"A Bonta felső torkolatánál az ujból kitáguló vidék
igen szép tájt mutat; innen ötlenek fel legelőbb a Hargitának magas bérczei; a
táj előterét szépen fekvő vidor faluk élénkitik: Bikafalva és a
balparton a Nagypatak torkolatjába huzódott Oczfalva. E falu
eredetileg a Küküllő (jobb parti) terén ott feküdt, hol a Bonta pataka a
Kükülőbe szakad. Itt a tér azon részét, melyet vastag cseréptöredékek boritnak,
ma is Mihályfalvának nevezik. E volt neve az őstelepnek is, melyet a
tatárok (valószinüleg a nagy mongol járatkor, mikor Budvár is feldulatott)
megrohanván, szétdultak. Lakói közül csak 8-an menekülhettek, kik a szomszéd
völgy torkolatjában épitettek magoknak lakot. Ezen első nyolcz települőről
neveztetett a keletkező falu Nyolczfalvának, melyből később a kezdő N kihagyásával Olczfalva lett."
(Orbán Balázs)
Székelyudvarhelytől 8 km-re délnyugatra Bikafalva utána Nagypataknak a Nagy-Küküllőbe
torkollásánál fekszik Ocfalva.
A hagyomány szerint a falu egykor a Nagy-Küküllőn túl, északra "Mihályfalva" területén feküdt.
A hajdani falu a tatárjáráskor azonban elpusztult, ma
régészeti rezervátum.
Megmenekült lakói,
nyolc család a Küküllön túl a mostani Ócfalva területén telepedtek meg.
Az új falu a Nyolcfalva
nevet kapta, amely hangalak a helyiek szerint az N betű elhagyásával Ócfalvára módosult.
A falu nevét főleg a határában a Bonta és az Oltványos között elterülő
horgásztavakról ismerik.
A két egyenként közel 1,5 hektáros és egy néhány
áras vízfelület számtalan lehetőséget biztosít az ide érkező horgászoknak.
A tavakban megtalálható halfajok: csuka, süllő,
sügér, kárász, ponty, busa, vörösszárnyú és a nyári szezonban az afrikai harcsa
is.
Az ócfalvi tó mesterséges dombvidéki tó.
A tavak közelében üdülőházak is épülnek.
A falu aszfaltozott főutcája Miklósfalvára vezet.
Mint általában a székely falvakban a falu itt is két részre oszlik, Alszeg és Felszeg.
Ez az igény hozta létre az úgynevezett sátortetős kockaházat.
A faluképet mondhatni uralják az új épületek.
Egy napjainkra jellemző probléma: Egyáltalán, falu-e még a falu?
Ma már falun is az a kérdés, hogy földszintes vagy emeletes ház legyen?
A földszintes házak stílusa sem felel meg a hagyományos székely építkezésnek.
Ócfalván ritka látvány a faragott székely nagykapu.
Lassan vasvázas, csővázas, valamint beton alapú kerítések váltják fel a még meglevő hagyományos kerítésváltozatokat.
A régi falukép, bár két egyforma ház akkor sem készült, egyöntetű volt.
Érdekes megoldást láthatunk a lakófelület növelésére.
A városok vonzáskőrében a hasonló falusi házakat lassan múzeumokba vagy a pusztuló műemlékek közé kell sorolni.
De ma is lehet olyan házakat építeni, vagy átalakítani amelyek korszerűek és a
székely hagyományoknak megfelelően épülnek.
A faluban két fontosabb mellékutca van a Temető, és a Hodos utca.
A felszegi részen találjuk a falu templomát.
A templom helyén harangláb volt, harangját, Pap János adományozta 1731-ben.
Egykor katolikus vallású volt a falu, majd református hitre tért. 1832-ig Bögöz filiája volt.
Templomépítés óta Ócfalva önálló egyházközség , egyházilag Miklósfalva, Szentlászló és Ábránfalva tartozik hozzá
Az első templomépítés gondolata 1752-ben merül fel.
1754-ben elkészült a templom.
Ezt a templomot 1843-ban lebontották.
A régi torony mellé felépítették a ma is álló református templomot
1854. február 23-án fejezték be a templomot.
Építője a nagygalambfalvi Tóth Mózes volt.
1882-ben bontották le a régi templom tornyát, és 1941-ben került sor az új torony építésére.
Az Úr asztalát mátisfalvi Lőrincz András készítette.
A mennyezet stukkó díszítéses feliratai:
"E Sz ház épült 1843ba és 1844be Székel János curátorságában"
"E Hely nem egyéb hanem Istennek Háza és Mennyeknek kapuja"
"ANNO 1844"
A nyugati festett orgona karzat.
A templom festett padjait is a mátisfalvi Lőrincz András készítette
A padsorok elején az 1844-es évszám örökítette meg készítésük évét.
A keleti karzatot régi, festett fakazetták díszítik.
A karzat bal oldali festett kazettái.
A karzat jobb oldali festett kazettái.
Az orgona alatt 1938-as évszám látható
Az ócfalvi toronyban két harang lakik.
A bécsi döntés egy éves évfordulójára 1941-ben öntött harang.
A régi 1731-ből való kisharang, jelenleg a papilak udvarán, létesített imaházban található.
Az új ravatalozó épülete.
A templomot övező kőfalon látható egy magyar koronás címer 1941-ből.
Sokáig levakolva várta sorsának alakulását, míg 1990-ben kibontották rejtekéből, hogy helytállásra biztasson.
Itt van elhelyezve az első világháború ócfalvi áldozatainak emlékműve.
A Nagyföld oldalban van a falu temetője.
Az ócfalvi temető feletti nyeregről, tiszta időben jól látható a Fogarasi-havasok csipkés gerince.
Az iskola 1883-ban épült.
1874-ből származik az első adat a falu iskolamesteréről.
Az ócfalvi óvoda épülete.
A Művelődési Ház, a "kultúrotthon" felújított épülete.
Amikor nem működik a kultúrotthon, működik a "Pince Bár".
Száraz években mint 2012, a patakon átkelni nem szükség a híd.
Ócfalva település szerkezetileg tipikus dombvidéki sorfalu.
Elindulunk Miklósfalva irányába, közben nézzük meg, hogyan alakult a falu lakóssága az elmúlt évszázadok folyamán.
1567-ben a falut három kapuval jegyezték.
1614-ben 13 családfőt írtak össze.
A második világháború kezdetekor 1941-ben 285 személy lakik a faluban.
1992-ben 212 magyar lakosa volt.
Halastói panoráma.
Ezeket a képeket csak Ócfalván lehetett látni.
Sokan úgy nevezték, hogy az ócfalvi "bringatemető"
Itt pont az ellenpéldája működött a kerékpárbontóknak.
Svájcból importál "bringákat", alkatrészekre bontottak és igény alapján bármikor összeraktak egy biciklit.
Igazi élmény volt a leírást olvasni és a képeket megnézni. Köszönet érte! 🇭🇺😊🇭🇺
VálaszTörlés