2013. március 14., csütörtök

Szentábrahám



"...az északról lejövő Gagy-vize völgyébe térjünk fel. Csekefalván átvonulva Szent-Abrahámot, Gagy völgyének legnevezetesebb faluját éri az utas, mely község hajdan anya-ecclesiája volt a szomszéd Csekefalva, Andrásfalva és Gagynak, és melyet 1333-ban már mint önálló egyházmegyét találunk bejegyezve a pápai dézmák regestrumában."

(Orbán Balázs)


"E faluk közös temploma a falu felső végénél beszakadó Ingpatak völgye torkolatjánál egy dombon feküdt, melyt még most is Templom-hegynek hivnak, a templomhegy feletti tetőt pedig Tomori-padjának. Ez egyház nagyon szép és régi volt, falait szép fresco-festvények boriták; de romladozott lévén, e század elején lebontatott. Innen vitetett a falu között lévő unitárius imaház harangja, melyen féldombor majuskel irásmodorban e körirat van.

O REX GLORIAE VENI CUM PACE."
(Orbán Balázs)


 A Gagy pataka kiszélesedő völgymedencéjében Székelykeresztúrtól 6 km-re északra, fekszik Szentábrahám.


A falut keleti oldalon, a 616 méter magas Zsidó-hegy kopár bérce határolja.




A hegy oldalában számos földcsuszamlás található.




A  nyugati oldalt a 663 méter magas  Észek és a Köblös erdő határolja.




A talaj eróziója a nyugati oldalon is jól megfigyelhető.



Az 1500-as évekből származó peres iratokban már, Zenth Abran, ZentAbran, Zent Abranfalua, SzentAbrany megjelöléssel nevezik a települést. 



A falu belterületén és a határ különböző részein végzett régészeti kutatások alapján megállapítódott, hogy az ős- és ókor, a népvándorlás kora és az Árpád-kor anyagi kultúrájának nyomai is megtalálhatók.



A falu lélekszámáról az első  tájékoztatást az 1720-1721. évi Mária Terézia korabeli, az adózás céljából összeírt háztartások számából következtethetünk, amely szerint 29 adóköteles háztartást vettek nyilvántartásba.



1786-1787-ben végzett első hivatalos népszámlálás adatai szerint a falu már 93 házból áll, s ezekben 94 családban 489 lélek lakott. 



Az 1800-ban tartott püspöki  vizitációkor a faluban  292 lélek"találtatott". 



Orbán Balázs statisztikája 1886-ban összesen 567
lelket tüntet fel.


1900-ban a  falu lélekszáma már 745 fő.




A falu legnagyobb lélekszámát 1941-ben érte el, 927 személlyel. 




1991-es népszámlálás 842 lélekszámával a Gagy-menti falvak legnépesebbike




A 2002-es népszámlálás adatai szerint a lakosság létszáma 819 fő.



A szentábrahámi Művelődési Ház felújított épülete.




A kultúrotthonban különböző rendezvényeket tartanak, például esküvőket, falugyűléseket, bálokat és gazdagyűléseket.


A Vegyes  Üzlet falusi környezetben, élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem.


Mellette hasonló árú választékkal a konkurencia.



Egy sarokház a falu egészségügyi célokat szolgáló épülete.



A Gagy patak völgyében települt négy falu közül csak Szentábrahám szerepel a pápai tizedjegyzékben. 


A pápai tizedjegyzékben, 1333-ban szereplő bejegyzés szerint: „Vyda sacerdos solvit VI. banales.”



Az 1334. évi bejegyzés  szerint már szerepel a falu neve is „Vyda sacerdos de Sancto Abraam solvit III. banales antiquos”.
A bejegyzés igazolja hogy Szentábrahámnak volt középkori temploma, de erről azonban keveset tudunk.


A  régi  templom a falu felső végénél beszakadó Ingpatak völgye torkolatánál egy dombon feküdt, melyet ma  is Templomhegynek hívnak.



1802-ben lebontották, és új templomot építettek a falu között.




1813-ban megépítik a "Templom Tornátz"-át (portikust).


Az új templom építésének kezdetén a csekefalvi filia még Szentábrahámhoz tartozott.




1804-ben, önállósulni akarván, a
zsinat jóváhagyásával 1805-ben levált az anyaegyháztól.


Az 1803—1811 között épült új templom falaiban régi faragott kövek nem látszanak.



Az Úr asztala.



Az északi falra épített szószék.



1812-ben közadakozásból csináltatott  szószék-korona.



 Az új templom belsejében két festett fakarzatot találunk



A nyugati festett kazettás mellvédű legénykarzat.


A keleti oldalon a festett, kazettás orgonakarzat, az orgonával.




A hangszert 1848-ban építette Balázs Mózes.



 A műemlék orgonát 2010-ben felújították,


A felépített új templom, új padokat is kívánt: 1815-ben száz száldeszkát vásárolnak "templomi székek" csináltatására. 



1819-ben elkészültek a padok.


Az új templom belsejében is festett kazettás mennyezetet találunk.



A keleti részen az 1811-ben készített díszes festésű

kazettás mennyezet.



A nyugati rész kazettás mennyezete a régi templomból való, de láthatóan ez sem korábbi a XVIII. század végénél.


A mennyezet összesen 154 festett kazettát tartalmaz.



1811-ben készített sötétkék festésű
kazettás mennyezet.


A régi templom szürke árnyalatú kazettái.



Egy ovális rozettában a következő építési felirat olvasható: ISTEN DITSŐSÉGÉRE ÉPITTETTE A SZT. ÁBRAHÁMI UNITÁRIA EKKLÉSIA MDCCCXI DIK ESZTENDŐBEN.



 A második világháború áldozatainak emléktáblája.


A régi templom lebontása után a
harangot átvitték a falu közepén épült új templomba.



Ezt a harangot az I. világháború idején hadi célra elrekvirálták, később  a Magyar Nemzeti Múzeumba került.


Az első világháború után, 1926 ban Hönig Frigyes öntötte az új harangot Aradon.




A kis harangot 1922-ben öntötték.



Szentábrahám nevének eredetét a szájhagyomány a következőképpen magyarázza: "Réges-régen, ezelőtt sokszáz esztendővel a falu nem a mai helyén állott, hanem jóval fennebb, a mostani úgynevezett In(g)-völgyében. A tatárjárás idején a falu népe elmenekült az erdőbe. A tatárok a falut felgyújtották. Annak a falunak a neve Ingfalva, vagy Infalva volt, talán In(g)-árkáról nevezték el így."



 "A tatárok pusztító elvonulása után Infalva népe előjött az erdőből, s kétségbeesve nézte a falu romjait. Újra akarták építeni a falut, de az öregek azt tanácsolták, hogy ne építsék a régi helyére, mert In-árka nem tud elegendő vizet biztosítani a falu népének, ezért jöjjenek lennebb a völgybe, ahol egy nagyobb patak folyik."


"Igy is történt, a falut a Gagypatak két partján építették fel. Amikor a falu felépült, azon tanácskoztak, hogy milyen nevet adjanak neki."




"Van a falutól nem messze egy nagyobb hegy, a Zsidóhegy. Itt élt egy barlangban egy remete, Ábrahám. Ezt a remetét a nép nagyon szerette és tisztelte.  Igy róla nevezték el a falut Szentábrahámnak." 



Egy másik monda szerint Szentábrahámon régen zsidók laktak, s úgy a falu, mint e hegy elnevezése onnan eredne. A zsidóknak roppant kincsét a Zsidóhegy titkos pincéibe hiszik elrejtve. Egy eprésző leány nyitva találta egykor e pince ajtóját, s megrakodva az ott kádakban álló arany s drágakövekből, azt künn leöntötte, de kincsvágytól zaklatva harmadikszor is visszatért, azonban midőn kinccsel terhelve kilépni akart, a becsapódó ajtó sarkát szakítá oda, künn hagyott kincse pedig szénné változott át, mond a rege.


A szentábrahámi Benedek Elek nevét viselő I-VIII osztályos iskola épülete. 


Az 1750-es évektől vezetett kurátori számadáskönyv bejegyzése

alapján megállapítható, hogy Szentábrahámon az iskoláskorúak oktatását már nem a pap, hanem az úgynevezett. "Nationalis Oskolá"-hoz alkalmazott helybeli tanítómester végezte.



A falunak az első iskoláját az1820-as évek második felének a vége felé hagyhatták fel


A falu 1831 után létesített második iskolája,  a század végéig létezhetett.




A harmadik állami iskola építése a század forduló táján történt. Ez az iskola 1960-ig működött.



Az óvoda épülete a bejárat fölött NÉPISKOLA felirattal.


Az iskola mellett egy kis emlékpark található.


 Itt állították fel a Balázs Antal sepsiszentgyörgyi tanító által faragott kopjafát. 




A kopjafa a 200 éves templom felszentelésének állít emléket. 



Itt található a szentábrahámi világháborús emlékmű is. 



 A márványtáblán az első világháború áldozatainak névsora.



Szentábrahám alsó határában a Gagyi patak túlsó partján terül el aVass-rét. 
Nevét Vass Miklós firtosmartonosi születésű gazdag kisbirtokosról kapta. 
Részt vett az 1848-49-es forradalmat követő Makk-féle összeesküvésnek, amit levertek. 
Vass Miklós, hogy elmeneküljön a letartóztatás elől, önkezűleg vetett
véget életének.


Vass Miklós emlékműve. 

A sírhelyen korábban volt már síremlék, aminek csak fél darabja maradt meg. A kommunista diktatúra idején a síremlék egy részét beépítették egyközeli  istállóba.


A forradalmár tiszteletére a Millennium évében arra a döntésre jutottak, hogy 2001-ben újraállíttatják az emlékművet. 



Az új emlékműbe beépült a régi síremlékből megmaradt sírkő. (középen található a régi kő a töréssel)


A szentábrahámi Polgármesteri Hivatal épülete.




Szentábrahám község 6 települése: 
Firtosmartonos, Firtosláz - tanya, Kismedesér, Gagy, Magyarandrásfalva, és  Csekefalva központja.




Szentábrahám sokat változott az eltelt évszázadok folyamán.




A falu századfordulóra elért fejlődését a 171 lakó-
ház szemléltette.




 142 darab a székely népi építészetre jellemző jórészt
cseréppel, kisebb részben zsindellyel és zsúppal fedett tornácos boronaház. 



A gazdálkodóudvart általában a csűr, illetve nagyméretű pajta zárja le.



Az udvarokon az elmaradhatatlan gazdasági épületek.


 29 kőből és téglából épült lakóház is volt a faluban.


Napjainkban a falukép Szentábrahámon is átalakult.


A  tornácos boronaházak lassan átalakulnak, vagy eltűnnek.


A szentábrahámi székely népi építkezésen is észrevehető a szász hatás 


Láthatunk kúria jellegű épületeket.



A XX. század legjellegzetesebb "népi" épülete a sátortetős kockaház.



A sátortetős, egyforma kockaházak sorra nőtt ki a faluban, kiütve a ringből a sok száz éves múltra visszatekintő, organikusan fejlődött parasztházakat. 


Formájával, és színével is megbontva a tipikus székely faluképet. 



A típustervek alapján épített a székely népi építészettől idegen emeletes, sátortetős házak.





Természetesen a hagyománytudatosság sem terjedhet ki mindenre. 




A falu rövidesen, csak attól falu, hogy vidéken van.



Ha a faluban minden ház másféle, s közöttük rossz esztétikai minőség is akad, a falukép érdektelenné válik.


Az új faragott és festett székelykapuk változatai  is megtalálhatók a településen. 



A gazdaságot körbefogó kerítéshez épített kapu a két világ, az udvartelket jelentő „élet” és az azt fenyegethető "külső világ határán áll.


Szentábrahámon többnyire az unitárius vallás a gyakori. Az unitárius hívek mellett a második legnagyobb lélekszámot a reformátusok teszik ki.


Gagy felé haladva a főút mellett van a falu református temploma.



A régi református templomot 1909-ben lebontották.



Az új temlomot 1912 és 1913 között építették.


A tornyot Fenyédi Mihály kőműves építette.




A bejárat a 16 méter magas torony déli oldalán.



A falu református lakóssága 1640-ben még Csekefalvához tartozott.




A templomhajó méretei: hosszúsága 10 méter, szélessége 6 méter, magassága 5 méter.



A templom alapterülete 71 négyzetméter.


A szószék, a szentély északi oldalán.


A szószék korona.




A jelenlegi Úr asztala 1953-ban készült.


A templom déli oldalán faoszlopos karzat látható.


A szentély rész a nyolcszög három oldalával zárul.



A toronyban egy működő harang lakik.

A 150 kg-os nagyharangot 1960 ban öntötték.  


Az 50-kg súlyú kisharang 1921-ből.


Szerkezeti szempontból Szentábrahám tipikus dombvidéki halmazfalu.



Tengerszint feletti magassága 425-455 méter.



A domboldalon a falu temetője.




A Templomhegy hajdani középkori templomának helyén 1979 és 1985 közötti években különböző mélységben  176 sírt tártak fel.
  







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share