2011. december 19., hétfő

Székelyhidegkút



"A másik Zsákod pataka. Ez az előbbivel párhuzamosan és ellentétes irányban a Kis-Küküllőbe foly. E mellett van Magyar és Oláh-Zsákod (az utóbbi megye) Hidegkut, Pipe, Véczke, Székelyszállás, Csöb, Bordos (már a Küküllő völgyén,) s mellette jobbról Rava, balról Sz.-Demeter. Ez eldugott völgyek kevéssé vonzó küllemüek, de azért mégis fogunk nehány érdekes tárgyat és pontot találni."

( Orbán Balázs )





Székelyhidegkút Hargita megye legdélnyugatibb részén húzódik meg, egy minden oldalról hatalmas erdőrengeteggel borított szűk völgykatlanban. 


Azért is nevezik a völgyet a világ végének, mert innen járművel nem lehet továbbmenni.


Nem engedik a hirtelen égbe nyúló, mély szurdokokkal teli magas, meredek dombok. 


A falu Székelykeresztúrtól 13 km-re északnyugatra, Udvarhelyszék nyugati határán helyezkedik el.



Közigazgatásilag Székelyandrásfalvához tartozik.


 A település a XX. század elején jött létre, a mai falu hajdani  Magyarhidegkút és Oláhhidegkút 1926-os egyesítéséből keletkezett. 





A falu északi része volt Magyarhidegkút-, nyugati része pedig  Oláhhidegkút.


A két rész azonban még ma is némileg elszeparálódva él, értve itt az etnikai vonatkozást is. 




Településként 1432-ben jelentkezik a forrásokban. 

1567-ben mai nevén a regestrum 10 kapuval jegyzi.


1768-ban a falu lakossága 189 fő. 


1868-ban  440 személy lakott a faluban.


1910-ben 438 fő a falu lakossága.


1941-ben volt a legtöbb lakosa a falunak, 731 fő.


1992-ben  a falu 341 lakosából 198 román és 123 magyar volt.



A 2002- es népszámlálás adatai szerint a lakosság létszáma 352 személy ebből 131 magyar.


 Székelyhidegkút egy nagyon érdekes falu a három erdélyi táj és élet találkozásánál: a székelyek és szászok történelmi életkeretének és a román tömb szélének egybeölelkezésénél. 




A falu ortodox temploma 1868-ban épült a korábbi 1789-ből való  fatemplom helyébe.


A régi templomból ikonok maradtak meg.


A középkori falu katolikus magyar lakói a reformáció idején reformátusok lesznek.




Nem volt középkori temploma a falunak. Hidegkút később is  csak Nagysolymos filiája.




1708-ban a falunak már saját temploma van. 





A mai templom 1910-ben épült kőből és téglából, fából készült portikusszal.


A templom hajó észak-déli tájolású.


A hidegkútiak ebben az időben követelik, hogy a nagysolymosi prédikátor járjon át Hidegkútra szolgálatra. 


A templom alapterülete 105 négyzet méter.


A templom közelében egy XVIII.  századi temető régi sírkövei láthatóak.
Ott állhatott a falu régi temploma.


A templom toronyban két harang lakik.


A templom régebbi harangja gróf Gyulai András ajándéka 1834-ből.
A második harangot 1928-ban öntötték.


Kilátás a falura a templom toronyból.


A toronyból látható a falu katolikus temploma.


Székelyhidegkút katolikus lakói lassan meg­fogyatkoztak. 


A toronysisak bádog tetőzetén az 1903-as évszám látható.



Urunk színeváltozása, hidegkúti filiája a IV. Erzsébetvárosi főesperesi kerülethez, és a segesvári plébániához tartozik.



2002-ben a falunak 29 katolikus lakosa volt.


A kutya láthatóan örült a látogatásunknak.



Ortodox harangláb és kápolna.





Ünnepségek, rendezvények színhelye a Művelődési ház épülete.





A második bécsi döntés által megrajzolt  országhatár olyan közel esett a faluhoz, hogy két-három dűlőt levágott a hidegkúti mezőkből. 




Hegedűs Imre János(Székelyhidegkút1941) író,irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora több írásában felidézi a negyvenes évek eseményeit.


A NÉMA ESKÜJE című önéletrajzi regényben így ír szülőfalujáról.




"A HATÁR leszelte kicsi falum, Székelyhidegkút határának néhány dűlőjét, az asszonyok átjártak sarjút gereblyézni Dél-Erdélybe, a férfiak lépést sem hőköltek sok évszázados foglalkozásuktól: őrizték a HATÁRT, csakhogy most már nem a keletit, hanem ezt a belsőt, a szike vágta sebet, s közben szántottak, vetettek, boronáltak,.... "   






".....volt két gazda, Kecskés Lőrinc és Gyerkó József, akik, ha beleakasztották Magyarországon az ekéjüket a földbe, megfordulni a keskeny parcella végén már csak Romániában tudtak." 







Nagyobb térképre váltás
 

1 megjegyzés:

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share