Székelyvarság

 

A Székelyföld leirója és első fotográfusa Orbán Balázs, így ír a mai Székelyvarság vidékéről: 

 "Szép e fennsik; gyönyörü bükkrengetegei között lévő irtványaival, ez irtványokan legelésző kolompos nyájaival, s azon sok regényes fekvésü pajtával, melyek körül munkás nép sürög forog, mert a korondiaknak mint marhatenyésztéssel foglalkozóknak szintén két lakásuk van, téli házuk a faluban, szép üde nyaralójuk fenn a havasokon, s nyáranta a nép nagy része, főként a nők idejöket fenn töltik e havasi nyaralókon. A szabadságszerető székely kedvelli ezen független, ezen költőileg szép életet, ezt a nagyszerü magányt, hol megszoritás nélkül élhet, hol a szomszédok zuvatja (plegyka) nem nyugtalanitja, hol néha legközelebbi szomszédja oly messze van, hogy csak hárskürttel beszélgethetnek csendes estvéken egymással."

( Orbán Balázs ) 

A Fenyédet Tekerőpatakkal összekötő 138-as megyei úton haladva, a zeteváraljai víztározó elágazásától északnyugat irányba, a gáttól 12 km-re található Székelyvarság.

Jellegzetes erdélyi székely-magyar hegyi szórványtelepülés.



Székelyvarság Hargita megye egyik legnagyobb kiterjedésű tanyai települése. 

Székelyudvarhelyről észak-keletre fekszik és a környék legmagasabb szintjén fekvő település, a varsági fennsíkon.

A szétszórtan álló varsági házak kisebb része völgyekben, nagyobb része 800-1000 méter tengerszint feletti magassággú fennsíkokon épült

A tanyavilágban a lakóházak a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt a zárt településen szokásos mértéknél távolabb állnak egymástól, telkeik udvaraik között, erdők ,legelők terülnek el. 

A tanyavilágban is a telek legnagyobb épülete a székelyföldön általánosan elterjedt istállóval egybeépített csűr.

A legfontosabb lakott völgyek: a Küküllő melléke, a Varság melléke, és a Nagykút pataka tájéka. 

 A völgyekkel tagolt fennsík-együttes legfontosabb lakott részei: Bagzos, Tisztás, Központ, Forrásköze, Sólyomkőhegye.

Itt a Görgényi havasokban Székelyvarság közeléből, a Nagy-Somlyó hegy tövéből ered a Nagy-Küküllő, forrásszintje 1455 m magasan van. 

A Nagy Küküllő, amit sok hegyipatak gazdagít, így mire a faluból kiér bőhozamú folyóvá válik.

A folyó hossza 221 km, míg vízgyűjtő területét 3606 km²-re becsülik. 

A település első tanya csoportja Küküllő melléke.

Itt a fenyők hazájában a Varság pataka mentén vezet az út tovább a település központjába

A varságiak szerint nagyon meg van szigorítva a fakitermelés, azért az erdőt tovább pusztítják.

És mikor kivágnak egy nagy fát, az még kitör öt kicsit körülötte.

A táj viszont, szokás szerint, gyönyörű, a rétek tele margarettával és harangvirággal

A patak mentén nyáron megélénkül az élet, a fenyők vonzása jóval erősebbnek bizonyul, mint a rossz utak taszítása.

Egy éles kanyar és kapaszkodó után megérkezünk a fennsíkra, a Központba.

A szórványtelepülésű területek legjobban megközelíthető részein természetes sűrűsödések, falumagok alakultak ki, ahol az elöljáróság hivatala, az iskola, és a templom is fölépül.

A varsági római katolikus templom.

A Községháza, a polgármesteri hivatal és a helyi tanács székhelye.

A varsági Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola.

"LÉLEKBŐL, ÉRTELEMBŐL, ERED A TUDÁS"

hirdeti az iskola gyalogkapuja.

A varsági Posta épülete.

A tanyavilágtól idegen új stílusú, élénk színűre  festett házak Varságon is megjelentek.

 Székelyvarság község története lényegesen külömbözik a székelyföldi helyiségek többségének történetétől. 

A legfontosabb külömség abból adódik, hogy Varság nem középkori faluként jött létre, mint általában a székelyföld többi helységei.

A varsági családok többsége oroszhegyi származású.

 Elődeik a XIX. század második felében és a XX. század elején hátat fordítottak a havasalji Oroszhegynek. Jobb megélhetésük reményében a havasi életet választották.

1895-ben anyakönyvileg  függetlenednek Oroszhegytől.

1907-ben szerveződőtt önálló tanyaközséggé .Ekkor veszi fel a település a Varságtisztás nevet, mely 1909-től Székelyvarságra változik.

Fő foglalkozásuk a fakitermelés és megmunkálás, mezőgazdaság, kőfaragás, fonás-szövés és újabban kialakulóban van a faluturizmus.

Székelyvarságon is érvényes zetelaki székelyek egyik mondása: "porból lettünk, de fából élünk".

A világ azon kevés helyeinek egyike, ahol még kézzel is készítenek fazsindelyt. Innen ered a Zsindelyország elnevezés.

A lakóházak és a legtöbb régi épület itt fából épült.

Állítólag Székelyvarság akkora kiterjedésű területen fekszik, mint a román főváros, de kétmillió ember helyett itt csak 1500 lélek lakik. 

 

Sok esetben a legközelebbi szomszéd háza alig száz méterre van  (légvonalban), de ahhoz, hogy odajussunk, le kell mennünk egy völgybe, és fel kell másznunk egy hegyre.

A falu a Küküllő forrásvidékén fekszik, ebből adódóan másik sajátossága, hogy területén kristálytiszta hegyi patakok száguldanak keresztül.

 A terület vízbőségére jellemző, hogy Varság területén szinte több a forrás, mint a lakóház.

Varságon a helynevek is méltóan a tájhoz a mesevilágot idézik:, Küküllő, Bagzos, Nagykút, Sólyomkő, Központ, Forrásköze, Tisztás, Bolygó, Tálasbérce, Paradicsomkert, Jézus kútja.

A település éghajlata mérsékelt szárazföldi, rövid és hűvös nyárral, hosszú és hideg téllel.

Területe 7 669 ha, ennek közel 60% erdő, melynek mélye több állatfajt is rejt, otthonos erre a nyúl, róka, farkas, barnamedve, hiúz, fajdkakas,és a császármadár.

A környéken rengeteg a málna, áfonya, szeder és szamóca, a gombafajták változatossága lenyűgöző.

 Sebesvizű patakaiban gyakori a pisztráng.

A 6-7 méter magas szikláról alázúduló hűs patak vize. 

A Csorgókő vízesés.



A víz kis patak formájában érkezik a szikla peremére.



A patak mentén 500 méter megtétele után a patak forrásához érünk. Itt mindössze 15 négyzetméternyi területről hét forrás fakad.

A varsági kilátó.

Rendkívüli szép a kilátás a varsági fennsíkra.

Székelyvarsági  faragott -festett gyalogkapu.

A székelykapun a faragás minden arra alkalmas felületen (kontyfa, kötés) megjelenik, de kibontakozni mégis a kiskapu feletti négyszög alakú táblán, a "koronán" tud. Ezt a helyet egyébként kaputükörnek vagy "kiskapuföle tornácának" is nevezik. 

Ha téli időszakban járunk erre, itt fenn a hegyen megváltozik a táj, az élet. Szinte minden fehér !

"Templomi csöndben,

Éjjeli ködben

Aszkéta-ágat zörrent a szél,

Valahol messze,

Csillag szemekre

Szürke ködfátylat borít a Tél."

(Wass Albert)

Nyár szépségét a téli, gyakran kétméteres hó okozta nehézségek váltják fel.

Ilyenkor a hó és a jég az úr ezen a tájon.

 A települést jelző táblától nem messzire, a Júlia ABC mellett jobbra forduló úton haladunk tovább a központ irányába

A Csorgókő panzió Varság Küküllőmező nevű tanyabokrában.

Itt tér el jobbra az út Nagykút és Sólyomkő irányába.

A Csorgókő vízeséshez (A székelyek vízesése) és  a fából épített Mutató nevű kilátóhoz is itt kell letérni..

Az út mentén páratlan szépségű helyeket éríntve kapaszkodunk a varsági fennsíkra. 

A völgyben a Varság pataka partján hétvégi házak sorakoznak.

"Én, amíg minden omlik, összedűl,

gyökereimmel e kopár fokon

- bús székely fenyő – megkapaszkodom,

s állok daccal, társ nélkül, egyedül.

S míg havat dob rám, hóköpenyt,

egy szeles nap, vagy egy vad éj,

így biztatom magam: ne félj,

te tovább tartasz, mint a tél!"

(Tompa László: Magányos fenyő)

A varsági tanyavilág önálló tanyaközséggé formálódva a környéken elsőként szakadt el egyházilag is az  anyaközségétől, Oroszhegytől.

Székelyvarság római katolikus temploma 1902 és 1904 között épült gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök költségén.

 Eredeti tornyát a második világháborút követően bontották vissza, helyette egy jóval kisebb, aránytalan tornyot építettek.

A falu lakói mind katolikus vallásúak, legtöbbjük 6-7 kilométerről vagy még nagyobb távolságról jár el a vasárnapi szentmisére.

A hegyi tanyák között, ahol télen a hó több mint másfél méter magas, a mindenkori plébánosnak nagy nehézséget jelent a hívekhez eljutni. 

A templom főoltára, az oltárképen Szent Péter és Pál apostolok.

A bal oldali mellékoltár.

Jobb oldali mellékoltár.

A betlehemi  jászoly  Székelyvarságon.

A szószék

A templomtoronyban négy harang lakik

Mivel Székelyvarság új keletű település középkori harangja nincsen.

1898- ban  öntött harang.

Mélypatak dombján  több mint száz éve álló  temploma tornyából a harangszó hív ünnepre  minden varsági lelket.

A templomtoronyból jól láthatóak a Központból a Tisztás irányába épült házak

A fennsík északi részét a Görgényi havasok vonulata zárja le.

 2001 és 2003 között a központi temetőben ravatalozó kápolna épült a hívek adományából.

A régi és a 2008-ban felépült új plébánia. 

A tanyavilágba általában korán megérkezik a tél, mikor néhány arasznyi rétegével szelíden borul az égből szakadt világos tömeg a fekete földre.

A hatalmas belterületen szétszórt házak és állattartó épületek helyezkednek el.

A varsági fennsík területe a görgényi havasok déli részének két kitörés központja: a Somlyó, részletezve a Nagy-Somlyó – 1575 m és a csomafalvi Délhegy – 1695 m, ezek déli előterében kialakult vulkáni törmelékekből felépülő fennsík.

A laza szerkezetű vulkáni törmelékes kőzetekből felépült magas fennsík vastagsága elérheti a 300 métert.

A kráterperem déli pereméről bővizű hegyi patakok erednek, melyek erősen felszabdalják a vulkáni törmelékes fennsík területét. 

Székelyvarság északon Gyergyóalfalu és Csomafalva községgel (a Nagy-Küküllő fejénél) keleten Zetelakával (Küküllő tanyabokorral), délen Oroszheggyel és Farkaslakával míg nyugaton Korond és Parajd községgel határos.

Új lakóházak és melléképületek a főút mellett.

Zsindelyország a kertek és kerítések birodalma.

Egyhangú az élet  télen a tanyákon, csak három uralkodó téma körül csoportosul a beszéd: a hó a hideg és a fa.

Van elég hóból is hidegből is de a fa azért egyre kevesebb.

A hólepte utakon, lovasszánnal járva be a fennsíkot, átérezhetjük a tanyavilágnak a különleges hangulatát.

A téli nap sem jár magasan, pedig éppen a delet harangozzák a faluban.

Az ablakokon csak a fagy foga csikorog. De néha, jókedvében jégvirágot rajzol a szobák ablakába.

Ha végigjárjuk a települést láthatjuk, hogy Varság nem más, mint falu a hegyek, erdők közepén

Sétálunk a faluban de valójában erdőben vagyuk, de az erdő között járva rájövünk, hogy ez még a falu.

Egy varsági udvar télidőben.

A Központból vezet az út a 2 km távolságra települt Varságtisztása  irányába.

 A gyerekek több kilométerről mennek iskolába: van, aki szánnal, lóháton, vagy sível érkezik.

Modern varsági lakóház faragott székely nagykapuval. 

Varsági székely nagykapu.

Hagyományos közlekedési eszközök itt a 4-6-8 férőhelyes szánok pokróccal kibélelve a téli hideg ellen.

A Községháza a varsági télben. Négy zászlót lobogtat a januári szél.

A Forrásköze közbirtokosság, és a Rendőrség épülete.

A varsági Petőfi Sándor kultúrház 68 éves, igencsak megviselte az idő, most önerőből épűl egy új, melynek alapja fenyő alakú.

A varsági üzlet és a Bety bár épülete.

A posta és az Uz Bence bujdosó.

( A varságiak csak a "postára," vagy a"postába" járnak. )

A varsági lakóházak udvarán is csend uralkodik télen.

A varsági Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola  2010-ben egész hetes rendezvénysorozattal ünnepelte  az iskola  fennállásának 135. évfordulóját.

Az ünnepi műsor része volt az az emléktábla leleplezése az iskola épületének falán..

A 135 éves iskola létezése bizonyíték arra, hogy a varsági embereknek mennyire fontos volt az oktatás még az önálló település megalakulása előtt.

Lakóházak a Központban.

Egy téli séta a varsági fensíkon mennyi élményt és szépséget tartogat az idelátogató számára.

Magányos tanyák bújnak meg a völgyekben.

Házcsoportok a hegyoldalban.

A Sötétzöldben pompázó fenyvesek,...

...és az irtásos hegyoldalak alkotják a varsági faluképet.

Téli időszakban csendesek a hétvégi házak ritkábban járogatnak ide  az emberek

Több mint 300 hétvégi ház van Varság területén 

A Varság pataka völgyében érünk vissza a nagykuti eltérőhöz.

A Nagykút patakának völgyéből itt térünk le Solyomkőre

Nagykútpataka a Forrásköze és a Sólyomkő közötti völgyben fekszik.

A a nagykúti  2-es számú József Attila Általános Iskola épülete.

ABC vegyes üzlet Nagykúton.

A község központjától leereszkedve, a Nagykút pataka völgyéből meredek  út vezet fel a fennsíkra.

A varsági látogatásunkkor feljutottunk Sólyomkőre is

A kő kifejezés valóban találó erre a vidékre.

Első pillantásra mintha régi leomlott várfalakat látna az idelátogató.

Sólyomkő, vagy Sólyomkőpataka  a Magaskőpataka , a Nagy-Küküllő és a Boros pataka közötti hegyháton terül el.

Tanyán élni speciális létformát jelent, ahol  idősek és magányosok élnek

a legkülönfélébb környezetben: erdős-bozótos területen. 

Látva a tanyákat a hegyen, önkéntelenül jön a kérdés, hogyan lehet itt nagy hó esetén közlekedni ?

Sólyomkőnek 1940-től külön iskolája van, de ma is van olyan, hogy a tanulóknak naponta 3–4 kilométert kell gyalogolniuk az iskoláig, és ugyanannyit vissza.

A magány, az elszigeteltség itt megszokott jelenség a tanyavilágban.

A fakitermelés és feldolgozás itt is a legfontosabb tevékenység.

 Sólyomkőre érkezve, először a több mint százéves harangláb tűnik fel, ezt 2003-ban deszkázták és zsindelyezték újra.

A haranglábba két harang lakik. Lépcső vagy létra hiányába sajnos nem lehetett megközelíteni.

A harangláb közvetlen szomszédságában, az egyház területén önerőből épül a Szent Gellért kápolna.

A sólyomkői táj összhangját megtöri egy élénk színű épület.

Az istálló mellett hatalmas szénaboglyák, szarvasmarhák, juhok téli eledele. Lustán bőgnek odabenn a jámborok, várják az etetés, vagy a fejés idejét.

Szép idő esetén kijárnak inni a csorgok jéghideg vizéből.

Csillog a havasi táj: a január igazi téli idő itt Székelyföldön.

A sólyomkői temető.

Varságon a bejárati kapuk nagyon változatosak.

Kőzábés gyalogkapuk.

Faragott gyalogkapuk

Faragott-festett gyalogkapuk...

,

...számtalan változatba és motívumokkal.

Tanya a Nagykút patak völgyében.

Küküllőtelep vagy Küküllő, itt van Székelyvarság kezdete.

Földrajzi adottságaiból eredően Székelyvarság kissé elkülönül a világtól

.

Ott van magasan, szétszórva a hegyek és fenyvesek között, de olyan ügyesen beékelődve a természetbe, hogy annak érintetlensége szinte semmi kárt nem szenvedett

 Varságot képekben vagy leírásban bemutatni lehetetlen feladat, itt nap mint nap akad újabb felfedeznivaló. 

A táj a az emberi tevékenység következtében állandó változáson, megy keresztül, de amit sikerült lefényképezni az " volt létezett ".

Székelyvarság számára nagyon nagy előnyt jelent az, hogy az elmúlt évek nem tették gyökértelenné az itteni lakosságot, a lakosság megőrizte évszázados hagyományait.

 Az ipar, a civilizáció nem tette szennyezetté a települést és környékét.

A tanyavilágban egy hónap is kevés lenne ahhoz, hogy az ember bebarangolja és részletesen megnézze ezt a gyönyörű vidéket.

Szinte a világ tetején érzi magát az ember, körben a távolban magas hegyek húzódnak, de addig semmi sem zavarja a kilátást.

Csorgókő vízesés télen

VIDEO

http://www.youtube.com/watch?v=iPcKw93iFtY

Juhász Gyula: Áldás a fenyőkre

Mikor tavasszal ibolyák fakadtak,

Ti maradtatok csak búsnak, hallgatagnak,

Madár szólt, virág nyílt, mindenféle ágon,

Ti állottatok csak árván a világon.

De lám, itt a tél is! Madár, virág hol van ?

Ti maradtatok csak örök virulóan.

Áldjon meg az Isten, ti jó fák, hű lelkek,

Néma hírdetői örök szerelemnek.



Nagyobb térképre váltás