2010. december 26., vasárnap

Fenyőkút


Fenyőkút jellegzetes erdélyi, hegyvidéki szórványtelepülés. Az erdős hegyekkel övezett magas fekvésű település Korond felől közelíthető meg.


Orbán Balázs így ír Korond vidékéről: "A falutól északkeletre lévő Nagy völgyen Észak pataka törtett le."


"Ezen fürészekkel, s szétszort pajtákkal élénkitett völgy a legszebb és legregényesebb helyek egyike."


"A hegyek oldalaiból szeszélyes alaku sziklaszálok lövelnek ki, mint a Moricz köve, Solyomkő, hol most is solymok költenek; a völgytorkolatnak baloldalán pedig Nagyvölgyvára, vagy fügevárának félelmes sziklacsucsa emelkedik fel."


Ma a Korond–Fenyőkút közti, DC50-es számú községi úton érjük el , a szétszórt házcsoportokból és esztenákból alakult települést.
Hegyi tanyák sokasága borítja az ún. Korondi hegyet, amely Fenyőkútra és Pálpatakára tagolódik. 



Alig hat kilométer, de hosszúnak tűnő út után kiérve a fennsíkra, a környék, a táj, a látvány lenyűgöző.
A szórványfalu  Melegpatakfő (1005 m) és a Datka (963 m) közötti magasságban fekszik. 


A "központban" a település kultúrháza a Fenyőkúti Kultúrotthon.A jövőben szebb napokat láthat a fenyőkúti kultúrotthon, ugyanis hosszú idő után végre felújították belső terét.


Itt az épületek mind fából készülnek.


 Útban a római katolikus templomhoz, elhaladunk a ravatalozó épülete mellett.


Készül a téli tüzelő. 
Itt a Küküllők közti magas fennsíkon, dombos vidéken az évi átlaghőmérséklet 9,6 C fok, míg a magasabb, vulkanikus zónában -3 C fok. a magasság függvényében.



Az "élet" bejáratát itt is kapuval jelöli ki a székely. Kapuval, amely fába faragott oklevél a sorsról, melyet Isten szánt neki. 
"Vagyunk, akik voltunk, s leszünk, akik vagyunk, Isten minket úgy segéljen! "


Feszület a bejáratnál ,felirata :
"Ezen keresztet a szent év emlékére 1933 állíttatta Kovács Ferencz és neje Jánosi Zsuzsánna"


Innen gyönyörű a kilátás jó idő esetén a környék 1500-1800 méter magas hegyeire.



Fenyők övezte kerítésben a település fatemploma.


A településnek plébániája nincs Pálpatakáról látják el a hívek lelkigondozását. 


A kis fatemplom védőszentje, Szent Bertalan apostol


A hagyományos Szent Bertalan-búcsú alkalmával  falunapokat is szerveznek Fenyőkúton


A belső terében, a székely népi faragászat remekműveit láthatjuk.


A Szent Ferencz oltár.




Baloldali mellékoltár.



A jobboldali mellékoltár.



A szószék.


Feszület rózsafüzérrel.


Öntött vasból készült Kereszt és kerítés a templomkertben.


Fenyőkutat régen Korond 12. tízeseként tartották nyilván.


A korondi lakosság legelőként használta a "hegyen" lévő területeket. 



Orbán Balázs a korondi fennsíkot szépnek találta, az irtványokon a legelésző nyájakat és a regényes fekvésű pajtákat emelte ki.




A hagyomány szerint az első "fészekrakók" az 1800 -as évek első felében telepedtek fel Korondról. 



Az első telepesek égetéssel, favágással irtották az erdőt, bővítették a művelhető földeket és legelőket. 

 


 A lakosság fő foglalkozása ma is, a havasi állattenyésztés.




Fenyőkút 1898-ban került be a települések törzskönyvébe.


Ezen a területen 1903-ban 31 ház jelzi az alakuló bokortanyát.


A fennsíkon úthálózat köti össze a tanyákat. 


Itt Fenyőkúton is épülnek új lakóházak


1910-ben 243-an laktak Fenyőkúton.


 1992-ben már 401  magyar lakósa volt a településnek 


A 2002-es népszámláláskor már csak 335 lakóst vettek nyílvántartásba.


Csodálatos látvány, amikor a nap  sugarai végigsimogatják a havas tájat.


A települás lakóinak túlnyomó többsége római katolikus vallású, de  élnek itt  unitáriusok is .




A fából épített  unitárius templom.



Fenyők védik a kis templomot a zord időjárástól.



Itt a fennsíkon szinte érezni,  harapni lehet e levegőt.



 Mint majdnem minden hegyi területet, ősidőktől fogva favágó, szénégető, állattenyésztő népesség lakta.


A fényképezőgéppel felvértezett barangoló azért jár erre mivel tudja, nem lehetünk biztosak abban, hogy amit ma látunk, az holnap is ott lesz.



Az őszi kikerics (Colchicum autumnale)



Fenyőkút  határában a Natura 2000 élőhelyhálózat által védetté nyilvánított Fenyőkúti-tőzegláp. 
A Keleti-Kárpátokban előforduló erdei fenyős, oligotrof típusú tőzeglápok legnyugatibb képviselője.


Az ismertető tábla három nyelven tájékoztatja az idelátogatót.


A lápot eddig nem nyilvánították hivatalosan védett területté, csak a Natura 2000-es hálózat része. 


  A láp területén épített  régi palló járhatatlan.


A frissen elkészített  út a lápon  keresztül már bárki arra járó számára biztonságosan járható. 


Biztonsági szempontból fontos volna egy  új palló kiépítése a láp területén.


Fenyőkúti-tőzeglápon  számos növényritkasággal, jégkorszakbeli maradványfajjal találkozhatunk.Állatfajok  között fontosabbak az erdei béka, gyepi béka. foltos szalamandra és az elevenszülő gyík.



Az aljnövényzet összetételében különböző tőzegmoha fajok és  sásfélék vesznek részt.
Az áfonyabokrokkal tarkított tőzegmoha rendkívül látványos.


A láp uralkodó fája az erdei fenyő amelynek méretei egyre jobban csökkennek ahogyan haladunk a láp belseje fele, mivel az egyre vastagabb tőzegmoharéteg gátolja növekedését és fejlődését.


Itt a fensíkon biztonságosan járható útvonalon frissen festett kerékpáros turistajelzések, információs és irányjelző táblák láthatóak.


A Küküllők közti fennsíkokon a tölgy és csereerdő, fennebb a bükkösök és fenyvesek dominálnak.







A népesség gyarapodásával lehet magyarázni azt is, hogy a falutól 5-10 km-re 

erdei házak és az állatoknak istállók, szénapadlások épültek. Ekkor kezdik az erdőket 
nagy mértékben irtani: terjedelmes tisztások keletkeznek, és itt kezdték termelni az állatoknak szükséges szénamennyiséget.







A  tanyavilág szétszórtságának oka, hogy minden gazda általában a birtoka. 
közepére építi fel a házát.





A birtokok nincsenek szétaprózva,egy tagban 

vannak, melyet mindenki a szomszédtól függetlenül művel meg.


Lakatlan épületeket is láthatunk.
 


Az utak általában a birtokok között húzódnak el, nem szelik keresztül senki földjét.









A kerítés általában 4-5 darab vékony fenyőfából vagy szegydeszkából áll, 
amelyek úgy vannak egymás fölé helyezve, hogy köztük a távolság 25-30 cm. 
Így legalábbis a nagyobb állatok nem tudnak keresztül menni.


                                                  


Itt Fenyőkúton még ingyenes a  "parkírozás"



A hegyvidéki székely házakat magukra, a saját szükségleteikre méretezték. Nem volt benne sok szoba, de egy-két helyiséget beletoldva ma is teljesen funkcionálissá és lakhatóvá tehető.



Itt a hegyvidéki házaknál  is inkább csak faragott gyalogkapukkal találkozunk.



Faragott székely gyalogkapu.


Egy egész tanya a fényképezőgép látószőgében.





A tanyavilág faluszerkezeti fejlődése  napjainkban történik, újabban Fenyőkúton is szépen alakul ki az utcahálózat.



Elszórtan kis temetőket láthatunk.


A gazdasági nehézségek hatására sok székely faluhoz hasonlóan a tanyavilág is elöregedik és elnéptelenedik.



Tanyán élni speciális létformát jelent, ahol  idősek és magányosok élnek
a legkülönfélébb környezetben: erdős-bozótos területen, lakatlan tanyákkal körülvéve,
fokozottan veszélyeztetett közegben.


  •  
Fenyőkút útólsó épülete, Pálpataka következik.





A tanya

Búcsúzva már a dombra száll a nap,
a házak esti fényben állanak.
Kapu kitárul, hangos pásztorok
piros arcáról izzadság csorog.
Itatnak. Fejnek... Majd kiköt, pihen
ember meg állat álom öbliben......
(Aprily Lajos)






Ha decemberben járunk erre, itt fenn a hegyen megváltozik a táj, az élet. Minden fehér !
" Fagy dala zenget jég-muzsikát, fellegek hoznak messze havasról álmot a fáknak téli ruhát"



Az istálló mellett hatalmas szénaboglyák. Szarvasmarhák testének párája száll épp felette. 



Lustán bőgnek odabenn a jámborok, várják az etetés, vagy a fejés idejét.




 A nap sem jár magasan, pedig éppen a delet harangozzák a faluban.



A tetőkre hósapkát adott az öreg tél, terhét nehezen nyögi a korhadt gerenda.



Az ablakokon csak a fagy foga csikorog. De néha, jókedvében jégvirágot rajzol szobák ablakába.



Nyári szépségét a téli, esetenként kétméteres hó okozta nehézségek váltják fel.



A gyerekek több kilométerről mennek iskolába, de vannak időszakok, mikor az iskola is bezár a nagy hó miatt. 




A ház mögött dermedten állnak a fenyők, csúcsaik az égre emelkednek, el akarják érni a felhőket, onnan remélnek  egy sugárnyit a sápadt nap fényéből. 


A tél dermesztette csendben az idő lassan jár, pedig mindenki a tavaszra vár.




 Nincs se állat, se ember, ameddig a szemem ellát.


A tőzegláp fenyői meggörbülnek a hó súlya alatt.


"Zúzmara hullik hó-szagú ködben 
fagy dala zenget jég-muzsikát, 
fellegek hoznak messze havasról 
álmot a fáknak téli ruhát."

(Kormányos Sándor)



Csillog a havasi táj: igazi téli idő itt Székelyföldön.


Ez télen  " FENYŐ  - KÚT "


Téli reggel

Ködben ember haladt.
Páncélos hó harsant a súly alatt.
Szakadt a fátyol: hegytetõre ért.
Nap villogtatta bükkcserjén a dért.
Gallyak hóbarlangjába cinke szállt,
fény szédítette s egy napos titok,
s dermedt rügy-csipkerózsikák között dalolt:
- Nyitni fog - nyitni fog - nyitni fog!...
Feje felettazúr-kék szajkó-toll csillant a fán
s hókristályos lett kalap és kabát:
a rikoltozva rebbenõ madárleverte rá a cifra bükk havát.
S amerre járt:hegyek ontották rá a napsugárt
s hó-szikra kápráztatta - milliárd!...

( Áprily Lajos )



5 megjegyzés:

  1. Majd irok E-mailt,mert valamit helyesbiteni kell a kisérőszövegben.
    István.

    VálaszTörlés
  2. A tözeglápon áthaladva van a falunak közel fele.Érdemes a katolikus templom új oltárát megnézni ami Karácsonyra készült,szerintem ritkaság.

    VálaszTörlés
  3. Nagyszeru munkat vegzel ezen a blogon... csak igy tovabb... meg nagyon sok falu van Erdelyben.

    VálaszTörlés

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share