"A Szent László feletti Kőhát déli oldalának
előhegyeiből két patak fakad fel. Egyiknek, – mely előbb keletnek, s azután
délnek fordulva, Városfalvánál ömlik a Homoródba – völgyében fekszik Ége és Dálya; másiknak
– mely ellentétesen előbb nyugatnak, s azután északnak tartva a Küküllőbe ömlik
– völgyületében fekszik Jásfalva és Kányád.
Az alig 20 házat
számláló Jásfalva hagyományilag nevét onan vette, hogy régen a
rabonbáni korban egy hires ijász nyerte e helyet jutalmul oly nyil lövésért,
mely az ellenség vezérét terité le. Utódai alapiták e falut, mely
előbb Ijászfalva, később Jásfalva lett."
(ORBÁN BALÁZS)
A Kányádon áthaladó aszfaltútról lekanyarodva, az Ége és Székelydálya írányába kanyargó kavicsúton érkezünk Jásfalvára.
Jásfalva
egy eldugott falucska földes utcákkal,
öreg házakkal.
Település szerkezetileg halmazfalu.
A Szentegyház-patak völgyében fekszik, az északra eső Őr-hegy és a délen emelkedő Kőhát
dombja között.
A községközponttól, Kányádtól mindössze 500 méterre alakult ki a település.
Az okiratokban
először 1566-ban szerepelt.
1567-es
regestrumban 6 kapuval, Jastfalva névalakban jegyezték.
1602-ben Jasdfalva a neve.
1614-ben
8 családfőt írtak össze a faluban.
1868-ban
117 volt a lakosság lélekszáma.
1992-ben 53-an éltek a faluban.
2002-ben a település lakosság 56 fő.
Orbán Balázs idejében a településen 20 lakóház állott.
Számuk ma sem haladja meg a 30-at.
Hagyományos csonkakontyolt tetős, kékre meszelt székely házak.
A csűr a
legnagyobb mezőgazdasági jellegű építmény most is a faluban.
Minden
épület része a faluképnek, az új épületek is meghatározóak.
A faluképtől idegen épületformák és színek használata Jásfalvát is elérte.
Beüvegezett tornácú székely ház után, szász jellegű nagy magas kőkapu.
A kapun Tábla hirdeti,...
hogy itt van a Közösségi ház és a Jász egyesület.
Napjainkban így mutat a jásfalvi fedeles híd.
Öreg lakatlan házak is vannak a faluban.
Jásfalva is földműveléssel foglalkozó falu.
Lakóinak megélhetését a saját
állatállománya, gyümölcsöskertje és földje biztosítja.Faragott székely nagykaput nem találunk a faluban.
Faragott kiskapu(gyalogkapu) csak Török Albert és Kerekes Anna háza előtt látható.
Jasfalvának saját temploma nincsen.
A népi rigmus szerint:
"Jásfalván úgy kérd a papot,
Hogy a magadét megkapod."
Lakói katolikusok voltak és a reformáció korában reformátusok lettek.
Kányád és Jásfalva egy egyházközséget képez.
A
régi kányádi (Jásfalvi) templomot az 1332–1337. évi pápai
tizedjegyzék említette először, eszerint akkor 2 dénárt fizetett az
egyházközség. 1642-ben I. Rákóczi Ferenc pénzt adományozott a templom
felújítására. Valószínűleg bővítették is, mert „a sokaságnak elégséges
nem lévén”, de 1760-ban újból renoválni kellett.
1791-ben úgy döntenek,
hogy az új templomot Kányád faluban építik meg, és felhasználják a régi templom
anyagát is.
A környékbeliek de a kányádiak közül is sokan nem tudják, hogy Jásfalva mellett ezen a helyen állt valamikor a régi templom.
Régi sírkövek vannak a fűben, valószínűleg
egyszerű falusi emberek nyughelyei.
Az egyik alatt az a Bodor Pál nevű pap nyugszik, aki a régi templomnak utolsó,...
... az újonnan épített kányádi templomnak pedig első papja volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése