2010. január 23., szombat

Telekfalva






A községi út a Somos aljában húzódik, a Kerek-csere és a Szentegyház-földje déli oldalán.


Ahogy haladunk a falu felé, találkozunk az üdvözlő falutáblával, amely három nyelven van feliratozva.



A falutól északra eső Somoserdő sziklaoldalába védbarlangokat véstek és azokat külső védművekkel is ellátták. A telekfalvi barlangcsoport egyike a legnagyobb és legépebben fennmaradt Udvarhely környéki mesterségesen létrehozott barlangoknak. A pontuszi konglomerátum sziklaoldalba három barlang mélyed, ahová a hagyományok szerint a falu és a környék lakói menekültek a török támadások idején. A barlangok több "kamrából" állnak, közülük egy, több mint 150 négyzetméter alapterületű.


Telekfalva a XIV. században már mint falu szerepel, de oklevelekben csak 1566-tól jelenik meg. A Székely Oklevéltár szerint különféle néven jegyezték be: Thelekfala, Thelekfalu, Thelekffala, Thelekffalwa, Telekfalj, Telekfaluj.


Hol a Rétpatak völgye a telekfalvi völgygyel találkozik, ott egy helyet ma is Tama falának neveznek, itt ilyen nevű falu feküdt régen. Később a tatárok által elpusztított Tamafalva lakói is Telekfalvára telepedtek



A hagyomány szerint a falu a bágyi várból ide települt Balázs vitéz első telkéről kapta nevét.


Telekfalva eredetének története a szájhagyomány és a mondák homályába vész. Ha voltak is konkrét történelmi adatok, hamuvá váltak a papilakkal és levéltárral együtt, 1872-ben a faluban pusztító tűzben.


A falu Református temploma 1804 és 1816 között épült, de valószínűleg középkori eredetű.



Régi templomot 1802-ben földrengés pusztította el, majd 1977-ben a mait is földrengés rongálta meg.



A templom mellett van a világháboruk áldozatainak emlékműve.


Az iparosodás kezdete óta lényegesen csökken Telekfalva lakóinak száma. Ma 190 személy lakik a faluban.



A falunak a legtöbb lakosa az 1860-as években volt, amint az Orbán Balázs által feljegyzett felmérés is mutatja, számszerint 401 lakós.

Ezen a vidéken kevés a székelykapu.




Az utca közepén csordogál a Nyír pataka.



A falu utcáin sétálva ismerjük meg az ittlakók mindennapi életét.

Ha nincsen híd a Nyír patakán , lehet ugrani !




A hagyományos falukép lassan átalakul az új divatos színek használatával
A téli nyugottabb időszakban is örködik a falu felett az Őrhegy.




"Az Őrhegy pedig egy magas csúcs, melyről a Küküllő és Homoród vidéke felé is messze kilátás nyilik, e hegycsucson háborus időkben, mindig őr állott, kinek fehér és veres zászlója volt, s midőn az őr-tornyon fehér zászló lengett, akkor a lakosok elszéledve a mezőn nyugodtan folytatták munkájokat; de midőn az éber őr veres zászlót tüzött fel, akkor a vidék lakói fegyvert ragadva vonultak a védhelyre, s ekként az ellenség soha sem lephette őket meg."
(Orbán Balázs)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share