Székelyhidegkút

"A másik Zsákod pataka. Ez az előbbivel párhuzamosan és ellentétes irányban a Kis-Küküllőbe foly. E mellett van Magyar és Oláh-Zsákod (az utóbbi megye) Hidegkut, Pipe, Véczke, Székelyszállás, Csöb, Bordos (már a Küküllő völgyén,) s mellette jobbról Rava, balról Sz.-Demeter. Ez eldugott völgyek kevéssé vonzó küllemüek, de azért mégis fogunk nehány érdekes tárgyat és pontot találni."

( Orbán Balázs )

Székelyhidegkút Hargita megye legdélnyugatibb részén húzódik meg, egy minden oldalról hatalmas erdőrengeteggel borított szűk völgykatlanban. 

Azért is nevezik a völgyet a világ végének, mert innen járművel nem lehet továbbmenni.

Nem engedik a hirtelen égbe nyúló, mély szurdokokkal teli magas, meredek dombok. 

A falu Székelykeresztúrtól 13 km-re északnyugatra, Udvarhelyszék nyugati határán helyezkedik el.

Közigazgatásilag Székelyandrásfalvához tartozik.

 A település a XX. század elején jött létre, a mai falu a hajdani  Magyarhidegkút és Oláhhidegkút 1926-os egyesítéséből keletkezett. 

A falu északi része volt Magyarhidegkút-, nyugati része pedig  Oláhhidegkút.

A két rész azonban még ma is némileg elszeparálódva él, értve itt az etnikai vonatkozást is. 

Településként 1432-ben jelentkezik a forrásokban. 

1567-ben mai nevén a regestrum 10 kapuval jegyzi.

1768-ban a falu lakossága 189 fő. 

1868-ban  440 személy lakott a faluban.

1910-ben 438 fő a falu lakossága.

1941-ben volt a legtöbb lakosa a falunak, 731 fő.

1992-ben  a falu 341 lakosából 198 román és 123 magyar volt.

A 2002- es népszámlálás adatai szerint a lakosság létszáma 352 személy ebből 131 magyar.

 Székelyhidegkút egy nagyon érdekes falu a három erdélyi táj és élet találkozásánál: a székelyek és szászok történelmi életkeretének és a román tömb szélének egybeölelkezésénél. 

A falu ortodox temploma 1868-ban épült a korábbi 1789-ből való  fatemplom helyébe.

A régi templomból ikonok maradtak meg.

A középkori falu katolikus magyar lakói a reformáció idején reformátusok lesznek.

Nem volt középkori temploma a falunak. Hidegkút később is  csak Nagysolymos filiája.

1708-ban a falunak már saját temploma van. 

A mai templom 1910-ben épült kőből és téglából, fából készült portikusszal.

A templom hajó észak-déli tájolású.

A hidegkútiak ebben az időben követelik, hogy a nagysolymosi prédikátor járjon át Hidegkútra szolgálatra. 

A templom alapterülete 105 négyzet méter.

A templom közelében egy XVIII.  századi temető régi sírkövei láthatóak.

Ott állhatott a falu régi temploma.

A templom toronyban két harang lakik.

A templom régebbi harangja gróf Gyulai András ajándéka 1834-ből.

A második harangot 1928-ban öntötték.

Kilátás a falura a templom toronyból.

A toronyból látható a falu katolikus temploma.

Székelyhidegkút katolikus lakói lassan meg­fogyatkoztak. 

A toronysisak bádog tetőzetén az 1903-as évszám látható.

Urunk színeváltozása, hidegkúti filiája a IV. Erzsébetvárosi főesperesi kerülethez, és a segesvári plébániához tartozik.

2002-ben a falunak 29 katolikus lakosa volt.

A kutya láthatóan örült a látogatásunknak.

Ortodox harangláb és kápolna.





Ünnepségek, rendezvények színhelye a Művelődési ház épülete.





A második bécsi döntés által megrajzolt  országhatár olyan közel esett a faluhoz, hogy két-három dűlőt levágott a hidegkúti mezőkből. 

Hegedűs Imre János(Székelyhidegkút1941) író,irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora több írásában felidézi a negyvenes évek eseményeit.

A NÉMA ESKÜJE című önéletrajzi regényben így ír szülőfalujáról.

"A HATÁR leszelte kicsi falum, Székelyhidegkút határának néhány dűlőjét, az asszonyok átjártak sarjút gereblyézni Dél-Erdélybe, a férfiak lépést sem hőköltek sok évszázados foglalkozásuktól: őrizték a HATÁRT, csakhogy most már nem a keletit, hanem ezt a belsőt, a szike vágta sebet, s közben szántottak, vetettek, boronáltak,.... "   

".....volt két gazda, Kecskés Lőrinc és Gyerkó József, akik, ha beleakasztották Magyarországon az ekéjüket a földbe, megfordulni a keskeny parcella végén már csak Romániában tudtak." 







Nagyobb térképre váltás