2012. november 17., szombat

Ócfalva





"A Bonta felső torkolatánál az ujból kitáguló vidék igen szép tájt mutat; innen ötlenek fel legelőbb a Hargitának magas bérczei; a táj előterét szépen fekvő vidor faluk élénkitik: Bikafalva és a balparton a Nagypatak torkolatjába huzódott Oczfalva. E falu eredetileg a Küküllő (jobb parti) terén ott feküdt, hol a Bonta pataka a Kükülőbe szakad. Itt a tér azon részét, melyet vastag cseréptöredékek boritnak, ma is Mihályfalvának nevezik. E volt neve az őstelepnek is, melyet a tatárok (valószinüleg a nagy mongol járatkor, mikor Budvár is feldulatott) megrohanván, szétdultak. Lakói közül csak 8-an menekülhettek, kik a szomszéd völgy torkolatjában épitettek magoknak lakot. Ezen első nyolcz települőről neveztetett a keletkező falu Nyolczfalvának, melyből később a kezdő N kihagyásával Olczfalva lett."

(Orbán Balázs)


Székelyudvarhelytől 8 km-re délnyugatra  Bikafalva utána Nagypataknak a Nagy-Küküllőbe torkollásánál fekszik Ocfalva.


A hagyomány szerint a falu egykor a Nagy-Küküllőn túl, északra "Mihályfalva" területén feküdt.


A hajdani falu  a tatárjáráskor azonban elpusztult, ma régészeti rezervátum.



Megmenekült lakói, nyolc család  a Küküllön túl a mostani Ócfalva területén telepedtek meg.


Az új falu  a Nyolcfalva nevet kapta, amely hangalak a helyiek szerint az N betű elhagyásával Ócfalvára módosult.


A falu nevét főleg a határában a Bonta és az Oltványos között elterülő horgásztavakról ismerik.


A két egyenként közel 1,5 hektáros és egy néhány áras vízfelület számtalan lehetőséget biztosít az ide érkező horgászoknak.


A tavakban megtalálható halfajok: csuka, süllő, sügér, kárász, ponty, busa, vörösszárnyú és a nyári szezonban az afrikai harcsa is.


Az ócfalvi tó mesterséges dombvidéki tó. 


A tavak közelében üdülőházak is épülnek.



A falu aszfaltozott főutcája Miklósfalvára vezet.




Mint általában a székely falvakban a falu itt is két részre oszlik, Alszeg és Felszeg.



Napjaink kifejezését használva, egy "tájidegen falusi ház".


Az utca túloldalán egy eladó hagyományos székely ház.




Ócfalván is jól látható, hogy kényelmesebb élet vágya, a falusi házban is változásokat hozott. 


Ez az igény hozta létre az úgynevezett sátortetős kockaházat.


A faluképet mondhatni uralják az új épületek.





 Egy napjainkra jellemző probléma: Egyáltalán, falu-e még a falu?



Ma már falun is az a kérdés, hogy  földszintes vagy emeletes ház legyen?


A földszintes házak stílusa sem felel meg a hagyományos székely építkezésnek.



Ócfalván ritka látvány a faragott székely nagykapu.


Lassan  vasvázas, csővázas, valamint  beton alapú kerítések váltják fel a még meglevő hagyományos kerítésváltozatokat.


A régi falukép, bár két egyforma ház akkor sem készült, egyöntetű  volt.  



Érdekes megoldást láthatunk a lakófelület növelésére.




 A városok vonzáskőrében a hasonló  falusi házakat  lassan múzeumokba vagy a pusztuló műemlékek közé kell sorolni.




De ma is lehet olyan házakat építeni, vagy átalakítani amelyek korszerűek és a székely hagyományoknak megfelelően épülnek.


A faluban két fontosabb mellékutca van a Temető, és a Hodos utca.



A felszegi részen találjuk a falu templomát.


A templom helyén harangláb volt, harangját, Pap János adományozta 1731-ben.




Egykor katolikus vallású volt a falu, majd református hitre tért. 1832-ig Bögöz filiája volt. 


Templomépítés óta Ócfalva önálló egyházközség , egyházilag Miklósfalva, Szentlászló és Ábránfalva tartozik hozzá



 Az első templomépítés gondolata 1752-ben merül fel.


1754-ben elkészült a templom.


 Ezt a templomot 1843-ban lebontották. 


A régi torony mellé felépítették a ma is álló református templomot


1854. február 23-án fejezték be a templomot.
Építője a nagygalambfalvi Tóth Mózes volt. 


1882-ben bontották le a régi templom tornyát, és 1941-ben került sor az új torony építésére.


A déli bejárat előtt egy egyszerű  portikusz áll.


A templom alapterülete 158 négyzetméter.


A szószéket 1844-ben készíttették. 




A szószék korona.



Az Úr asztalát  mátisfalvi Lőrincz András készítette.



A mennyezet stukkó díszítéses feliratai:

"E Sz ház épült 1843ba és 1844be Székel János curátorságában"



"E Hely nem egyéb hanem Istennek Háza és Mennyeknek kapuja"


"ANNO 1844"




A nyugati festett orgona karzat.



A templom festett padjait is a mátisfalvi Lőrincz András készítette



A padsorok elején az 1844-es évszám örökítette meg készítésük évét.




A keleti karzatot régi, festett fakazetták díszítik.


A karzat bal oldali festett kazettái.



A karzat jobb oldali festett kazettái.



 Az orgona alatt 1938-as évszám látható




Az ócfalvi toronyban  két harang lakik.


A torony harangjait, 1941-ben öntették. 


A bécsi döntés egy éves évfordulójára 1941-ben  öntött harang.







"Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért."


A régi 1731-ből való kisharang, jelenleg a papilak udvarán, létesített imaházban található.



A református papilak épülete.



Az új ravatalozó épülete.


A templomot övező kőfalon látható egy magyar koronás címer 1941-ből. 





Sokáig levakolva várta sorsának alakulását, míg 1990-ben kibontották rejtekéből, hogy helytállásra biztasson.
„Hazádnak rendületlenül légy híve, ó magyar".


Itt van elhelyezve az első világháború ócfalvi áldozatainak emlékműve.


A Főútról faragott gyalogkapu vezet a templomkertbe.




A faragott gyalogkapu.



A Nagyföld oldalban van a falu temetője.





 Az ócfalvi temető feletti nyeregről, tiszta időben jól látható a Fogarasi-havasok csipkés gerince.


Az iskola 1883-ban épült.   

1874-ből származik az első adat a falu iskolamesteréről.



Az ócfalvi óvoda épülete.


A Művelődési Ház, a "kultúrotthon" felújított épülete.


Amikor nem működik a kultúrotthon, működik a "Pince Bár".



Száraz években mint 2012, a patakon átkelni  nem szükség a híd.


Ócfalva település szerkezetileg tipikus dombvidéki sorfalu.


Elindulunk Miklósfalva irányába, közben nézzük meg, hogyan alakult a falu lakóssága az elmúlt évszázadok folyamán.
1567-ben a falut három kapuval jegyezték.



1614-ben 13 családfőt írtak össze.


1786-ban a lakósok száma 185 fő.


1868 ban a népesség 196 fő. 



A lakosság 1910-ben 244 fő.


A második világháború kezdetekor 1941-ben 285 személy lakik a faluban.


1992-ben 212 magyar lakosa volt. 




2002-es népszámlálás 236 személy jegyzett a faluban.



Halastói panoráma.



Ezeket  a képeket csak Ócfalván lehetett látni.
Sokan úgy nevezték, hogy az ócfalvi "bringatemető"




Itt  pont az ellenpéldája  működött a kerékpárbontóknak.
Svájcból importál "bringákat", alkatrészekre bontottak és igény alapján  bármikor összeraktak egy biciklit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share