A községi út a Somos aljában húzódik, a Kerek-csere és a Szentegyház-földje déli oldalán.
Ahogy haladunk a falu felé, találkozunk az üdvözlő falutáblával, amely három nyelven van feliratozva.
A falutól északra eső Somoserdő sziklaoldalába védbarlangokat véstek és azokat külső védművekkel is ellátták. A telekfalvi barlangcsoport egyike a legnagyobb és legépebben fennmaradt Udvarhely környéki mesterségesen létrehozott barlangoknak. A pontuszi konglomerátum sziklaoldalba három barlang mélyed, ahová a hagyományok szerint a falu és a környék lakói menekültek a török támadások idején. A barlangok több "kamrából" állnak, közülük egy, több mint 150 négyzetméter alapterületű.
Telekfalva a XIV. században már mint falu szerepel, de oklevelekben csak 1566-tól jelenik meg. A Székely Oklevéltár szerint különféle néven jegyezték be: Thelekfala, Thelekfalu, Thelekffala, Thelekffalwa, Telekfalj, Telekfaluj.
Hol a Rétpatak völgye a telekfalvi völgygyel találkozik, ott egy helyet ma is Tama falának neveznek, itt ilyen nevű falu feküdt régen. Később a tatárok által elpusztított Tamafalva lakói is Telekfalvára telepedtek
A hagyomány szerint a falu a bágyi várból ide települt Balázs vitéz első telkéről kapta nevét.
Telekfalva eredetének története a szájhagyomány és a mondák homályába vész. Ha voltak is konkrét történelmi adatok, hamuvá váltak a papilakkal és levéltárral együtt, 1872-ben a faluban pusztító tűzben.
A falu Református temploma 1804 és 1816 között épült, de valószínűleg középkori eredetű.
Régi templomot 1802-ben földrengés pusztította el, majd 1977-ben a mait is földrengés rongálta meg.
A templom mellett van a világháboruk áldozatainak emlékműve.
Az iparosodás kezdete óta lényegesen csökken Telekfalva lakóinak száma. Ma 190 személy lakik a faluban.
A falunak a legtöbb lakosa az 1860-as években volt, amint az Orbán Balázs által feljegyzett felmérés is mutatja, számszerint 401 lakós.
Ezen a vidéken kevés a székelykapu.
Az utca közepén csordogál a Nyír pataka.
A falu utcáin sétálva ismerjük meg az ittlakók mindennapi életét.
Ha nincsen híd a Nyír patakán , lehet ugrani !
A hagyományos falukép lassan átalakul az új divatos színek használatával
A téli nyugottabb időszakban is örködik a falu felett az Őrhegy.
"Az Őrhegy pedig egy magas csúcs, melyről a Küküllő és Homoród vidéke felé is messze kilátás nyilik, e hegycsucson háborus időkben, mindig őr állott, kinek fehér és veres zászlója volt, s midőn az őr-tornyon fehér zászló lengett, akkor a lakosok elszéledve a mezőn nyugodtan folytatták munkájokat; de midőn az éber őr veres zászlót tüzött fel, akkor a vidék lakói fegyvert ragadva vonultak a védhelyre, s ekként az ellenség soha sem lephette őket meg."
(Orbán Balázs)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése