Szentábrahám

"...az északról lejövő Gagy-vize völgyébe térjünk fel. Csekefalván átvonulva Szent-Abrahámot, Gagy völgyének legnevezetesebb faluját éri az utas, mely község hajdan anya-ecclesiája volt a szomszéd Csekefalva, Andrásfalva és Gagynak, és melyet 1333-ban már mint önálló egyházmegyét találunk bejegyezve a pápai dézmák regestrumában."

(Orbán Balázs)

"E faluk közös temploma a falu felső végénél beszakadó Ingpatak völgye torkolatjánál egy dombon feküdt, melyt még most is Templom-hegynek hivnak, a templomhegy feletti tetőt pedig Tomori-padjának. Ez egyház nagyon szép és régi volt, falait szép fresco-festvények boriták; de romladozott lévén, e század elején lebontatott. Innen vitetett a falu között lévő unitárius imaház harangja, melyen féldombor majuskel irásmodorban e körirat van.

O REX GLORIAE VENI CUM PACE."

(Orbán Balázs)

 A Gagy pataka kiszélesedő völgymedencéjében Székelykeresztúrtól 6 km-re északra, fekszik Szentábrahám.

A falut keleti oldalon, a 616 méter magas Zsidó-hegy kopár bérce határolja.



A hegy oldalában számos földcsuszamlás található.



A  nyugati oldalt a 663 méter magas  Észek és a Köblös erdő határolja.

A talaj eróziója a nyugati oldalon is jól megfigyelhető.

Az 1500-as évekből származó peres iratokban már, Zenth Abran, ZentAbran, Zent Abranfalua, SzentAbrany megjelöléssel nevezik a települést. 

A falu belterületén és a határ különböző részein végzett régészeti kutatások alapján megállapítódott, hogy az ős- és ókor, a népvándorlás kora és az Árpád-kor anyagi kultúrájának nyomai is megtalálhatók.

A falu lélekszámáról az első  tájékoztatást az 1720-1721. évi Mária Terézia korabeli, az adózás céljából összeírt háztartások számából következtethetünk, amely szerint 29 adóköteles háztartást vettek nyilvántartásba.

1786-1787-ben végzett első hivatalos népszámlálás adatai szerint a falu már 93 házból áll, s ezekben 94 családban 489 lélek lakott. 

Az 1800-ban tartott püspöki  vizitációkor a faluban  292 lélek"találtatott". 

Orbán Balázs statisztikája 1886-ban összesen 567

lelket tüntet fel.

1900-ban a  falu lélekszáma már 745 fő.




A falu legnagyobb lélekszámát 1941-ben érte el, 927 személlyel. 



1991-es népszámlálás 842 lélekszámával a Gagy-menti falvak legnépesebbike



A 2002-es népszámlálás adatai szerint a lakosság létszáma 819 fő.

A szentábrahámi Művelődési Ház felújított épülete.

A kultúrotthonban különböző rendezvényeket tartanak, például esküvőket, falugyűléseket, bálokat és gazdagyűléseket.

A Vegyes  Üzlet falusi környezetben, élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem.

Mellette hasonló árú választékkal a konkurencia.

Egy sarokház a falu egészségügyi célokat szolgáló épülete.

A Gagy patak völgyében települt négy falu közül csak Szentábrahám szerepel a pápai tizedjegyzékben. 

A pápai tizedjegyzékben, 1333-ban szereplő bejegyzés szerint: „Vyda sacerdos solvit VI. banales.”

Az 1334. évi bejegyzés  szerint már szerepel a falu neve is „Vyda sacerdos de Sancto Abraam solvit III. banales antiquos”.
A bejegyzés igazolja hogy Szentábrahámnak volt középkori temploma, de erről azonban keveset tudunk.

A  régi  templom a falu felső végénél beszakadó Ingpatak völgye torkolatánál egy dombon feküdt, melyet ma  is Templomhegynek hívnak.

1802-ben lebontották, és új templomot építettek a falu között.

1813-ban megépítik a "Templom Tornátz"-át (portikust).

Az új templom építésének kezdetén a csekefalvi filia még Szentábrahámhoz tartozott.

1804-ben, önállósulni akarván, a

zsinat jóváhagyásával 1805-ben levált az anyaegyháztól.

Az 1803—1811 között épült új templom falaiban régi faragott kövek nem látszanak.

Az Úr asztala.

Az északi falra épített szószék.

1812-ben közadakozásból csináltatott  szószék-korona.

 Az új templom belsejében két festett fakarzatot találunk

A nyugati festett kazettás mellvédű legénykarzat.

A keleti oldalon a festett, kazettás orgonakarzat, az orgonával.

A hangszert 1848-ban építette Balázs Mózes.

 A műemlék orgonát 2010-ben felújították,

A felépített új templom, új padokat is kívánt: 1815-ben száz száldeszkát vásárolnak "templomi székek" csináltatására. 

1819-ben elkészültek a padok.

Az új templom belsejében is festett kazettás mennyezetet találunk.

A keleti részen az 1811-ben készített díszes festésű
kazettás mennyezet.

A nyugati rész kazettás mennyezete a régi templomból való, de láthatóan ez sem korábbi a XVIII. század végénél.

A mennyezet összesen 154 festett kazettát tartalmaz.

1811-ben készített sötétkék festésű

kazettás mennyezet.

A régi templom szürke árnyalatú kazettái.

Egy ovális rozettában a következő építési felirat olvasható: ISTEN DITSŐSÉGÉRE ÉPITTETTE A SZT. ÁBRAHÁMI UNITÁRIA EKKLÉSIA MDCCCXI DIK ESZTENDŐBEN.

 A második világháború áldozatainak emléktáblája.

A régi templom lebontása után a

harangot átvitték a falu közepén épült új templomba.

Ezt a harangot az I. világháború idején hadi célra elrekvirálták, később  a Magyar Nemzeti Múzeumba került.

Az első világháború után, 1926 ban Hönig Frigyes öntötte az új harangot Aradon.

A kis harangot 1922-ben öntötték.

Szentábrahám nevének eredetét a szájhagyomány a következőképpen magyarázza: "Réges-régen, ezelőtt sokszáz esztendővel a falu nem a mai helyén állott, hanem jóval fennebb, a mostani úgynevezett In(g)-völgyében. A tatárjárás idején a falu népe elmenekült az erdőbe. A tatárok a falut felgyújtották. Annak a falunak a neve Ingfalva, vagy Infalva volt, talán In(g)-árkáról nevezték el így."

 "A tatárok pusztító elvonulása után Infalva népe előjött az erdőből, s kétségbeesve nézte a falu romjait. Újra akarták építeni a falut, de az öregek azt tanácsolták, hogy ne építsék a régi helyére, mert In-árka nem tud elegendő vizet biztosítani a falu népének, ezért jöjjenek lennebb a völgybe, ahol egy nagyobb patak folyik."

"Igy is történt, a falut a Gagypatak két partján építették fel. Amikor a falu felépült, azon tanácskoztak, hogy milyen nevet adjanak neki."



"Van a falutól nem messze egy nagyobb hegy, a Zsidóhegy. Itt élt egy barlangban egy remete, Ábrahám. Ezt a remetét a nép nagyon szerette és tisztelte.  Igy róla nevezték el a falut Szentábrahámnak." 

Egy másik monda szerint Szentábrahámon régen zsidók laktak, s úgy a falu, mint e hegy elnevezése onnan eredne. A zsidóknak roppant kincsét a Zsidóhegy titkos pincéibe hiszik elrejtve. Egy eprésző leány nyitva találta egykor e pince ajtóját, s megrakodva az ott kádakban álló arany s drágakövekből, azt künn leöntötte, de kincsvágytól zaklatva harmadikszor is visszatért, azonban midőn kinccsel terhelve kilépni akart, a becsapódó ajtó sarkát szakítá oda, künn hagyott kincse pedig szénné változott át, mond a rege.

A szentábrahámi Benedek Elek nevét viselő I-VIII osztályos iskola épülete. 

Az 1750-es évektől vezetett kurátori számadáskönyv bejegyzése
alapján megállapítható, hogy Szentábrahámon az iskoláskorúak oktatását már nem a pap, hanem az úgynevezett. "Nationalis Oskolá"-hoz alkalmazott helybeli tanítómester végezte.

A falunak az első iskoláját az1820-as évek második felének a vége felé hagyhatták fel

A falu 1831 után létesített második iskolája,  a század végéig létezhetett.

A harmadik állami iskola építése a század forduló táján történt. Ez az iskola 1960-ig működött.

Az óvoda épülete a bejárat fölött NÉPISKOLA felirattal.

Az iskola mellett egy kis emlékpark található.

 Itt állították fel a Balázs Antal sepsiszentgyörgyi tanító által faragott kopjafát. 



A kopjafa a 200 éves templom felszentelésének állít emléket. 

Itt található a szentábrahámi világháborús emlékmű is. 

 A márványtáblán az első világháború áldozatainak névsora.

Szentábrahám alsó határában a Gagyi patak túlsó partján terül el aVass-rét. 

Nevét Vass Miklós firtosmartonosi születésű gazdag kisbirtokosról kapta. 

Részt vett az 1848-49-es forradalmat követő Makk-féle összeesküvésnek, amit levertek. 

Vass Miklós, hogy elmeneküljön a letartóztatás elől, önkezűleg vetett

véget életének.

Vass Miklós emlékműve. 

A sírhelyen korábban volt már síremlék, aminek csak fél darabja maradt meg. A kommunista diktatúra idején a síremlék egy részét beépítették egyközeli  istállóba.

A forradalmár tiszteletére a Millennium évében arra a döntésre jutottak, hogy 2001-ben újraállíttatják az emlékművet. 

Az új emlékműbe beépült a régi síremlékből megmaradt sírkő. (középen található a régi kő a töréssel)

A szentábrahámi Polgármesteri Hivatal épülete.

Szentábrahám község 6 települése: 
Firtosmartonos, Firtosláz - tanya, Kismedesér, Gagy, Magyarandrásfalva, és  Csekefalva központja.

Szentábrahám sokat változott az eltelt évszázadok folyamán.

A falu századfordulóra elért fejlődését a 171 lakó-

ház szemléltette.

 142 darab a székely népi építészetre jellemző jórészt

cseréppel, kisebb részben zsindellyel és zsúppal fedett tornácos boronaház. 

A gazdálkodóudvart általában a csűr, illetve nagyméretű pajta zárja le.

Az udvarokon az elmaradhatatlan gazdasági épületek.

 29 kőből és téglából épült lakóház is volt a faluban.

Napjainkban a falukép Szentábrahámon is átalakult.

A  tornácos boronaházak lassan átalakulnak, vagy eltűnnek.

A szentábrahámi székely népi építkezésen is észrevehető a szász hatás 

Láthatunk kúria jellegű épületeket.

A XX. század legjellegzetesebb "népi" épülete a sátortetős kockaház.

A sátortetős, egyforma kockaházak sorra nőtt ki a faluban, kiütve a ringből a sok száz éves múltra visszatekintő, organikusan fejlődött parasztházakat. 

Formájával, és színével is megbontva a tipikus székely faluképet. 

A típustervek alapján épített a székely népi építészettől idegen emeletes, sátortetős házak.

Természetesen a hagyománytudatosság sem terjedhet ki mindenre. 

A falu rövidesen, csak attól falu, hogy vidéken van.

Ha a faluban minden ház másféle, s közöttük rossz esztétikai minőség is akad, a falukép érdektelenné válik.

Az új faragott és festett székelykapuk változatai  is megtalálhatók a településen. 

A gazdaságot körbefogó kerítéshez épített kapu a két világ, az udvartelket jelentő „élet” és az azt fenyegethető "külső világ határán áll.

Szentábrahámon többnyire az unitárius vallás a gyakori. Az unitárius hívek mellett a második legnagyobb lélekszámot a reformátusok teszik ki.

Gagy felé haladva a főút mellett van a falu református temploma.

A régi református templomot 1909-ben lebontották.

Az új temlomot 1912 és 1913 között építették.

 

A tornyot Fenyédi Mihály kőműves építette.

A bejárat a 16 méter magas torony déli oldalán.

A falu református lakóssága 1640-ben még Csekefalvához tartozott.

A templomhajó méretei: hosszúsága 10 méter, szélessége 6 méter, magassága 5 méter.

A templom alapterülete 71 négyzetméter.

A szószék, a szentély északi oldalán.

A szószék korona.

A jelenlegi Úr asztala 1953-ban készült.

A templom déli oldalán faoszlopos karzat látható.

A szentély rész a nyolcszög három oldalával zárul.

A toronyban egy működő harang lakik.
A 150 kg-os nagyharangot 1960 ban öntötték.  

Az 50-kg súlyú kisharang 1921-ből.

Szerkezeti szempontból Szentábrahám tipikus dombvidéki halmazfalu.

Tengerszint feletti magassága 425-455 méter.

A domboldalon a falu temetője.

A Templomhegy hajdani középkori templomának helyén 1979 és 1985 közötti években különböző mélységben  176 sírt tártak fel.
  

Nagyobb térképre váltás