2013. január 22., kedd

Verespatak "Az arany átokká vált számunkra!"




Az arany  erdélyi kitermelése és a  verespataki bányászat a vaskorszakra vezethető vissza. Hérodotosz, a nagy görög történetíró megjegyzi, hogy a szkíta-agathürszoszok és geto-dákok az első lakói ezeknek a területeknek, akik aranyat és ezüstöt mostak a Maros és Aranyos folyókból.
Az Erdélyi-középhegységben a  római kori bányászat  nyomait nemcsak a  régészeti munka, hanem az utolsó száz év bányászati tevékenysége is bizonyítja. A felderített római bányászati ​​emlékek bizonyítják mindezt. A rómaiak  166 évig rendelkeztek az Erdélyi-középhegység aranybányáival.



Elindulunk hogy a "fényképezőgép szemszögéből" nézzük meg Verespatakot.
Az út két oldalán dombok, hegyek, nagy lombhullató erdők egy-egy fenyőcsoporttal fűszerezve, a magasabb részeken kevert lombú erdősségek. Igazi erdélyi táj.


A házak a román hegyi településekre jellemző módon teljesen elszórtan, rendszertelenül állnak.


Frissen aszfaltozott úton haladunk fel a hegyek között fekvő hajdani kisvárosba Verespatakra.


Az első érdekes épület a verespataki görög-katolikus műemlék templom.


Verespatak első történelmi említése 131-ból származik, akkor a település az Alburnus Maior nevet viselte.


 Ódon megkopott régi magyar polgári házak látványa fogadott  az egykori virágzó bányavárosban. 


A bányászatnak köszönhetően a település folyamatosan fejlődött, takaros kisvárossá vált, központtal, kövezett, kivilágított utcákkal.


A verespataki Polgármesteri hivatal felújított épülete.


Verespatak főterére érkezve mindjárt egy teljesen felújított műemlék házat pillantottunk meg


Itt a Roşia Montana Gold Corporation cég egy múzeumot rendezett be az arany kitermeléséről. 


Verespatakon 1970-ig csak  föld alatti kitermelés folyt.
1984-től 2006-ig, a bánya bezárásáig a bányászat kizárólag felszíni fejtéssel történt.


Körös-körül régi kétszintes polgárházak, a bányászat hatására megtelepülő értelmiségiek volt lakásai. 


Néhány házat lefóliázva találtunk, a fóliákra  a Rosia Montana Gold Corporation nevű bányatársaság  tevékenységét népszerűsítő feliratokat helyeztek.


A helyiek szerint az aranybányászat virágkorában:
„Itt ezen a téren régen, tizenhét kocsma és egy halom bordélyház működött .” 


A "Bányászat jövője" szakszervezet székhelye.


Elhaladunk a romjaiban is impozáns hajdani református parókia épülete előtt. 


Lefényképezzük,  mert jövőre talán már nem lesz itt, a ház bármelyik pillanatban összedőlhet.


Az Unitárius Egyház megalakulásakor már  1568-ban  a jelenlegi templom helyén, egy fából épült templom állt



A fatemplomot 1784-ben a Horea Cloşca és Crişan vezette felkeléskor  felégetik.


Az erdélyi unitárius templomok jellegzetes stílusában, 1796-ban befejezik a jelenlegi templom építését.


Orgonája 1862-ből való.


A templom értékes  belső bútorzattal rendelkezik.



 A  harangot Kolozsváron öntötték 1863-ban.




1938-as adatok szerint Verespatakon 263 unitárius lélek volt nyilvántartva. Jelenleg 14 lélekből áll a gyülekezet.


A toronyból jól láthatóak a település központjának épületei.


Verespataki városnézésünk a római katolikus templommal folytatjuk. 


1763-ban Mária Terézia elrendeli, hogy Verespatak helyi káplánt kapjon.


A kincstár anyagi segítségéből és közadakozásból épült 1783-ban az első katolikus templom Verespatakon .


A Horea féle felkelés során a templomot erősen megrongálják és kifosztják, de a  hívek hamarosan újra felépítik templomukat.


   Az új templom, sokáig nem tudott ellenállni az idők viszontagságainak, be kellett zárni és hamarosan lebontani. 



A jelenlegi templomot, mint az elsőt is, a temetőben építették fel. Fogarasy Mihály püspök szentelte fel az új templomot Szent László magyar király tiszteletére 1867. szeptember 10-én. 


Ma még mindig százas nagyságrendben élnek Verespatakon katolikusok, de már többnyire nem tudnak magyarul. 


A templom előtt néhány sír, mindenhol magyar nevek!


Köbe véset bizonyítékok  arra, hogy valaha ez a település magyar volt.


Moldován Lajos (1844-1899) gyógyszerész síremléke.


A síremlék rozsdamarta kovácsoltvas kerítése igazi mestermunka.


Csupa magyar felirat mindenfelé.


Azt mondják Verespatakon, hogy „ma temetőben minden halottnak ára van." 


A templomot megtekinteni és a toronyba feljutni sajnos nem volt lehetőségünk.


Utólag szerzett ismereteim szerint a toronyban két hatalmas, magyar feliratokat viselő harang lakik. 


A katolikus templomtól is jó a kilátás a település épületeire. 



2012 augusztusában a hetedik  kiadását szervezték a verespataki Széna Fesztiválnak.  


Folyamatosan érkeznek a résztvevők a Széna fesztiválra.


Az ötnapos rendezvény fő témája, a környezet és műemlékvédelem.



Megfelelő hatósági védelem biztosításával, ugyanakkor a résztvevők részeseivé válnak a kisebbségi létből és a kapzsiságon alapuló gazdasági kizsákmányolásból adódó sajátos problémák megoldáskeresésének.


A katolikus templomtól keskeny utcákon haladunk tovább a református templom irányába.





 A németek és az olaszok a XIII-XX. század folyamán különböző időpontokban voltak jelen a térségben. Ez a jelenség számos egyedi jelleget kölcsönzött a településnek, vallási és építészeti téren egyaránt. 


A XIX. században Verespatakon magyar és német nyelvű iskolák működtek.



A magyar iskola műemlék épülete.


Számozott fehér színű felújított házak.



A Henes ház a bánya projektben a 409-es számot viseli.


A "Gold" már megvásárolta a település házainak felét. A kitermelés megkezdése előtt meg kellene vásárolnia az összeset. 


A református egyház keletkezésének   ideje Verespatakon  az 1650 -es évekre tehető, de csak a 19. század derekán fejlődik oda, hogy felmerül a templom építésének kérdése.


A ma is álló református templom 1847-ben épült, tehát átvészelte az 1849-es tragikus napokat. 


 A templom kőből és téglából épült, hossza 16 m, szélessége 8 m, a torony magassága 25 m. 
 2013 március 30-án bezártak újra egy magyar református templomot Erdélyben, Verespatakon! 

A településen fokozott biztonsági intézkedéseknek lehettünk a tanúi.


Az autónk hargitai rendszáma nem szerepelt a rendőrségi listán, így mint "nem kívánatos személyek" kénytelenek voltunk visszafordulni.



A bányaprojekt terve már a kezdetek óta vehemens ellenállásba ütközött, amely az eddigi legnagyobb civil mozgalmat szülte Romániában.


 A MENTSÉTEK MEG VERESPATAKOT kampánynak szüksége volt egy közvetítő fórumra, és egy fesztivál kiváló alkalomnak ígérkezett.



Így született meg Verespatakon a Széna Fesztivál. 


Az RMGC tervei szerint óriási krátereket robbantanának az osztrák-magyar monarchia idején virágzó, de mára meglehetősen elszegényedett Verespatak helyén és környékén.


Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányájában, ciános technológiával mosnák ki az ércből az aranyat. 


A Gabriel Resources Rt. – amely a bányatervet szövő RMGC főrészvényese és ötletgazdája, eddig semmiféle bányászati tevékenységet nem folytatott,  de kifejezetten a verespataki bányaterv kedvéért hozták létre.


A bányaprojekt ellen felemelték már szavukat és állást foglaltak a történelmi egyházak, a Román Tudományos Akadémia, több mint 1000 tudós és kutató a világ minden részéről.


Számos romániai és külföldi civil szervezet és magánember, a határon átnyúló környezeti hatások kockázata miatt ellenzi a projekt megvalósulását.



Feltételezik, hogy képtelenség lenne bárkit is felelősségre vonni, kártérítésre kötelezni egy esetleges katasztrófa esetében.


Mi lesz veled Verespatak?



Városnéző sétánk végén ellátogatunk a Fenyves tóhoz.
2007-ben a piactértől a tóig vezető utat leaszfaltozták.


A Fenyves-tó Verespatak egyik völgyében fekszik,  850 méteres tengerszint feletti magasságon. Azt mondják, hogy a tó gátja Mária Terézia rendeletére épült. 


A tó területe közel 0,8 hektár, a gátat agyagból, földből és kőből építették, legnagyobb mélysége 4 m.



A gátról remek kilátás nyílik Verespatakra,...


... és a települést körülvevő hegyekre.


Rövidesen  valószínű, eldől az aranyat rejtő hegyek és sziklák sorsa.


"Verespatak" megy, a "Gold" jön !


A Kanadában alapított Gabriel Resources (GR) Ltd. 1997-ben kötött koncessziós szerződést a román állammal, melynek értelmében nevetséges áron, 3 millió dollárért szerezte meg a mintegy 300 tonnára becsült arany és 1600 tonna ezüst kitermelési jogát.

"A térséget tanulmányozó szakemberek szerint, egy korszerű bányaterv jelenti az egyetlen életképes megoldást a verespataki kulturális örökség megóvásához. Verespatak esetét nagyon nagy felelősséggel kell kezelni, de ugyanakkor előítéletek és túlzott szubjektivizmus nélkül is."

"Ha a befektető megvalósítja a kitűzött céljait, e gyönyörű tájak eltűnnek. Itt 6-7 év múlva, maximum 10 év múlva egy hatalmas gödör lesz, tele maradványvizekkel, amelyek az egész Nyugati-Kárpátok területét szennyezni fogják" 



Az érvek és ellenérvek sokasága megszámlálhatatlan. A színpadon zajlik  a nagyközönségnek megrendezett  küzdelem. A" bábokat"  láthatatlan  idegen kezek mozgatják, idegen érdekekért.

Nézem az előadást, és eszembe jut Inotainé Bonifert Mária Peruról írt útikőnyve:

AZ ARANYRÖG TETEJÉN ÜLDÖGÉLŐ KOLDUS





(Kattintással megnézhető a Katalin tárna.)




1 megjegyzés:

  1. Szép napot, nagyon tetszik az összeállítás, holnap országszerte 35 városban szervezik meg Verespatak napját, többek között mi szervezzük meg Gyergyószentmiklóson, a kérdésem az lenne, hogy néhány képet kölcsönvehetnék e a blogról a vetítéshez, természetesen a neve feltüntetésével?
    Bicsak Peti

    VálaszTörlés

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share