Székelypetek ( Petek )

Székelyudvarhelytől 18 km-re délre, a Verőfény-tető lábánál fekszik Székelypetek. Kányádhoz tartozik.

Kányádtól a községközponttól 7 kilométerre fekszik.

A bécsi döntés után a román-magyar határt itt a Berecki nyeregnél (659 m ) a falu fölötti fenyvesnél húzták meg.

Székelypetek az egykori Udvarhely vármegye végfaluja 575-600 m magasságban.

Székelypetek ma eleven része a Székelyföldnek.

A történelmi Székelyföld déli peremfaluja.

Orbán Balázs a Székelyföld leírása című munkájában, nem ír Székelypetekről.

A 137A kövezett földúton haladva érjük el a falutáblát.

Székelypetek (románul Petecu ).

A falu 1876-ig Felső-Fehér vármegyéhez tartozott.

A falu mivel nem tartozott a Székelyföldhöz, lakosai jobbágyként dolgoztak 1848 -ig.

A falu földbirtokosai az olthévizi Hallerek voltak.

1848 után a falu lakosai megvásárolták a nagybirtokot


.

Lakói főleg szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoznak.

A falu egykori erdőit kiírtották. Ma már csak a derzsi határ felöl találunk erdős területet.

A falu a nagy-Küküllő és a Nagy-Homoród vizválasztó vonalának közelében fekszik.

A falu első iráros említése 1478 -ból származik. De lehetséges, hogy a falu már azelőtt is létezett.

A régi papilak 1854-ben épült, de 2007 -ben új papilakot építnek( a kép bal oldalán).

Faragott és festett gyalogkapu a templomkert bejáratánál.

Régi temploma 1587-ben épült a falutól távolabb és 1811-ben szélvihar áldozata lett.

Mai református temploma 1811 és 1824 között épült.

A templom hossza 26 m szélessége 12 m magassága 8 m. A templomtorony 32 m magas.

A templomot 1824-ben szentelték fel.

1897-ben végeztek javításokat a templomon.

A szószék és az Úr asztala a templomban.

Szürkére festett padok varrottas diszítéssel.

A második világháború halottainak emlékére 1973-ban emléktáblát helyeztek el a templomban.

A templom épületét 1929- ben és 1994-ben is javították.

A harangokat 1861-ben öntötték. A kisharang 180 kg, a nagyharang 287 kg.

Székelypetek jellegzetes dombvidéki halmazfalu, a Felsőszeren Kányád irányába három utcasor alakult ki.

A Homorodbene irányába csak egy utca mentén sorakoznak a házak.

A falu a Nagykút pataka völgyében fekszik kelet-nyugat irányban.

A templomtorony gömbjét Segesváron készítette Smith János.

Az első világháború áldozatainak emlékműve a templom udvarán.

Az emlékművet 1930 szeptember 7-én leplezték le.

Pro Patria felírattal 36 hősi halott nevét hírdeti.

A falu lassan az elöregedés jeleit mutatja.

A lakóság száma a húszadik században folyamatosan csökkent.

Az 1700-as években a betelepített román jobbágyok számára építettek egy deszka templomot.

Az 1930-as években építették a jelenlegi ortodox templomot, de 1966 -ban bezárták.

A Művelődési ház épülete.

A falu környékén több mint 11 patak ömlik a Nagykút patakába.

A falu lakossága 1786-ban 672 személy volt,...

1835-ben 697 személy,...

1850-ben 843 személy,...

1900-ban 769 személy,...

1910-ben 844 személy,...

1925-ben 833 személy,...

1930-ban 816 személy,...

1941-ben 787 személy,...

1956-ban 765 személy,...

1966-ban 644 személy,...

1992-ben 317 személy:

.

A falu lakóinak a száma jelenleg 200 személy körül van.

A falu szászföldi közelsége és kapcsolatai nagymértékben befolyásolták a kialakult építkezési stílust.

Itt már nem találunk faragott székelykapukat.

Jellegzetes szász stílusú épület homlokzat.

A klasszikus tornácos székely házak száma egyre kevesebb.

A Homoródbene felé vezető úton az 1960- as évek új vagy felújított házai.

Lakatlan öreg házak egyre szaporodnak.

De falu lakói, nem adták fel a megmaradásért való harcot.

Nagyobb térképre váltás