Verespatak "Az arany átokká vált számunkra!"

Az arany  erdélyi kitermelése és a  verespataki bányászat a vaskorszakra vezethető vissza. Hérodotosz, a nagy görög történetíró megjegyzi, hogy a szkíta-agathürszoszok és geto-dákok az első lakói ezeknek a területeknek, akik aranyat és ezüstöt mostak a Maros és Aranyos folyókból.

Az Erdélyi-középhegységben a  római kori bányászat  nyomait nemcsak a  régészeti munka, hanem az utolsó száz év bányászati tevékenysége is bizonyítja. A felderített római bányászati ​​emlékek bizonyítják mindezt. A rómaiak  166 évig rendelkeztek az Erdélyi-középhegység aranybányáival.

Elindulunk hogy a "fényképezőgép szemszögéből" nézzük meg Verespatakot.

Az út két oldalán dombok, hegyek, nagy lombhullató erdők egy-egy fenyőcsoporttal fűszerezve, a magasabb részeken kevert lombú erdősségek. Igazi erdélyi táj.

A házak a román hegyi településekre jellemző módon teljesen elszórtan, rendszertelenül állnak.

Frissen aszfaltozott úton haladunk fel a hegyek között fekvő hajdani kisvárosba Verespatakra.

Az első érdekes épület a verespataki görög-katolikus műemlék templom.

Verespatak első történelmi említése 131-ból származik, akkor a település az Alburnus Maior nevet viselte.

 Ódon megkopott régi magyar polgári házak látványa fogadott  az egykori virágzó bányavárosban. 

A bányászatnak köszönhetően a település folyamatosan fejlődött, takaros kisvárossá vált, központtal, kövezett, kivilágított utcákkal.

A verespataki Polgármesteri hivatal felújított épülete.

Verespatak főterére érkezve mindjárt egy teljesen felújított műemlék házat pillantottunk meg

Itt a Roşia Montana Gold Corporation cég egy múzeumot rendezett be az arany kitermeléséről. 

Verespatakon 1970-ig csak  föld alatti kitermelés folyt.
1984-től 2006-ig, a bánya bezárásáig a bányászat kizárólag felszíni fejtéssel történt.

Körös-körül régi kétszintes polgárházak, a bányászat hatására megtelepülő értelmiségiek volt lakásai. 

Néhány házat lefóliázva találtunk, a fóliákra  a Rosia Montana Gold Corporation nevű bányatársaság  tevékenységét népszerűsítő feliratokat helyeztek.

A helyiek szerint az aranybányászat virágkorában:

„Itt ezen a téren régen, tizenhét kocsma és egy halom bordélyház működött .” 

A "Bányászat jövője" szakszervezet székhelye.

Elhaladunk a romjaiban is impozáns hajdani református parókia épülete előtt. 

Lefényképezzük,  mert jövőre talán már nem lesz itt, a ház bármelyik pillanatban összedőlhet.

Az Unitárius Egyház megalakulásakor már  1568-ban  a jelenlegi templom helyén, egy fából épült templom állt. 

A fatemplomot 1784-ben a Horea Cloşca és Crişan vezette felkeléskor  felégetik.

Az erdélyi unitárius templomok jellegzetes stílusában, 1796-ban befejezik a jelenlegi templom építését.

Orgonája 1862-ből való.

A templom értékes  belső bútorzattal rendelkezik.

 A  harangot Kolozsváron öntötték 1863-ban.

1938-as adatok szerint Verespatakon 263 unitárius lélek volt nyilvántartva. Jelenleg 14 lélekből áll a gyülekezet.

A toronyból jól láthatóak a település központjának épületei.

Verespataki városnézésünk a római katolikus templommal folytatjuk. 

1763-ban Mária Terézia elrendeli, hogy Verespatak helyi káplánt kapjon.

A kincstár anyagi segítségéből és közadakozásból épült 1783-ban az első katolikus templom Verespatakon .

A Horea féle felkelés során a templomot erősen megrongálják és kifosztják, de a  hívek hamarosan újra felépítik templomukat.

   Az új templom, sokáig nem tudott ellenállni az idők viszontagságainak, be kellett zárni és hamarosan lebontani. 

A jelenlegi templomot, mint az elsőt is, a temetőben építették fel. Fogarasy Mihály püspök szentelte fel az új templomot Szent László magyar király tiszteletére 1867. szeptember 10-én. 

Ma még mindig százas nagyságrendben élnek Verespatakon katolikusok, de már többnyire nem tudnak magyarul. 

A templom előtt néhány sír, mindenhol magyar nevek!

Köbe véset bizonyítékok  arra, hogy valaha ez a település magyar volt.

Moldován Lajos (1844-1899) gyógyszerész síremléke.

A síremlék rozsdamarta kovácsoltvas kerítése igazi mestermunka.

Csupa magyar felirat mindenfelé.

Azt mondják Verespatakon, hogy „ma temetőben minden halottnak ára van." 

A templomot megtekinteni és a toronyba feljutni sajnos nem volt lehetőségünk.

Utólag szerzett ismereteim szerint a toronyban két hatalmas, magyar feliratokat viselő harang lakik. 

A katolikus templomtól is jó a kilátás a település épületeire. 

2012 augusztusában a hetedik  kiadását szervezték a verespataki Széna Fesztiválnak.  

Folyamatosan érkeznek a résztvevők a Széna fesztiválra.

Az ötnapos rendezvény fő témája, a környezet és műemlékvédelem.

Megfelelő hatósági védelem biztosításával, ugyanakkor a résztvevők részeseivé válnak a kisebbségi létből és a kapzsiságon alapuló gazdasági kizsákmányolásból adódó sajátos problémák megoldáskeresésének.

A katolikus templomtól keskeny utcákon haladunk tovább a református templom irányába.

 A németek és az olaszok a XIII-XX. század folyamán különböző időpontokban voltak jelen a térségben. Ez a jelenség számos egyedi jelleget kölcsönzött a településnek, vallási és építészeti téren egyaránt. 

A XIX. században Verespatakon magyar és német nyelvű iskolák működtek.

A magyar iskola műemlék épülete.

Számozott fehér színű felújított házak.

A Henes ház a bánya projektben a 409-es számot viseli.

A "Gold" már megvásárolta a település házainak felét. A kitermelés megkezdése előtt meg kellene vásárolnia az összeset. 

A református egyház keletkezésének   ideje Verespatakon  az 1650 -es évekre tehető, de csak a 19. század derekán fejlődik oda, hogy felmerül a templom építésének kérdése.

A ma is álló református templom 1847-ben épült, tehát átvészelte az 1849-es tragikus napokat. 

 A templom kőből és téglából épült, hossza 16 m, szélessége 8 m, a torony magassága 25 m. 
 2013 március 30-án bezártak újra egy magyar református templomot Erdélyben, Verespatakon! 

http://erdely.ma/hitvilag.php?id=138793&cim=bucsu_a_reformatus_verespataktol

A településen fokozott biztonsági intézkedéseknek lehettünk a tanúi.

Az autónk hargitai rendszáma nem szerepelt a rendőrségi listán, így mint "nem kívánatos személyek" kénytelenek voltunk visszafordulni.

A bányaprojekt terve már a kezdetek óta vehemens ellenállásba ütközött, amely az eddigi legnagyobb civil mozgalmat szülte Romániában.

 A MENTSÉTEK MEG VERESPATAKOT kampánynak szüksége volt egy közvetítő fórumra, és egy fesztivál kiváló alkalomnak ígérkezett.



Így született meg Verespatakon a Széna Fesztivál. 

Az RMGC tervei szerint óriási krátereket robbantanának az osztrák-magyar monarchia idején virágzó, de mára meglehetősen elszegényedett Verespatak helyén és környékén.

Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányájában, ciános technológiával mosnák ki az ércből az aranyat. 

A Gabriel Resources Rt. – amely a bányatervet szövő RMGC főrészvényese és ötletgazdája, eddig semmiféle bányászati tevékenységet nem folytatott,  de kifejezetten a verespataki bányaterv kedvéért hozták létre.

A bányaprojekt ellen felemelték már szavukat és állást foglaltak a történelmi egyházak, a Román Tudományos Akadémia, több mint 1000 tudós és kutató a világ minden részéről.

Számos romániai és külföldi civil szervezet és magánember, a határon átnyúló környezeti hatások kockázata miatt ellenzi a projekt megvalósulását.

Feltételezik, hogy képtelenség lenne bárkit is felelősségre vonni, kártérítésre kötelezni egy esetleges katasztrófa esetében.

Mi lesz veled Verespatak?

Városnéző sétánk végén ellátogatunk a Fenyves tóhoz.
2007-ben a piactértől a tóig vezető utat leaszfaltozták.

A Fenyves-tó Verespatak egyik völgyében fekszik,  850 méteres tengerszint feletti magasságon. Azt mondják, hogy a tó gátja Mária Terézia rendeletére épült. 

A tó területe közel 0,8 hektár, a gátat agyagból, földből és kőből építették, legnagyobb mélysége 4 m.

A gátról remek kilátás nyílik Verespatakra,...

... és a települést körülvevő hegyekre.

Rövidesen  valószínű, eldől az aranyat rejtő hegyek és sziklák sorsa.

"Verespatak" megy, a "Gold" jön !

A Kanadában alapított Gabriel Resources (GR) Ltd. 1997-ben kötött koncessziós szerződést a román állammal, melynek értelmében nevetséges áron, 3 millió dollárért szerezte meg a mintegy 300 tonnára becsült arany és 1600 tonna ezüst kitermelési jogát.

"A térséget tanulmányozó szakemberek szerint, egy korszerű bányaterv jelenti az egyetlen életképes megoldást a verespataki kulturális örökség megóvásához. Verespatak esetét nagyon nagy felelősséggel kell kezelni, de ugyanakkor előítéletek és túlzott szubjektivizmus nélkül is."

"Ha a befektető megvalósítja a kitűzött céljait, e gyönyörű tájak eltűnnek. Itt 6-7 év múlva, maximum 10 év múlva egy hatalmas gödör lesz, tele maradványvizekkel, amelyek az egész Nyugati-Kárpátok területét szennyezni fogják" 

Az érvek és ellenérvek sokasága megszámlálhatatlan. A színpadon zajlik  a nagyközönségnek megrendezett  küzdelem. A" bábokat"  láthatatlan  idegen kezek mozgatják, idegen érdekekért.

Nézem az előadást, és eszembe jut Inotainé Bonifert Mária Peruról írt útikőnyve:

AZ ARANYRÖG TETEJÉN ÜLDÖGÉLŐ KOLDUS

http://csedoa.blogspot.ro/2013/01/aranyat-kerestunk-verespatakon.html

(Kattintással megnézhető a Katalin tárna.)

Nagyobb térképre váltás