Homoródalmás

Homoródalmás az egykori Udvarhelyszék második legnépesebb nagyközsége. A Hargitától dél felé nyúló Kis-Homoród völgyében fekszik, északról és nyugatról fenyőkoszorúzta hegyek tövében. 

A Kis-Homorod völgye Lövétét elhagyva kitágul, így a következő település, Homorodalmás már nem zsúfolt település, hanem a lehetőségekhez képest nyitottabb.

Homoródalmás hét faluból alakult ki: Varjas, Kakod, Benes, Almás, Benczőfalva, Czikefalva, és Tankófalva.

A Szármány-hegy (734 m)  lábánál fekvő  római katolikus temető. 

A temető mellett elhaladva, csakhamar a falu házai közé érünk.

A falu nevének első írásos említése, az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben történik. 

Homoródalmás néven 1609-ben említi először egy kiváltságlevél

„Ezen falu régentén erdők torkában találta magát, inkább lehetett volna Makkosnak vagy Vadalmásnak, mint jóféle, szelíd Almásnak nevezni”. 

(Jánosfalvi Sándor István)

 A falu eredeti hagyományos építészete és népművészete, a lakosság vendégszeretete,  és a  környező táj szépsége, felejthetetlen élményt kínálnak a városi, és külföldi turisták számára.

Homoródalmás gazdasági életében fontos szerepet játszott a földművelés és állattenyésztés mellett a mészégetés.

A mészégetés és az égetett mész árusítása bizonyíthatóan a XVIII. század végétől a kollektivizálásig a falu lakóinak fontos jövedelemforrása volt. 

Egykor tíz mészégető kemence – katlan – volt a faluban. Napjainkban az 1952-ben létesített és az 1989-es rendszerváltás után bezárt, de néhány éve újraindított mészkőbányában üzemel időszakosan két kemence. 

Az unitárius vallásra való áttérés előtti  Almás a római katolikusok búcsújáró helye volt. A XVIII. század végén Homoródalmás  Lövéte leányegyházközsége volt.

A mai templom a római katolikusok második temploma, az első a Papkert fölötti részen lehetett.Az új templom  1910–1912 között épült fel, a hagyomány szerint „az unitáriusok is hordták a követ” a templomépítéshez.
A templom harangja a felirata szerint 1888-ból, a templom építése előtti időből való.

2010 augusztusában megkezdődött a templom teljes felújítása

A leányegyházközség jelenleg a Homoródkarácsonyfalvi Római Katolikus Egyházközség filiája, innen szolgál be Homoródalmásra a mindenkori plébános.

Homoródalmáson a legfontosabb helyi katolikus ünnep a Szentháromság vasárnapi búcsú.

Homoródalmás napjainkban egy falvak nélküli község (faluközpont).

A Kis-Homoród vize itt nem a Fő utcát követi mint Lövéte esetében,... 

...hanem azzal párhuzamosan egy belső utca mentét.

Almás talán a legjellemzőbb települése a völgynek, dombvidéki többutcás falu.

A székely jellegű házak vegyülése figyelhető meg,...

... a délről jövő szász hatású építkezéssel.

Vakolt kőházak és kőkapuk teszik az utcavonalat zárttá, de magasságuk nem akkora mint Lövétén.

A homlokzaton  itt is gyakran feltüntették az építtető névbetűit és az építés évszámát.

Beke András háza  1892-ből.

A szász hatásnak és a rendelkezése álló kőanyagnak köszönhetően a fa építkezésről a kőépítkezésre való áttérés a cserép használatát is indokolta a zsindely helyett.

A székely és szász jellegű épületek mellett itt vannak az 1950-es évek jellegzetes épületei.

A "Soskút " utca.

Homoródalmáson is találunk magas koncentrátumú sós vizet. 

A lakósok a sós vizet a téli káposzta "ellevezéséhez", a disznóhús feldolgozásához, és a szalonna tartósítására használják.

A Sóskút épülete 1801-ben készült, 1860-ban újraépítették.

Székelykapu, csak gyalogkapu formájában látható a régi házaknál.

 A hagyományoktól eltérő, élénk színűre  festett házak Almáson is megjelentek.

A régi házak festésénél a kék az uralkodó szín.

A falszerkezetben használt kő építőanyag a szász hatásnak tudható be, az egész falszerkezet ebből készül, több esetben még a nyílások fölötti áthidalás is.





 Ha még kőkapuzat is társul hozzájuk - igencsak meghatározzák az utcaképet.

Homoródalmásnak 1910-ben 2381 magyar lakosa volt.

1992-ben 1527 lakosából 1 román kivételével mind magyarok voltak.

A 2002-es népszámláláskor Homoródalmás lakossága 1415 fő volt

A falu lakosainak száma napjainkban nem éri el az 1400-at

Homoródalmás községben az 1700-as évek első éveiben már folyt az oktatás.Az elemi népiskolát felekezeti jelleggel évszázadokon át az unitárius egyházközség tartotta fenn 1896-ig.

Itt emelkedik a vidék egyik legimpozánsabb iskolaépülete, amely 1909-ben épült,
Homoródalmás iskolája ma Dávid Ferencnek , az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítójának nevét viseli. . A névadó ünnepségre 1998. november 14-én került sor.

 A községközpont felé haladva feltünik  a szépen felújított művelődési ház, amelyet  a falu jeles szülöttjéről,  Szabó Gyula íróról neveztek el.
1957 és 1992 között az Utunk és a Helikon irodalmi folyóiratok egyik szerkesztője volt. 
 Fontosabb kötetei:  A Gondos atyafiság, Gólya szállt a csűrre, A szülőföld szimfóniája, Tinta és tulipán, Három a tánc, A sátán labdái, Kegyetlen kegyelet.

A falu első temploma az 1690-es évek elejéig állott, a mai Csonkatemplom nevű szántóhelyen. Az előkerült régészeti leletek alapján feltételezik, hogy román stílusú bazilika lehetett , amit később gótikus templommá alakítottak.

A második templomot a  falutól keletre lévő dombon  1694-ben kezdték építeni, de nem ért meg egy évszázadot sem, 1789-ben már használhatatlan volt.





A  turulos Székely hősi emlékmű  a falu központban

A Székely hősi emlékmű bronztáblája.

A harmadik templom építése 1785 szeptemberében kezdődött.

A templom tornyát  1830-ban, 1844-ben, és 1909-ben bádogoztatta az egyházközség.

 A 52 méteres templom torony a legmagasabb unitárius toronynak számít.

Épült 1786-ban - javítva 1986-ban.

 

Középkori  falu katolikus lakossága átéli a reformáció korának változásait és az unitárius vallást választja tartósan, s örökli a középkori templomot is.

Az unitárius egyházközség a legfontosabb intézmény volt a falu közösségi, társadalmi életének szabályozásában, szervezésében századokon keresztül.

A szószékkoronán látható 1793-as évszám a templom építésének befejezését jelzi.

Az első orgona 1817-ben épűlt és mintegy 50 évig volt használatban.Ezután Kolonits István kézdivásárhelyi mester épített egy új orgonát, ennek 82 sípját 1918 őszén hadi célra elrekvirálták, javítására  csak 1929-ben került sor.

A templom legrégibb bútorzati darabjai közé tartozik az úrasztala: 12 szögű, lapjait 12 láb  tartja.  Az egyik lábon Farkas Mihály neve olvasható, a talpon pedig: Anno 1792.

A faluból az 1914-1918 évi világháborúban elestek emlékére márványtáblát helyeztek el a templomban.





A II. világháború is sok áldozatot követelt Homoródalmástól, ezeknek a hősöknek a nevét  is márványtábla őrzi a templomban.

1909-ben az egyházközség egy 880 kg súlyú harangot öntetett . Ez a harang és az 1770-ben öntött kisebb harang 1916 októberében a háborús rekvirálás áldozata lett.

1926-ban az egyházközség  Nagyszebenben öntette  a mai nagyobb harangot, melynek súlya 700 kg.

Kilátás a templomtoronyból  a Templom utcára.

Kilátás a toronyból délre  Homoródkarácsonyfalva irányába.

A faluközpont látképe a toronyból.

Kilátás a falura keleti irányba.

Kilátás észak felé a Főutca és a Szármány hegy irányába.

A magyar államalapítás  1000 éves évfordulójára állított kopjafa a templomkertben.

Az 1864 – 1865-ben épült paplak épülete.





Itt látható egy festett szekrényben,  rendbe szedve és dobozolva a falu „múltja”,  az unitárius egyházközség levéltára.





Homoródalmás község polgármesteri hivatala és helyi tanácsa.







A homoródalmási polgármesteri hivatalra is kikerült a "székely nép jelképe" a székely zászló.

Homoródalmáson inkább csak faragott gyalogkapukkal találkozunk.

Díszesen faragott kapuoszlop.

Az élénk színűre festett ház homlokzati kiképzése megkívánná a közvetlen utcára helyezést, de a ház  keresztbe fordulva határt képez az udvar és az utca között. 

Az épület homlokzatot tagozatokkal, pilaszterekkel díszítették.

A Barák utcáján vezet az út a vargyasi szurdok irányába

Lakóházak az Almás patak partján

Homoródalmási utca részlet.

Gyaloghíd az Almás patakon.

Ezen a részen is a kapuk többsége nagy magas kőkapu és kőkert,...





..ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.

A székely faházaknál a tornác teljesen átveszi az eresz funkcióját, innen nyílnak a még mindig külön bejáratú helyiségek.

A régi időkben Homoródalmás lakói a népi foglalkozások mesterei voltak. 

A népi díszítőművészet, famegmunkálás, bútorfestés, szövés, hímzés, posztókészítés és ványolás, és a szekeresség terén tűntek ki.

Egy európai uniós program jóvoltából Szentegyházától Kőhalomig aszfaltutat építenek – ez maga után vonná az itteni települések fejlődését.

A településen nagyot fog lendíteni az idén és jövőre elkészülő aszfaltút:

Minden évszakban a Homoródalmásra látogatót a környéken látható gyönyörű természeti szépségek fogadják.

A nyáron idelátogatók kirándulhatnak a Vargyas szurdokvölgyében, amely ritka természeti jelenségekben bővelkedik.

A Vargyas szurdokvölgy, és az Almási barlangrendszer mintegy 800 hektáros területe természetvédelmi, tájvédelmi körzet.

A szurdokvölgy látnivalói közé tartozik a Vargyas patak vizének közel 1 km hosszú földalatti útja: "A víz nagy része ugyanis egy víznyelőn és a meder repedésein eltűnik (Víznyugat) a mészkőtömbök még ismeretlen üregeibe. Alább, mint búvópatak egy bő forrás formájában (Vízkelet) lát napvilágot" 

1973-ban függőhidakat képeztek ki, a Kis-Homoród  vize fölött  azóta ezek tönkre mentek, nehezen járhatóak.

A legismertebb  barlang nyílása a Csudálókő északi oldalában van. 1931-től az Orbán Balázs nevet viseli. Járatainak hossza 1527 m .

 A vízfolyás hiánya a barlang idős voltát húzza alá. Jelentősége: a felső paleolitikumtól kezdve a középkor végéig emberi településül szolgált. Az ember jelenléte a barlangban 7-8000 évre visszamenőleg igazolt.



“A természet e helyen annyi nagyszerűt, annyi megragadóan szépet halmozott egybe, hogy a bámulat valójában kimerül azoknak csudálásában.”
(Orbán Balázs)



Nagyobb térképre váltás