"A Szent László feletti Kőhát déli oldalának előhegyeiből két patak fakad fel. Egyiknek, – mely előbb keletnek, s azután délnek fordulva, Városfalvánál ömlik a Homoródba – völgyében fekszik Ége és Dálya;....
Égének, mely régi okiratokban Ige név alatt fordul elő, neve indokolatlan marad előttünk; "
(Orbán Balázs)
A Nagy-patak völgye, amely otthont ad Ége településnek, a Nagy-Homoród vízgyűjtő területéhez tartozik.
Székelydálya felől érkezve a falu bejáratánál faragott falutábla fogadja az idelátogatót.
" Isten hozott "
Ége, Székelyudvarhelytől 20 km, a községközponttól Kányádtól 4 km, Városfalvától 8 km távolságra helyezkedik el.
A falu a 133-as megyei út mentén fekszik 600-630 méter tengerszint feletti magasságban.
Csapadékos időjárás idején a falu utcái szinte járhatatlanok.
A hagyomány szerint először a falu melletti terület népesült be, amit Bükkfalvának hívtak.
A falu lakói innen telepedtek be a mai helyükre.
Ége kis halmazfalu, két részét külömböztetik meg: Felszeg és Alszeg
A felszegi részen található a falu temploma.
Az égei templomkert faragott gyalogkapuja.
A XVI-ik században reformátussá lett falu 1682-ben lett önálló anyaegyházközség. Kezdetben a székelydályai református egyházközség filiája volt.
1701-1702-ben építették fából az első templomot, melléje 1774-ben kőből tornyot rakattak
A mai templom 1784–1792 között épült fel , kőből és téglából, közadakozásból és közmunkával.
Főbb részei a torony, a templomhajó és a portikus
A festett bejárati ajtón az "Anno 1792" felírat látható.
A régi templom faberendezése bekerült az új templomba.
1792-ben készült el a templom hajójának mintegy 50 négyzetméternyi festett kazettás mennyezete.
karzat mellvédje is későbbi, az úgynevezett. „medaillonos” stílus sajátosságait mutatja, szönyegszerű mintázatával és naturalisztikus felfogású virágábráival.
A 35 kazettából álló festett kazettás mennyezet felirata elárulja, hogy egy híres erdélyi festőasztalos dinasztia egyik tagja, a szászkeresztúri Rössler György készítette.
A szentélyben elhelyezett Kolonics István által készített orgonát 1868-ban vásárolta az egyházközség.
A szentély 58 kazettából álló, festett mennyezete.
A válságos állapotban lévő mennyezetet 2008 -ban a szovátai Mihály Ferenc restaurálta.
A szentélynek a mennyezetén, és a karzat mellvédjén egy olyan ábra tűnik fel a legsűrűbben – az összesen öt mellvéd-tábla közül kettőn - , amely a Halak havának képjeleként azonosítható a hazai népművészet emlékein.
Az égei református templom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemléképületként szerepel.
A szószékkorona szintén 1792-ben készült.
A szószék és az Úr asztala.
A templom nagy harangját 1923-ban öntötték Nagyszebenben.
A régebbi kis harangot Segesváron öntötte Baumgarten János 1821-ben.
A templom északi falán, kívül, közel a nyugati bejárathoz egy fehér márvány emléktábla látható, amely Szabó Mózesnek, 1926–1953 között Égében szolgáló levita lelkipásztornak, tanítónak, az I. világháború legtávolabbi (Vlagyivosztok-Nikoljszk-Usszurijszk) protestáns hadifogoly-gyülekezet megalapítójának állít emléket.
Az1970-es évektől nincsen pap a faluban.
1983-tól, gyerekhiány miatt nincs iskolai oktatás a faluban.
A templomkertben 1936-ban a faluközösség emlékművet állított háborús hőseinek.
Az emlékművet a székelyudvarhelyi Csont Lázár építette
Az első világháborúban Csiszér Miklós és Mózes, Gábos Domokos, Pál, Mihály és János, Incze Albert és Jenő, Kovács Domokos, Károly, János és Lajos, Nagy Miklós és János, Pap János, Orbán Mózes, Sándor Mózes és Mihály, Zágoni Sándor és Zoltán Áron, a másodikban Csiszér Dénes és Orbán Dénes vesztették életüket.
Égei székely nagykapu.
A felújított művelődési ház épülete.
Égében is nagyon fontos feladat lenne, a hagyományos életmód, a még létező székely falukép megőrzése.
Napjainkban sok faluban láthatjuk, hogy a tájidegen épület a régi, sorsára hagyott és megomló székely ház helyére került.
A mai igény, a házzal szemben támasztott elvárások, az élettérnek a növekedése teljesen más gondolkodást alakított ki a házzal szemben.”
Olyan házakat kell építeni, amelyek egyaránt korszerűek és a hagyományoknak megfelelően épülnek.
Az 1980-as években el akarták pusztítani a múltat, sajnos ma már maguktól is elenyésznek a régi házak.
A csűr vagy pajta az egész székelyföldön megtalálható ahol a klimatikus viszonyok a szabadtéri gabona- és szénatárolásnak nem kedveznek
A csűrök általában a lakóudvar és a kert határvonalán állnak de sokszor ugyanúgy az út vonalára vagy közelébe kerülnek, az istállók, aklok szomszédságában.
Napjainkban már a mezőgazdasági gépek láthatóak a székely portákon
A székely gyalogkapu itt is hozzátartozik a faluképhez.
A kollektivizálást követő időszakban elmentek innen is a fiatalok.
A nosztalgia jellemző a faluban lakó idős, és magányos emberek életére.
A falu 1567-ben 10 kapuval jelentkezett a mai névalakban.
1614-ben 25 családfőt írtak össze.
1868-ban még 307 fő volt a lakosság
A XX. század elejétől egyre apadt. 1910-ben csak 205 fő.
1941-ben 210, 1992-ben csupán 72 lakója volt a településnek.
Az árnyékok már hosszúra nyúltak mire befejeztük sétánkat a mintegy ötven házból álló falu utcáin.
"Isten veled"
búcsúzik Ége a távozó látogatótól.
Remek riport. Gratulálok...
VálaszTörlés