Gyilkos-tó és környéke, a "Székely Svájc"

A Gyilkos-tó ( régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén.

Orbán Balázs így ír a Gyilkos-tóról, a Székelyföld leírása című művében:

"A legmeglepőbb, a legelragadóbb képek egyike áll előttünk. Még az is, ki felső Olaszország nagyszerü és Svájcznak ünnepelt tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállani. Nagyobbszerü tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonynyal nem rejtenek a havasok keblökben.

E tó nem a teremtésnek őskohójából került ki, nem is az özönviz lefolyásának egy fennakadt medenczéje, hanem egészen uj alakulás; mert alig három évtizede, hogy ott, hol most e nagyszerüen szép tónak fénylő tükre terül el, gyönyörü havasi tér állott, melynek bársony gyepén a Likas-patak és a déli irányból letörtető Gyilkos-patak egyesültek, magas fenyvesek nőttek ki a patakok partvirányain, szép havasi virágok, kuszó mohák tarkázták a völgynek illatos füveit. De a mindig csudásan müködő természet 1837-ben a völgy egybekeskenyülésénél összeontott két hegyfokot, sziklagátat rögtönözve, elzárá a völgyet, mely több éveken át megtelve a vizben gazdag két pataknak oda rohanó kristály cseppjeivel, előállott a Gyilkos-tó, igy neveztetve a felette levő havasról."

A Gyilkos-tó felé vezető úton Both várát elhagyva a Békény-patak völgyén haladunk fölfelé.

A 9-es km jelzés előtt a Békény pataka észak felé kanyarodik.

A Pongrác-tetőig az országút 300 métert emelkedik. A hágó(1257 m) a Pongrác-csúcs alatt van, ahonnan felejthetetlen kilátás nyílik a gyergyói medencére.

A Pongrác-tető jelentős turisztikai kiindulópont a túrázók számára.

A délkeleti irányba tartó piros sávú jelzés a Hagymás-hegység főgerincét követi a Csíki-havasokig.

Az Észak- Nyugati irányba induló piros sávú jelzés a Gyergyói-havasok főgerincét követi a Kelemen havasokig.

A kék sávú jelzés a Nyerges-nyakig követi a piros sávot, innen a Hagymáshegység északivonulatának vízválasztójára kanyarodik és a Csalhóig vezeti a turistát.

A Pongrác tetőről már láthatóak a Gyilkos hegy mészkősziklái.....

.... és a Dancurás sziklabércei, a környék legszebb kilátó helye.

A Pongrác-tetőtől a Gyilkos-tóig az aszfaltút többnyire fenyveseken halad át.

Az út a Vereskőpatak ülepítő tavának jobb oldalán halad tovább, és a gát melletti kanyarban szemünk elé tárul a Gyilkos-tó, amelynek hátterében, a Kis-Cohárd látható.

Az út a Juh-patakon át , párhuzamosan halad a tó keletipartjával, és a 25-ös kilóméternél eléri a csónakkikötőt.

A part mentén a sekély vízben gyökeret vert a rakottya, a fűz- és égerfa, valamint a karvastagságú fatörzsek között a vízizsurlófű.

A Juh-patak, Vereskő-patak és Likas-patak hármas torkolatánál a sekély vízben újabb vízinövénnyekkel benőtt területek csökkentik a víztükör felületét.

A sekély vizben, a tavirózsához hasonló növény az úszó békaszőlő jókora felületen „pöffeszkedik” a tó hosszú ágának végén, a Juh-patak, Vereskő-patak és a Likas-patak beömlésénél.

A tóba ömlő szerves anyagok miatt, rothasztó baktériumok kezdték ki a mészlé által jól konzervált fenyőcsutakokat. Ha sürgősen nem fékezik meg a szennylé beömlését a tóba, három-négy éven belül kirothad valamennyi csutak, és teljesen elvész a tó jellegzetessége.

A tavat szálláshelyül választó tőkés réce.

A tó védelmét szolgáló gátak közül az egyetlen, valamelyest jó állapotban lévő gát a vereskő pataki, de erre is ráférne a javítás és a tisztítás.

A környezetvédők régóta kongatják a vészharangot, mivel előzetes becslések szerint, jelen pillanatban „a tó életének 24. órájában vagyunk”.A tó medre évente 4-5 cm hordalékkal töltődik fel, emberi beavatkozás nélkül 2080-ra a Gyilkos-tó teljesen eltűnik.

A fotós édenkertbe érkezik, bármely évszakban is látogassa meg a Gyilkos-tó környékét.

Annak ellenére, hogy a Gyilkos-tó aránylag fiatal képződmény, kialakulásának módja és ideje vitatott.

A tavat létrehozó hegycsuszamlás a Gyilkos-havasról, pontosabban a Gyilkos-kő sziklafalai alól lecsúszott kő- és földtömeg volt. A környező csúcsokról ma is jól látható az a domború földnyelv, amely teljes szélességében elzárta a Vereskő-patak völgyét.

Az egykori völgyet borító fenyőerdő maradványai, megkövesedett rönkjei, csonkjai még ma is kiállnak a tó vizéből. A vasoxidos, meszes víz konzerválta a fák csonkjait.

A Kis-Cohárd hegység szürkésfehér korallmészkő tömegének tükröződése a tó vizében számos festőt ihletett alkotásra.

A Kis-Cohárd sárgás-vöröses déli fala uralja a tó egész környéket.

A Nagy-Cohárd és a Kis-Cohárd között a nyeregről indul az ösvény a Kis Cohárdra.

Ez az ösvény vezet meredeken a sziklán látható erdős területre.

A fenyő gyökerek valóságos lépcsőt alkotnak a csúcs fele.

A tetejéről nagyon szép kilátás nyílik a Gyilkostó-ra illetve az üdülötelepre és a háttérben található hegyekre.

A tó eredeti neve Veres-tó volt a tavat tápláló Vereskő-pataktól, mely vöröses homokkőszirtek között folyik és hordaléka is vörös színű

.

A Gyilkos-tó nevet Orbán Balázs vitte a köztudatba., a Székelyföld leírásában helyesen állapítja meg a tó nevéről, hogy "... a Gyilkos-tó, így neveztetve a felette levő havasról.". Valóban, a Gyilkos-havas neve jóval régebbi a tó keletkezésénél, az okiratok már 1773-ban említik, mint a Lázár grófok birtokát "Gyilkos nevű Havas" formában.

A haragoszöld színű sűrű erdők és a fehéresszürkében sziporkázó mészkősziklák és a Gyilkos-tó festői szépsége vonzotta oda az embert .

A szikla peremén kelet felé haladva egy kidőlt fakeresztet találunk.

Az alsó részén egy fémtáblával, rajta Csanády György sorai.

Szép időben elképesztő látvány tárul a szemünk elé. Délkeletre a Veres nyereg,és a Kis Békás völgye.

Keletre a szoros felett a Csíki-Bükk, és a Mária- kő sziklái.

A Tündérkert és a nagy, egyedülálló fehér szikla amit Oltárkőnek neveznek.

Tiszta időben a Csalhó fehér, magas sziklái is látszanak.

A szikla tömb alatt láthatjuk a tó parti parkolót,

a Turista szállót a kempinggel,....

....és a Vendéglő épületeit.

Utunkat folytatva a Békás szoros irányába megcsodálhatjuk az üdülőtelep villáit.

Tornyos üzleteit.

A Csíki_Bükk lábánál a Szent Kristóf Kápolnát.

A kápolna a Kárpátokon átmenő út utolsó, illetve első állomása, erődpont, amely értelmezhető földrajzi és geológiai határpontként is, valamint kultúrák, vallások törésvonal-menti pontjaként egyaránt.

A kápolna északi, homorú falfelülete hordozza a honfoglalás kori hitvilág és a korai kereszténység jelképeit, a déli oldal - a kereszténység szimbólumait különös tekintettel a magyartörténetiségből vett ábrázolásokra, egyházi jelképeink és értékeink tárgyi motívumaira. A körkép méretei: 130 cm magas és 24 méter hosszú.)

Az utas háta mögött a Békás szoros "kapujában" a haranglábon megszólal Csákiborgó elnémult s a gyilkostói kápolnának ajándékozott harangja.

A Kis-Cohárd (1344 m) és a Csíki-bükk (1264 m), sziklái között belépünk a Keleti-Kárpátok legszebb, legmonumentálisabb szurdokvölgyébe.

Az Oltárkő (1154 m) a Békás-szoros legszembetűnőbb szikla-alakulata. Jól elkülönül környezetétől és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik.

A nyugati lábánál, nagy dübörgéssel, vízeséseken keresztül, a vidék legszebb, még érintetlen sziklaszorosának, a Lapos-szurdok bejáratán keresztül ömlik a Lapos-patak a Békás-patakba.

Elsőként két brassói hegymászó, Goldschmied  Waldemar és Csallner Ervin hódította meg 1934. szeptember 8-án, majd 1942. augusztus 24-én egy székely legény, Keresztes Zoltán mezítláb és székelyharisnyában jutott fel az Oltár-kő csúcsára, és tűzte ki a magyar lobogót.

Elhagyva az alagútat, az út szerpentineken ereszkedik a Békás patak színtjére.

A szoros a 200-300 méter magas, függőleges sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága és a hegymászók paradicsoma.

A tényleges szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka.

A hely varázsát nagyban emeli a falak alatt nagy robajjal tovaszáguldó Békás patak.

A varázslatos szépségű szurdokvölgy úgy keletkezett, hogy a víz fentről lefelé mosta ki a mészkövet. A sziklafalak tele vannak repedésekkel, barlangjáratokkal.

A két oldalon szinte függőleges sziklák között folyton az az érzésünk, hogy ránk dőlnek.

A sziklákról száz számra tör elő – mintha a hegy préselné ki a saját levét – a sok kis patak, melyek gyakran meseszép vízeséses formájában adják át magukat a Békás-pataknak.

Mivel a megduzzadt patak lassan folyóméretű vizet szállít, a sziklák között azonban nincs hely, így a Békás-patak úgy viselkedik, mint egy elszabadul vadállat

Elementáris erővel préseli magát a sziklák közti szűk medrében, óriási robajt okozva, hogy egymás szavát is alig lehet érteni.

A szorosban továbbhajtva szinte egy csapásra szelídül meg a táj, majd elérve a Tikos-patak Békásba ömlését, Erdély és Moldva határán állunk. A turisták 90%-a itt visszafordul, és visszaindul Gyergyószentmiklós felé.

A Gyilkostó legendája

Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant - és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám - megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat.

A Gyilkos-tó keletkezése, kialakulása

1837-ben (amely rendkívül csapadékos év volt) a keletre emelkedő Gyilkoskő (1401 m) oldalából az agyagos lejtőtörmelék kellően megázva hegyomlásként zúdult alá és elgátolta a Békás-patak vizét, amelynek fő táplálói a Vereskő, a Hagymás, Likas és a Cohárd (vagy Nagy-Cohárd) patakok voltak. Tehát nedves lejtőmozgás következtében alakult ki a földtani-földrajzi irodalomban ismeretes természetes elgátolású tó vagy torlasztó. Mások a tó keletkezését az 1838. január 11.-i földrengéssel hozzák kapcsolatba. A hegyomlás után megindult a mészkőréteg aprózódása, mely nagy mennyiségű agyaggal keveredett. Ennek vízzáró hatásaként rövidesen megszűnt a folyóvíz szivárgása és így fokozatosan kialakult a torlasztó. Régi neve Veres-tó . Az egykori völgyet borító fenyőerdő maradványai, megkövesedett rönkjei, csonkjai még ma is kiállnak a tó vizéből. A vasoxidos, meszes víz konzerválta a fák csonkjait. A tó felülete szép időben visszatükrözi a partok vörös mészkőszikláit. A torlasztó véglegesen 1838 nyarára alakult ki. Ekkor vízállása magasabb volt és kb. 1 km-rel hosszabban felnyúlt a Hagymás-patak völgyébe. Esőzéskor a beömlő patakok sárgás-vörösre festik a tó vizét és tetemes mennyiségű hordalékot szállítanak a tóba. Többen a vörös színű mészkő-rétegektől származtatják a Veres-tó nevet.

1859-ben Herbick Ferenc a tó hosszát 750 ölre (1350–1425 méter), szélességét 120 ölre (216–228 méter), területét pedig 56 katasztrális holdra (322 280 négyzetméter) becsülte. Az 1891-es kiadású Erdély útikalauza, amely a Révay Nagylexikon adatait veszi át, 2200 méter hosszúságot és 150 méter szélességet említ. 1914-ben Vákár P. Artúr a Gyilkostói kalauzban 15–20 méterre becsüli a tó mélységét. Az 1942-es Gyilkos-tó általános rendezési tervének leírásában a tó hossza 1650 méter. „Az első méréseket 1942-ben Nagy Ödön végezte t a legnagyobb mélységet a nagy és kis ág metszéspontjánál mérték. A mért érték 10,5 méter. 1955 augusztusában Ion Pişota és Anton Năstase hidrológusok végeznek méréseket: a tó területe 126 340 négyzetméter, vízmennyisége 680 084 köbméter, kerülete 3090 méter, mélysége 10,5 méter, a juh-pataki ág hossza 1000 méter, átlagos szélessége 106 méter, legnagyobb szélessége 115 méter; a Cohárd-pataki ág hossza 442 méter, és átlagos szélessége 60 méter. 1987-ben Csíki Károly mérései alapján a Gyilkos-tó területe 114 676 négyzetméter, ami az előző pontos méréshez viszonyítva 11 664 négyzetméteres csökkenést jelent. A tó kerülete 2803 méter – 260 méteres a csökkenés; vízmennyisége 587 503 köbméter – 92 581 köbméter apadás; mélysége 9,7 méter – 0,8 méterrel kevesebb; a juh-pataki ág hossza 900 méter – 100 méterrel rövidebb, átlagos szélessége 98 méter, legnagyobb szélessége 134 méter; a Cohárd-pataki ág hossza 438 méter – 4 méterrel rövidebb, átlagos szélessége 62 méter, legnagyobb szélessége 83 méter. 2002-ben Pándi Gábor egyetemi tanár a juh-pataki ágon 900 méter hoszszúságot, míg a Cohárd-pataki ágon 440 méter hosszúságot mért. A Gyilkos-tónak, mint bármelyik geológiai képződménynek van keletkezési ideje, élettartama és elmúlása. Kérdés, hogy mikor, minek következtében következik be a vég? A véget viszont lehet késleltetni.

Balogh Ernő - geológiai szakíró -, aki 1939-ben mindössze száz évet jósolt a tónak, keserűen állapítja meg: "Hogyan fognak majd festeni a fényes paloták egy nagy, posványos ingovány körül és ugyan ki áll majd kötélnek, hogy ennek a majdani kitűnő szúnyogtenyészdének partján átvakarózza a nyarat.

Ne takarékoskodjunk a tó gyógyításával, mert a temetés többe fog kerülni."

 A Békás-szoros

A Gyilkos-tó meglátogatása után, a Békás-patak mentén akár gyalog is továbbsétálhatunk. Nyomasztóan magas és szinte függőleges sziklaszirtek, zúgó hegyi patakok, kisebb-nagyobb vízesések, barlangok alkotják a szoros látnivalóit.A szoros sziklái között gyakran 9-10 méterre szűkül a távolság. A szoros falain gyakran lehet hegymászókkal találkozni.Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé, magas falat alkotva. A környező hegycsúcsok átlag 1.300 m magasak . A békás-patak hídját elérve, ahol a Kis Békás-patak ömlik be, tetőzik a látványosság. A POKOL KAPUJA nevű helyen állunk, amit neveznek a POKOL TORKÁNAK is.

A Békás-patak felső szakaszának legnagyobb mellékága a Kis-Békás patak. A Terkő nyerge alatt ered, 20 km hosszú, északi irányú, széles völgyben folyik. Az utolsó két kilométeres szakaszt a Békás-szorossal vetélkedő ikertestvéreként emlegetett szoroson keresztül teszi meg.

1893-ban építettek egy 30 kilométer hosszú faúsztató csatornát, mely a Kis-Békás szurdokvölgyén vezetett le. Ma már csak az egykori, sziklába vájt gerendatartók helyét láthatja az arra járó. A szurdokvölgyet átszelő, a mélységet szerpentinekkel legyőző keskeny országút kiépítése 1912-ben kezdődött, eredetileg hadiútként, majd fokozatosan Erdély és Moldva között az egyik legjelentősebb kárpáti átjáróvá vált.