2014. december 2., kedd

Békástanya (A Sófalvi-hegy)




Békástanya, Felsősófalva VIII. fődűlőjéből alakult tanyai település Hargita megyében. 


 A Görgényi havasok vulkáni fennsíkjának déli peremén fekszik, 4 km-re Felsősófalvától. 


Székelyudvarhely irányából érkezünk Felsősófalvára, a falu végén keletre (jobbra) egy utca nyílik a Sugó vize mentén. Ez a Bakszeg utca.


A Sugó útján haladva juthatunk el a Sugó oldala érintésével a Bú-patak völgyében felfelé kapaszkodva, Békástanyára. 


A vulkáni plató pereméről visszatekintve a völgyben  Felsősófalva és Alsósófalva házai sorakoznak.


Orbán Balázs még nem írt Békástanyáról, de Vofkori László Székelyföld útikönyve című munkájából is kimaradt.


A magasságmérő 826 méter tengerszint feletti magasságot mutatott, elértük az első tanyát.


Közben továbbhaladunk a nehezen járható földúton, de idézzük fel hogyan látta Orbán Balázs az akkor még névtelen fennsíkot.


"A Korondvize völgyét keleti oldalról szegélyző meredek hegylánczolaton kimászva, a Hegytetőnek nevezett, s már Oroszhegynél emlitett fennsikra értünk,... "


"...mely itt 2 és 1/2 mfld. szélességben terül el a Korond vize és a vele ellentétes irányban, de párhuzamosan letörtető Nagy-Küküllő között." 


"Szép e fennsik; gyönyörü bükkrengetegei között lévő irtványaival, ez irtványokan legelésző kolompos nyájaival,..."


"...s azon sok regényes fekvésü pajtával, melyek körül munkás nép sürög forog, mert a korondiaknak mint marhatenyésztéssel foglalkozóknak szintén két lakásuk van, téli házuk a faluban, szép üde nyaralójuk fenn a havasokon,.."


"...s nyáranta a nép nagy része, főként a nők idejöket fenn töltik e havasi nyaralókon. A szabadságszerető székely kedvelli ezen független, ezen költőileg szép életet, ezt a nagyszerü magányt, hol megszoritás nélkül élhet,..."


"... hol a szomszédok zuvatja (plegyka) nem nyugtalanitja, hol néha legközelebbi szomszédja oly messze van, hogy csak hárskürttel beszélgethetnek csendes estvéken egymással."

(Orbán Balázs)




Napjainkban hegyi tanyák sokasága borítja az úgynevezett Korondi hegyet, amely Fenyőkútra,  Pálpatakára és Békástanyára tagolódik.


Az út mellett, közelebb vagy távolabb tanyák sorakoznak. 


Itt is vannak lepusztult  lakóépületek, csűrök. Érdekesek ezek az elhagyott lerobbant épületek


Nem tudjuk behatárolni az építési idejüket. Lehetnek 50-100 évesek, akár 30 évesek is. Néhol látni, mintha gyümölcsfák lettek volna mellettük.


A jó gazda szorgalmát elmosta a történelem, helyébe nyomor lépett,  magára maradt, a bánatában megroggyant tanya.
Szerencsére a most felújított tető az épület fölött jelzi hogy az élet még visszatérhet..


Új kerítés, új épület a tanyavilágban!


"Jehova tanúi, Királyság terme"




Folytatjuk utunkat a tanyavilágban. 



 A szórvány kis házai az északi Kőbánya (927 m) és a déli Les-hegy (871 m) között terülnek el. 





A fennsíkon a hegyi birtokok két részre csoportosultak:



Felső-Békás (Sebe mezeje Sebe kosára, Kőbánya, Bálinté).



És Alsó-Békás. 



Nagyobb épületek tünnek fel a fák között, a "Központhoz" közeledünk.


 
A tanya első Művelődési otthona 1953-ban épült.


 
A tanya I-IV. osztályos iskolája, itt jelenleg két szakképzett, sófalvi születésű tanít.


Az új kultúrotthon épülete.



Két épület, egy tető alatt.


Művelődési otthon szomszédságában új lakóház épül.


A közel 140 lelket számláló Békástanya közigazgatásilag Parajd községhez tartozik.


A telep a XIX. században keletkezett, első lakója a hagyomány szerint egy Fülöp nevű felsősófalvi gazda volt.


Békástanya 1898-ban került be a települések törzskönyvébe.




A tanya szó lakást is, és egyúttal egy gazdasági egységet is jelent.



A sovány föld soha nem biztosított kellő megélhetési lehetőséget,... 



...így nem maradt más, mint a mindennapi betevő falatot fakitermeléssel és állattenyésztéssel  pótolni.



A kerítés általában 4-5 darab vékony fenyőfából vagy szegydeszkából áll. 



A kerítés elemek úgy vannak egymás fölé helyezve, hogy köztük a távolság 25-30 cm. 


Így legalábbis a nagyobb állatok nem tudnak a kerten keresztül menni.



A tanyás gazdálkodás szükségszerűen magába foglalja az állattartó üzemet is.


Állatteleltető szállásból alakult át állandóan lakott magányos teleppé, ahol az egész évben „kinnháló” jószág számára létesített karámok, aklok, színek után következett a lakóház építése. 


A tanyafejlődés második szakaszában vált a tanya a kezes és igás jószág nyári szállásává, miközben a belterületi ( falusi) udvaron, ólaskertben is állt még az istálló.


Legkésőbb kerültek ki a szállásra, a tanyára a fejős juhok és a hízó sertések. 


Azonban a disznóól, a hizlaló hidas még akkor is ott állt a tanyabirtokos gazdák falusi udvarán, amikor beltelki állattartásuk már minimálisra zsugorodott. 



A tanyai gazdaságokban a sertések és a tehenek száma többnyire a birtoknagysággal arányosan növekedett.


A száraz nyári és őszi időjárás miatt nagy távolságokról szállítják a vizet.



Itt korán beköszönt a tél, a közlekedési útvonalak takarítása nem egyszerű feladat.(A traktor és a hóeke elő van készítve.)



A hegyvidéki székely házakat magukra, a saját szükségleteikre méretezték az itt lakók. 


Nem volt benne sok szoba, de egy-két helyiséget beletoldva ma is teljesen funkcionálissá és lakhatóvá tehető.



A tanyavilágban is a telek legnagyobb épülete a székelyföldön általánosan elterjedt istállóval egybeépített csűr.




A tanyák mérete igen eltérő. A lakóépület hossza  általában 8-14 méter között ingadozik.



A birtokok nincsenek szétaprózva, egy tagban  vannak.


Mindenki a szomszédtól függetlenül műveli meg saját földterületét.


Az útmenti házak, deszkakerítések is megtalálhatóak a fennsíkon.


A tanyavilág hangulatától eltérő tájidegen forma és színvilág.



Székely gyalogkapu.


Faragott, vagy székely nagykaput nem láttam Békástanyán.



A havasi tájak érintetlen természeti környezete illóolajokban, flavonoidokban rendkívül gazdag természetes növénytakaróval borított. 



Itt legelnek a méhek, ez az igazi havasi méz.


Ez a stílus sem jellemző egy tanyai gazdaságra.



Aki hegynek gondolja a "Korondi, vagy Sófalvi hegyet", nagyon téved, mert a fennsík jórészt lapos terület.


Az utak általában a birtokok között húzódnak el, nem szelik keresztül senki földjét.



A tanyavilágban a lakóházak a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt a zárt településen szokásos mértéknél távolabb állnak egymástól.



A telkek udvarok között, erdők, legelők terülnek el.



Csodálatos látvány, amikor az őszi nap sugarai végigsimogatják a havas tájat.


Csendből van a legtöbb itt, pénzből a legkevesebb, mondják a "tanyasiak". 


A jövőben sincs nagy bizodalma senkinek, csak azt tudják, hogy maradnak. 



A Békástanyára vezető községi út (DC45) hátralevő, 3,5 km-es szakaszának megépítése még várat magára


Az útkereszteződésnél jobbra fordulva a Móricz kőhöz kirándulhatunk.



Mi balra folytatjuk utunkat Pálpataka irányába.



Útközben sok információt kapunk a tanyai életről.


Itt figyelemmel követik a hívatlan vendéget.


Agresszív, harapós, kiszámíthatatlan, a köztudatban egyáltalán nem alakult ki jó kép a hegyi tanyákon élő kutyákról.



 A hírt az óvatlanul sétálgatók terjesztettek el.



 Pedig csupán azt teszi, amire tartják: testi épsége, akár az élete árán is védi gazdáját, családját és annak értékeit.



A macska bámulatos állat, sárgán világit a szeme, és te jössz zavarba ha farkasszemet nézel vele.


Eredeti formájában félig felújított ház.



Tulajdonosai most költöztek ki a tanyai házba.



A legtöbb tanyában a tanyaudvar három oldalát építették be. 



Sokszor a tanyaudvar nyitott oldala a bejáró felé néz.



A sávosnak nem mondható egyirányú ösvény-utat nagyobb kövekkel „szabályozzák” az ittlakók. 


Akárki fiának nem járható ez a terület. 


Téli időszakban hasznosak az útszéli fák. 



Békástanya lakossága 1910- ben 124 fő volt.


 1956-ra a létszám 256 főre emelkedett. 


1966-ban 303 személy lakott Békástanyán.


 1977-re a lakosság 206 főre csökken.


 1992-ben már csak 144 fő.



A település lakósságának  vallása igen megosztott.  



53 római katolikus, 66 református, 1 unitárius vallású lakik a tanyákon.



27 személy pedig egyéb felekezethez tartozik.



"Hol sírjaink domborulnak..."
A tanyavilágban még napjainkban is a családi háztól a porták kertjébe helyezik örök nyugalomra az elhunyt családtagokat.

 Fenyőkútnak és Pálpatakának már van temetőkertje és ravatalozója.


Nagyobb térképre váltás

4 megjegyzés:

  1. Gratulálok! Nagyon szép fotók, rég jártam Békástanyán, de most újra kedvem támadt, hogy elmenjek. Csak legyen előbb tavasz! :)

    VálaszTörlés
  2. Szeretem nyaron csodaatos ott lenni!!!!!

    VálaszTörlés
  3. Hát a vallás az vitatható, inkább elharapozódott a Jehova tanui cimű vallás

    VálaszTörlés

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share