. sz. végén és a XX. sz. elején az 1500 főt is meghaladta, mára azonban csupán kb. 250 főt számlál. 




1567-ben 12 kaput,


1614-ben 20 családfőt,


1721-ben 64 családot,


1786-ban 667 főt, 



1830-ban 1005 főt,


1850-ben 1527 főt, 


1857-ben 1417 főt,


1868-ban 1529 főt, 


1880-ban 1457 főt, 


1890-ben 1537 főt, 


1900-ban 1558 főt, 


1910-ben 1609 főt, 


1920-ban 1468 főt, 


1941-ben 1452 főt, 


1966-ban 765 főt,

 


1999-ben 317 személyt számláltak Atyhában



Udvarhely vidékének egyes helyiségeiben egyaránt láthatók ma is a díszes nagy- vagy gyalogkapuk, Atyhán kevés nagykapu látható.



Láthatunk fából készült, faragott és,...



kőzábés gyalogkapukat



A kapu formája és diszítése a faragványok-díszek vonalvezetésében,...



... kivitelezési technikájában és a kapun elfoglalt helyük, egyes motívumok előfordulásában vagy hiányában külömböznek,



A gyalogkapuknál az eltérések jóval kisebbek
. 

A szűkebb utcákban a kaput nem állították a telek vonalával párhuzamosan, hanem kissé arra fordították, amerről a szekérrel bemehettek. Az olyan utcákban, ahol a szekér mindkét irányból érkezhetett, a kaput arrafelé fordították, amerről gyakrabban bejártak.



A helyiek főleg gazdálkodással, állattartással és földmüveléssel foglalkoznak. 
Régen sok bivalyat tartottak. Fával, deszkával kereskedtek. Szenet égettek, vitték eladni magánkovácsokhoz, elég jócskán volt magánerdő is. Nincs munkaerő a faluban.  Nagy határa van a falunak, régebb mind megművelték. Elöregedtek a gyümölcsfák is. 



A tél érkezésével megváltozik a falu élete



"A HATALMAS TÉL 

Törvénye van a Nyárnak
S nincs törvénye a Télnek:
Nyáron némák a faluk,
Télen pedig kótyagosak,
Összevissza beszélnek.





Fázón átüzengetnek,
Jéggel, hóval borítva:
Hé, szomszéd, most mondja meg,
Szeretem a más titkait,
Van-e valami titka?





És szólnak, üzengetnek
A kis faluk így télen.
Szeretik egymást nagyon
S hófedeles házaikat
Ki-kitárják kevélyen.





És mindent elárulnak
A hó alatt a falvak:
A kis falusi erőt,
A sok mihaszna életet
S a nagy téli hatalmat.





S ha jön a Nyár, szégyenli,
Hogy megbotlott, megcsetlett:
Nyáron néma a falu,
Titoktartó s az emberek
Dolgoznak és szeretnek.





Dolgoznak és szeretnek,
Némán, izzadva, félve
És százszor szent titkaik,
Melyeket megszentelt a Nyár,
Bedobálják a Télbe."

(Ady Endre)





Hallgatjuk a táj csöndjét, ...



...miközben gyönyörködünk a jégcsapokon csillogó napfényben, a fehér lepelbe borult táj mozdulatlanságában.



A téli táj szépségét, csöndjét egyszerűen nem lehet leírni, csak az tudja milyen, aki átélte.







A csikorgó hideg ellenére az iskolában folyik a tanítás.



Dél van amikor az iskolában  megszólalt a tanítási órák  végét jelző csengő hangja.



Úgy mondják Atyhában: "Élő Múzeum a falu." de a vidám gyermek arcok rácáfolnak erre az állításra.




Atyha falu legendája
(Orbán Balázs) 





" Tudjuk a regét, mely e vidék faluinak névszármaztatásához van kötve.* Ugyan is egy fiait osztóztató
atya a Firtósból leindulva monda fiainak: itt „Énlakom, ez lett Énlaka, tovább haladva mondá nagyobb fiának ”e tied” e lett Etéd, ismét odább haladva mondá második fiának: itt neked e „kis mod” e lett Küsmöd. Itt letelepedvén harmadik fia nyugtalankodva kérdé hogy ő hol telepedik „neked is” szolok ma a helyre mutatva hol Szolokma épült, haza mentében pedig kérdi legkisebb fiát hogy hát nem békétlenkedik e? Adjha akarsz atyám, mond ez, s ővé lett a gyönyőrűen fekvő Atyha."



Nagyobb térképre váltás

2 megjegyzés:

  1. Nagyon hangulatos, szép képek, és a végén Orbán Balázs által leírt legenda is egy jó csattanó. :-)

    VálaszTörlés
  2. 1981 nyarán két hetet voltam itt azóta is visszahúz a szívem oda!
    Egyszer még visszatérek, bár a nagyanyám rokonsága vagy elköltözött vagy már lenn pihen.
    Jó lenne újra látni Atyha települést.
    Aki egyszer járt ott az visszavágyik oda örökké

    VálaszTörlés

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share