2012. november 11., vasárnap

Etéd



"Siklód havasain tett ezen élvezetes és tanuságos sétánk után térjünk vissza a Küsmöd vize völgyébe. E folyócska déli irányban indul ki, s ugy látszik, hogy miként iránya is hozta magával, a N.-Küküllő felé igyekezett; de az énlaki kerekerdő és a Peszente utját álva, a Kis-Küküllő felé tériték. Ott hol a kelletlenül kanyargó patak nyugati irányt veszen, ott fekszik e völgynek legjelentékenyebb helysége, a vásárairól hires Etéd* Etédnek egy része az udvarhelyi várhoz tartozott régen, s mint ilyet adja Báthori Zsigmond 1591-ben jul. 29-kén Gyula-Fehérvártt kelt adomány-levelével, radnothi Kendi Ferencz tanácsosának."
(Orbán Balázs)



Székelykeresztúrról Etéd irányába felújított út vezet át a Peszente-tetőn (595 méter).

 



A tetőt elhagyva jobb oldalon a távolban feltűnik az atyhai templom.



A település a vidék három legmagasabb hegyének a közelében (Siklódkő, Küsmödkő, Firtos) a Firtos- és a Küsmöd-pataka összefolyásánál, az Etédi-medence szélesedő völgyében fekszik.




Etéd község Hargita megye délnyugati részén fekszik, a Székelykeresztúr - Erdőszentgyörgy megyei út mentén.



Feltételezhető, hogy a település elnevezése minden bizonnyal egy magyar személynévből, az Etéből ered.




falu déli szélén kanyarodik le az aszfaltút a faluba, itt az út bal oldalán vannak a cigányházak.


Hagyományos kékre meszelt székely porta a Peszente utcában.






 Sajnos időközben az udvarról eltűnt a fenyőfa.



Több régi de még ma is igen jó állapotban lévő lakóház mellett haladunk el. 



Új és felújított házakat láthatunk.



A parabola antennák napjainkban már hozzá tartoznak a faluképhez.

  

Megérkezünk a falu "Központjába".



Az útkereszteződésnél balra Kőrispatak és Maros megye irányába vezet az Alszeg  utca.




Itt látható a helyi rendőrség épülete.





A jobb oldali út a "Piactéren" keresztül Siklódra vezet.  



Etéd és a hozzá tartozó négy falu vallási összetétele igencsak változatos egy székely községhez képest. 


A többségi reformátusokon kívül van még közel 500 katolikus is, és majdnem ugyanannyi neoprotestáns vallású személy. 




A középkori katolikus lakosság a reformáció idején református lesz.




Etéd egyházilag csak 1682-ben vált önállóvá.




Az első időszakban Atyhához, később Küsmödhöz tartozott.




A XVIII. századtól már református anyaegyház.




A templom nyugati homlokzatát a négy emeletre osztott torony uralja.



A templom  és a torony építési anyaga kő.



A torony minden szintjén  román stílusú ablakokat láthatunk.



A torony három oldalát támpillérek támasztják. 



A legfelső szinten az óraíves párkányra gúla alakú toronysisak borul. 




1911-ben a toronysisakot vörös-réz bádoggal fedték újra.



Új gömböt és villámhárítót  is készíttettek a toronyra.





1893-ban a templom köré kerítést építettek.


1925-ben új kőkerítés készült a templom körül.



A templomhajó dél-keleti oldalán a bejárat elé barokk portikuszt emeltek.





A portikusz bal oldalán kovácsoltvas kerítésben látható a világháborús emlékmű.




Az emlékoszlop tetején Turulmadár.



Oldalain az első világháború etédi áldozatainak névsora.



A portikusz homlokzatán gazdag stukkódíszítés látható és a javítási évszám. 



A hatágú Dávid csillag , olykor más kultúrákban is felbukkan, sőt, egyszerű díszítő elem is lehet.
Egyes ókori keleti népeknél ugyanis a két egyenlő szárú háromszög az ég és a föld, vagy a férfi és a nő békés, harmonikus egymásra találását szimbolizálja.


A mai templomot 1678-ban kezdik építeni, erre utal a dél-keleti bejárat fölött látható 1678-as évszám.



A helyes latin szöveg:

"Non omnes sunt Sancti qui caedant Limina Templi"


(Nem mindenki szent, aki a templom küszöbét koptatja.)



A portikusz ablakának felirata.


Ovális díszítés a portikusz mennyezetén.


Az etédi református templom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlék épületként szerepel.



A templom méretei:  25,5 méter hosszú, 12,5 méter széles, magassága 10 méter.



A templom alapterülete 318 négyzetméter.



A templom hajót festett egyszínű kazettás mennyezet fedi



A hajó és a szentély elválasztása eltér a hagyományos diadalívtől. 



A szentélyrész hasonlóan festett, piros-fehér lécezésű kazettás mennyezete. 


A papi pad és az Úr asztala.



Az észak-keleti karzaton helyezkedik el  a templom orgonája.



Az orgona 1881-ben készült.



"SZENT HITÜNKRŐL VALLÁST TETTÜNK"

hirdeti az orgonakarzat felirata.


A szószék fából készült 1801-ben.




A szószék korona.



A templomhajó északi-nyugati falán látható a második világháború etédi áldozatainak  márvány emléktáblája.



Festett fakarzat a templomhajó délnyugati falán.


A toronyóra szerkezete



Az etédi református templom tornyában két harang lakik.



1792. szeptember 8- án, a Peszente utcából kiinduló tűzvész alkalmával 110 házzal együtt leégett a templom, a harangok  is megolvadtak.




A tűzvészkor olyan borzasztó szélvihar tombolt, hogy emiatt értékes iratok semmisűltek meg, főleg a torony gombjába levő papír foszlányokat még Szolokmáig is elvitte a szél.



Az 1924-ben öntött új harang felirata röviden tájékoztat az 1792-es tűzvészről.

Kilátás a templom toronyból déli irányban.





1783-ban a katolikus élet is feléled a faluban, amikor a Firtos várából a minorita rendi szerzetesek telepednek meg rövid időre Etéden. 




Imaházat rendeznek be a faluban. 


Miután leégett az imaház, 1794-ben kápolnát építenek


Az 1792-ben leégett kápolna helyére, a római katolikus templomot Fogarassy Mihály püspök 1875–1876-ban építette a papilakkal együtt.

 

Tornyot azonban csak késöbb, 1889-ben emelték. 

A hagyomány szerint az egyik harangot még az Árcsoról hozta az egyik minorita szerzetes, a másikot pedig közadakozásból vásárolták. 


Az új templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel 
1931-ben.



A templom hármas tér­füzésű, torony, hajó és a szentély.


Páduai Szent-Antal szobra a bejáratnál.



A szószék.



A hajónál alacsonyabb, külön tető alá fogott, sokszögzáródású szentély.


A fából készült orgona karzat, és az orgona.



A hajó jobb oldalán elhelyezett mellékoltár.




Az oltárképSzent Mihály arkangyalt ábrázolja. 



A templomhajó északi falán, két fekete márvány emléktábla van elhelyezve annak emlékére hogy:

Kisfaludi Sándor költő és báró Jósika Miklós az etédi laktanyában töltötte  katonai szolgálatát. 


A magyar államalapítás 1000 éves évfordulójára elhelyezett emléktábla.


Hármas emlékmű együttes az etédi "piactéren"


1992-ben Etéden is visszaállították a község által 1941-ben állított országzászló tartót.



Oldalain márvány emléktábla van elhelyezve az első és a második világháború etédi áldozatainak, ... 


... és az 1848-1849-es szabadságharc áldozatainak.



2001 augusztusában felavatott  millenniumi  kopjafa.




A " Piactéren" állítottak 1948-ban egy faragott kaput.
"KÉSZÜLT 1948 ÉVBEN ETÉD KÖZSÉG LAKOSSÁGÁNAK ÁLDOZATKÉSZSÉGÉBŐL"


A 2000-ben állított faragott székelykapu felirata.
"ÁLLÍTTATOTT AZ AUSZTRÁLIAI MAGYAROK ADOMÁNYÁBÓL ETÉD LAKOSSÁGÁNAK"


"VOLTUNK, VAGYUNK, LESZÜNK"
Hirdeti a kaputükör felirata.


A felújított Müvelődési ház épülete, melyen eddig alig történt néhány apróbb javítás, a falubeliek kulturális tevékenységeinek, különböző közösségi rendezvényeinek otthona.


 Az épület ad otthont  az etédi polgármesteri hivatalnak, és a helyi tanácsnak is.



A mostani iskola ahol az oktatás folyik 1978-ban épült.

Az iskola volt tanítóinak emlékét őrzi a bejáratnál baloldalt látható „tanítók fája”.



 Az iskola ma báró Jósika Miklós nevét vette fel.
Idejárnak a szomszédos falvak V-VIII. osztályos tanulói is.



Az etédi óvoda épülete.
Már 1845-ben  Dedo-nak nevezett óvodát létesítettek a faluban. 



1792-es tűzvész a régi  iskola szervezésére, működésére vonatkozó iratokat is megsemmisítette.


Az ORSOLYA gyógyszertár épülete.




A családorvosi rendelő épülete a Pap utcában.




A régi szövetkezet épülete, ma a református egyház tulajdonában van.




 A fogyasztási szövetkezet üzletháza ! 



A "Piac térről elindulunk a Kossuth és a Malom utcán Siklod irányába.

Nézzük meg hogyan alakult  Etéd lakossága az évszázadok folyamán.


A település első írásos említése 1566-ból való Etéd alakban, Székely oklevéltár második kötetében.



1567-ben Eted néven a regestrumban 40 kapuval jegyzik a települést.




1602 augusztus 11-én Az úgynevezett ’Básta jegyzékben’
  Etéd a 38 udvarhelyszéki falu közt szerepel.


1614-ben 123 családfőt írtak össze a faluban.



1768-ban Etéd lakossága 1082 fő.



1950-ben 1541-en laknak a faluban.



1868-ban a lakosság létszáma 1480 fő.


1910-ben 1614  fő volt a falu lakossága.



1941-ben 1566 magyar és 72 cigány lakosa  volt a falunak.


2002-ben 1164 fő vallotta magát magyarnak Etéden, ... 





...cigánynak egy se!


Etéden egy egész utcában gábor cigányok  laknak.


 A gáborok sosem voltak kizárólagosan a falu világának a részei.




 Jómódról tanúskodó házakban élnek a falu északi (Felszegi) végén, és más életmódot folytatnak, mint a kéregető, napszámos "házi cigányok".


Letelepedésük után is olyan szabad mesterségeket űztek, amik nem kötötték őket a földhöz, a faluhoz.



 Régebben pálinkafőző üst készítéssel és csatornázással, tetőfedéssel, és egyéb bádogos munkákkal foglalkoztak.





Jelenleg szinte kizárólag   kereskedelemmel  és "színesfém" csempészettel" foglalkoznak.




A gáborok régebben kimaradtak a falu vallásos életéből.



Napjainkban az etédi gáborok egy része  adventista, és gyere­keiket is  vallásos szellemben nevelik. 



A faluban nem lehet eltévedni.



A lakóházak építkezési stílusa nagyon változatos.




Régi kúria tipusú lakás, renoválás alatt.




Ez a furcsa épület magán lakás volt. Jelenleg gábor cigányok tulajdona.



A homlokzaton "aranyozott" oroszlánfejeket,...



...és hegedűs angyalokat láthatunk.


Régi öreg faházak egyre ritkábbak a faluban.




Lakatlan házakat Etéden is láthatunk.




Sajnos újabb épületek napjai is meg vannak számlálva.



Lehetne olyan házakat építeni, amelyek korszerűek és a székely hagyományoknak megfelelően épülnek.


A Pap utca a Piacteret köti össze a Malom utcával.



A református papilak épülete a Pap utca bal oldalán.




Emléktábla a papilak homlokzatán.



Etédi faragott gyalogkapu.




A kapu és a kerítés formája is eltér a hagyományoktól.


Ha egyre ritkábban látható de a hamisítatlan falusi hangulatot a búbos kemence biztosítja.



Tegyünk egy rövid sétát  a Küsmöd patak partján.


2012 nyarán kiszáradt  a Küsmöd pataka.



Ilyenkor a híd fölöslegesé válik.



Az évszaknak megfelelő időjárás esetén a patakban folyó víz fentről zöldes, néha türkizben játszó hatást kelt.


Az utca a csillogó víztükör mellett fut végig.  




 Külsejében is mutatós kúria tipusú épület, oszlopos, árkádos kőtornácával 2010-ben. 



A lakatlan épület,... 



...és elhanyagolt környezete 2012-ben.



A mellékutcákban is egyre kevesebb a hagyományos székely ház



A hagyományos ház természetes anyagokból épült, az épület tájolása segítette a hőháztartását,  szerény méretű, emberre, családra szabott volt. 


A községet 5 falu alkotja (Etéd, Énlaka, Siklód, Kösmőd és Kőrispatak) a községközpont Etéd. 


1792-es tűzvésszel magyarázható, hogy a korábbi időkből nagyon kevés a falura vonatkozó dokumentumokat találunk.




Etéd központi földrajzi fekvése miatt  alkalmas arra, hogy a megye Marosszék felé eső  tájegységeinek a fő települése legyen.


Sokan úgy mondják, hogy Etéd a fővárosa  a Küsmöd patak völgyének, amelyet napjainkban Etéd központtal, egyetlen községbe terelt a történelem. 





A falu központjában  ebben az épületben régebb  posta , fényképészet, kocsma, könyvtár és múzeum is működött.



A falu tengerszint feletti 425-450 méter magasságban fekszik.


Szerkezetileg Etéd dombvidéki halmazfalu.




 A XXI. század modern hatásai következtében egyre több tájidegen, modern ház épül Etéden is.


A természetes vidéki, falusi ízléskultúra mára sajnos igen-igen sérült.




 Piros, zöld, sárga, lila, narancs, rózsaszín vagy éppen rikító zöld színű házakat is megfigyelhet az erre látogató.


Mondják, egy ház színe attól függ, hogy azon a napon épp milyen színű festék volt akciós áron az üzletben.


A lakosság fő foglalkozása a múltban is, ma is a földművelés,... 




...és az állattenyésztés.



Gyümölcsös vidék Etéd környéke, jól terem a cseresznye, az alma, a szilva.




Az etédi szőlő termelésről Orbán Balázs így írt:
"Etédnek szőlője is van, de csak olyan, hogy szüretén több pálinka fogy el, mint a mennyi bort szürnek." 


A XX. század elején jelentős volt a faluban a szalmafonás és a fafaragás.



Ha Kőrispatak irányából érkezünk Etédre az Alszeg utcán kell végighaladnunk.




A falu  végén ezen  a részen is úgynevezett magyar cigányok laknak.




Részben asszimilálódott falusi cigányok, és ők alkotják a legszegényebb réteget a településen.





Találó kifejezés, hogy a  cigányok, viszonya a magyarokhoz leginkább a „konfliktusos különélésnek” felelne meg.



A Fito-Bau K.F.T. gyógynövény szárítással, tinkturák készítésével, és gyümölcspálinka gyártásával foglalkozik




Az Alszeg utcán haladva Etéd központja felé idézzük fel Orbán Balázs leírását a falu nevének eredet mondájáról.





Ugyan is egy fiait osztóztató atya a Firtósból leindulva monda fiainak: itt „Énlakom, ez lett Énlaka.   




Tovább haladva mondá nagyobb fiának ”e tied” e lett Etéd.




Ismét odább haladva mondá második fiának: itt neked e „kis mod” e lett Küsmöd.




 Itt letelepedvén harmadik fia nyugtalankodva kérdé hogy ő hol telepedik.




„Neked is” szolok ma a helyre mutatva hol Szolokma épült.




 Haza mentében pedig kérdi legkisebb fiát hogy hát nem békétlenkedik e?




Adjha akarsz atyám, mond ez, s ővé lett a gyönyőrűen fekvő Atyha.




Ezen az útszakaszon is jól láthatjuk az etédi falukép átalakulását a XXI. században.




A hangulatos falukép lassan eltűnik Etéden is.



Szép  öreg székely kapuk,  fazsindelyes háztetők már nem láthatóak a faluban!




"Mert azt tanultam mindenütt, azt láttam minden nagy nyugati nemzetnél, hogy az apák dolgát folytatják az utódok. Még ha az nem a legjobb, nem is a legszebb volna is, ha nem is volna olyan tökéletes az, mint egy másik nemzet hasonló alkotása. Mert az övék az. .......

De a nekünk talán kopasznak, sőt dísztelennek, mogorvának látszó dán és hollandi téglaházak sem egyebek, mint a puritán ősök puritán utódai. Ugyanezt látjuk északon és délen minden olyan nemzetnél, akihez mi tanulni járunk, hogy hazajőve - lebecsülhessünk mindent, ami a miénk."

Kós Károly (1911)



Nagyobb térképre váltás

3 megjegyzés:

  1. Jól esett végig "sétálni" egykori falumon... Köszönöm. De hiányérzetem támadt! Mert ha részt vehet ebben a képösszeállításban nagyon régi,öreg és új,felújított és omladozó,köz- és magánépület, miért marad ki egy olyan, ami csak tudtommal több mint 60 évig az etédi körzet patikája volt? Súgom:pont az iskola közvetlen szomszédságában.

    VálaszTörlés
  2. Több mint valószinű azért maradt ki mert már csak történelem az egész pont úgy ahogy megváltoztak a házak jellege is Etéden.

    VálaszTörlés
  3. Sokszor talakoztam a Csedo Attila kepeivel a Google Earhon. Ma fedeztem fel ezt a blogot, az etedi palinka keresese kozben :)Gratulalok.
    Veress Zsolt

    VálaszTörlés

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share