Firtosváralja régi nevén Besenyőfalva, majd Váralyafalva néven jelentkezik a forrásokban.
A falu Székelyudvarhelytől 21 km-re északnyugatra a Firtos-hegy lábánál a Konyha-patak völgyfőjében fekszik.
Közigazgatásilag Farkaslakához tartozik, melytől 10 km-re északnyugatra van.
A falu valószínűleg a tatárjárás után épült, és századokig a Firtos család birtoka volt.
A Váralja elnevezés a falutól északra fekvő Firtos-hegy tetején álló egykori várra utal, amely a XII. századi határvédő várrendszer egyik pontja volt.
A falu építkezése napjainkban változatos képet mutat.
Firtosváralján kevés faragott székelykapu látható.
A felújított házaknál is inkább a gyalogkapu a jellemző.
Több háznál a gyalogkapu oszlopai terméskőből készültek.
Firtosváralja egy kis halmazfalu a Bálint,Templom és a Deák utcákkal.
A lakóépületek mellett fontos szerepet kap a gazdasági épület a csűr.
Itt egykor lakóház volt, ma kőhalmaz.
A József János tanoda és Kultúrotthon épűlete.
1940 után Firtosváralja ereklyés országzászlóját 1942 julius 26-án avatták fel.
A zsászlórúd és a rúd aljának faragott foglalata az 1950-es években elkorhadt de 2004 -ben elkészítették az eredeti pontos mását cserefából.
A koronás címer a gondos álcázásnak köszönhetően sértetlenül épen fennmaradt.
Az országzászló újraállítására falutalálkozó keretében
került sor 2004. augusztus 20-án.
A falunak középkori temploma nincs. Katolikus lakói a reformáció korában a változások után unitáriusok lesznek és Énlakához tartoznak.
1620-ban önálló egyházzá szervezkednek és kis fatemplomot építenek.
1701-ben nagyobb templomot építenek. 1796-ban megállapították, hogy a templom romladozó állapotban van, és új kőtemplom építését kezdik meg 1801-ben. 1810 ben egy porticust építenek eléje.
A templomnak nem volt tornya csak harangláb volt a faluban.
1836-ban egy 39 m magas tornyot kezdtek építeni, amelyet 1843-ban fejeztek be.
A reformációig a falu lakósai római katolikusuk voltak, majd áttértek az unitárius vallásra.
A szószék.
A templomnak két harangja van a nagyobbik 1925-ből a kisebbik 1792-ből.
Váralján 1567-ben 2 kaput jegyeztek.
1614 ben 31 családfőt írtak össze a faluban.
.
.
1786-ban a lakóság létszáma 226 fő volt.
1850-ben 343-an laktak a faluban.
1941-ben 331 fő.
1992-re a lakoság száma 207-re csökken.
Napjainkban a lakósok száma nem éri el a 200-at:
Kidőlt gyalogkapuk,...
.... omladozó épűletek, és ....
...lakatlan helyiségek száma, egyre nő a faluban.
Ebben a kemencében már rég nem sütöttek kenyeret.
Nincsenek háziállatok, az istáló lassan összedől.
Amikor a hatvanas években Farkaslaka fölött megépült a Kalondát átszelő, egyenesen Korondra veztő út, Firtosváralja is kimaradt a környék vérkeringéséből.
Ahogy múlt az idő, a falu lélekszám egyre fogyott.
Firtosváralja igy háboritatlanul éli nem könnyű hétköznapjait, viszont mindmáig megőrződött a táj érintetlensége.
Egyre romlik az utak állapota, ami megnehezíti a közlekedését, és elrettenti a Székelyföldre érkező kirándulókat a vidék látogatásától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése