"Alább ugyan e völgyben, illetőleg ennek a Petek felől jövő
völgygyel való összetalálkozásánál, fekszik Kányád. Ezen két falu
közt régi templom állott, melyről az a hagyomány, hogy azt még a fehérbarátok –
kiknek ottan kolostora volt – épitették; alig 70 éve, hogy azt a kányádiak
leszedve uj templomot épitettek falujokban. A régi templomból hozott
harangjokat – melynek körirata talán utasithatott volna – 1848-ban ágyunak
adták be, azonban a szerzetesek itt létét követelő hagyomány némi támogatására
ott van alább a barát dülőnek nevezett hely, és egy kápolnapatakának nevezett
csermely, mely mellett, hagyomány szerint a szerzeteseknek állott hajdan
kápolnájuk. E falu Kanad néven már 1332-ben előfordul."
(Orbán Balázs)
A Kányádba érkező látogatót minden bejáratnál faragott falutábla fogadja
Miklósfalvától délnyugati irányban haladva közelíthetjük meg a 137A jelzésű aszfaltozott megyei úton.
Miklósfalvától délnyugati irányban haladva közelíthetjük meg a 137A jelzésű aszfaltozott megyei úton.
A faluba érve rögtön látható, vidéken is zajlik a kampány
Régi szövetkezeti üzletház.
Itt működik a TIHANYI CSÁRDA, de kapható itt: bizalom, biztonság, jövő, és minden magyar nyer !
Az út túloldalán egy hosszú épület.
Külön magyar, és román nyelvű tábla hirdeti, hogy itt működik a községi könyvtár.
Kányád Udvarhelyszék délnyugati részében található.
Székelyudvarhelytől 15 km–re, Székelykeresztúrtól pedig 25 km–re fekszik.
A falu eldugottan húzódik meg a Hodos patak völgyteknőjében
Tengerszint feletti magassága 550–575 m .
Szerkezetét tekintve kis dombvidéki halmazfalu.
A falu nevének eredete valószinűleg a kánya madárnévnek személynévként is használt származéka, vagyis Kányád
A falu két fő részre Felszegre, és Alszegre oszlik.
Az elmúlt évtizedekben kialakult sokféleség a
kányádi faluképben is zűrzavart eredményezett,
A kollektivizálás okozta hagyományos gazdálkodás megszűnése, a falu épületeiben is megmutatkozik.
A faluképet idegen építészeti divatok „színesítik”
A hagyományos székely házak mellett megjelentek az ötvenes évek sátortetős kocka házai.
Emeletes házak faragott gyalogkapuval.
Kányád lakóépület állománya eredeti vagy átalakított formában még létezik.
A közutak korszerűsítésével a régi házak és udvarok szintje egyre alacsonyabb.
Kékre festett kontyolt tetős házak egyre ritkábbak.
A főútról balra térve a Gidó dombon rövidíthetünk a Templom utca irányába.
A községközpont rendezett település látványát nyújtja.
Az udvarok a lakosok foglalkozásáról is árulkodnak.
A központban található a polgármesteri hivatal épülete.
A községközpont rendezett település látványát nyújtja.
Az udvarok a lakosok foglalkozásáról is árulkodnak.
A központban található a polgármesteri hivatal épülete.
Alacsony egyszerű földszintes épület.
Faragott kapu alatt járnak intézni ügyes-bajos dolgaikat a kányádiak.
A 60-as években épített szökőkút.
"A hűséges székely nép hősei emlékére"
hirdeti a kopjafa felirata.
A kopja oldalain Szent István király arcképe,...
Csúcsán az országalma, vagy más néven éggömb a királyi hatalom jelképe.
Kányádon is látható a múlt rendszer megvalósítása, a tömbház, benne tizenegy lakrész, egy vegyes üzlet és a gyógyszertár.
Fából készült, nyaralókra emlékeztető házak.
A VIRA bárban 8-24 óráig lehet "művelődni".
Örvendetes látvány egy frissen felújított székely ház, de kár hogy éppen "sárga" volt az akciós festék.
A házak az utcasorra épülnek, az utcai homlokzat előtti virágoskert nem jellemző a falura.
A helyi rendőrség épülete a helyzet magaslatán.
Hétvégi házak a falu közepén.
Kányádban jól felszerelt orvosi rendelő létezik, Derzs és Muzsna is ide tartozik.
A kányádi Művelődési Ház épülete.
Itt működik 2012 decemberétől a község új óvodája is.
A tetőtérben az óvoda, zuhanyzó és öltöző, a földszinti részen egy konferenciaterem valamint konyha , illetve a mellékhelyiségek, kapnak helyet.
A falu nem csak attól falu, hogy vidéken van!
Szükséges lenne a hagyományos falu házainak, és szerkezeti állapotának a megőrzése!
A hagyománytisztelet nem zárja ki a házak korszerűsítését, akár bővítését, a telek hátsó részében, esetleg új épületek emelését.
A fémkapuk és kerítések a 80-as években terjedtek el a székely falvakban.
A fa és a fém közös használatát is láthatjuk.
A szépen faragott fedeles gyalogkapuk képviselik a népi faragást a faluban.
Általában a gyalogkapu fölötti díszített részre írják a tulajdonos nevét és a készítés időpontját is
Ezen a kapun Toró Adalbert neve a kapunyílón látható.
Kányád
középkori temploma,mely
Kányád és Jásfalva között a
Régi temető nevű helyen állt, elpusztult.
A középkori templomra vonatkozó első közvetlen írott utalás csak a 17. század közepéről való és a templom renoválására vonatkozik.
A 18. század végén az ismét omladozó templom teljes újjáépítését rendelik el, új helyen a falu területén.
„Mivel régi fundamentomon s omlófélben levő Templomunk adott
alkalmatosságot arra, hogy új helyre mozdíttatnék, új hajlékot építenénk a
Mindenható Isten neve Dicsőségének terjesztésére”
Középkori falu tiszta katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A mai templom helyét a reformátusgyülekezet 1791-ben vásárolta.
A templom építése 1791–1798 között folyt.
A támokkal erősített torony magassága 35 méter, 1793-ban épült.
Óraíves párkányú bádoggal fedett toronysisak.
A templom déli oldalához zárt portikusz csatlakozik.
A torony alatti főbejárat ülőfülkékkel.
10 m széles és 7 m magas.
A boltív gyakorlatilag a templomot hajóra és sokszög záródású szentélyre osztja.
Az orgonakarzat és a templomhajó mindkét oldalán félköríves végződésű színes üvegablakok találhatók.
Emléktáblák őrzik a templomhajó falán Kányád és Jásfalva hősi halottainak emlékét.
Az első világháború kányádi és jásfalvi áldozatainak emléktáblája.
Márványtábla a második világháború 14 áldozatának.
A szószék és az Úr asztala.
A festett virágmotívumokkal díszített szószék.
A boltív miatt torzított szószékkorona.
Festett papi pad.
Különleges fából készült festet csillár díszíti a belső templomteret.
A templom mennyezetén az 1925-ben magyaros motívumokkal festett rozetta.
Az alsó részen zárt, fából készült orgonakarzat.
Az eredeti orgonát 1854 ben készítette Szőcs Sámuel.
Az orgonát és a karzatot 1925-ben felújították.
A karzat közepén elhelyezett orgona, kettéosztotta a karzatot.
A jobb oldali orgonakarzat festett motívumai.
A felújítás támogatói Nagy Zsigmond és neje Jakab Regina.
A hajó bejárati végén két oszloppal alátámasztott boltíveken nyugvó karzat.
A kányádi templomtoronyban két harang lakik.
A kisebbik harangot 1957-ben Segesváron újraöntették.
A templomudvar régi kapuja 1874-ben készült.
A református papilak és lelkészi hivatal épülete.
A Jásfalváról érkező utast is falutábla fogadja.
Tájidegen falusi házat a Templom utcában is láthatunk.
Kányádban I-VIII osztályos iskola működik.
A régi iskolaépületet felújították.
Központi fűtést szereltek, és ablakokat cseréltek az épületen.
A környékbeli falvakból iskolabusszal érkeznek a diákok a tanodába.
Az udvarban egy új épületszárny, tornaterem épült.
Két korszak építészeti ellentéte.
Még őrzik a lakáshasználat és építészeti arculat generációk során kialakult hagyományát.
Régi, megmaradt parasztporták, az istállókkal, a pajtákkal, csűrökkel.
Alacsony apró ablakú kékre festett ház,...
...gazdasági épülettel.
A Templom utca házai is nagyon változatosak.
A székely háznál az ablakok főleg a tornácra nyílnak, de egy szobából gyakran néz egy ablak a ház háta mögé is. Az ablakok száma eltérő, de jellemzően 7-9.
A régi házak fedése hódfarkú cserép, a felújított épületeken már hornyolt cseréptetőt is láthatunk.
A kontyolt tetőhöz kapcsolódik egy kontyolt vagy deszkaoromzatos, esetleg csonkakontyos keresztirányú tömeg,
A Gidó domb házai között térjünk vissza a Fő útra.
Idézzük fel hogyan alakult Kányád lakossága az évszázadok folyamán.
1567-ben 24 kaput írtak össze a településen.
1614-ben 25 családfőt jegyeztek.
1786-ban a lakosság létszáma 318 fő
1850-ben 441 fő a létszám.
1868-ban 584 személy lakik a faluban.
A falunak 1910-ben 443 magyar lakosa volt.
A második világháború előtt 1941-ben a lakosság létszáma 577 fő.
1992-ben 336 lakos élt a faluban.
A 2002-ben szervezett népszámláláskor 328 személy lakott a faluban.
Napjainkban megközelítőleg 300 személyre csökkent a lakosság.
Napjainkban Kányád is földműveléssel foglalkozó falu.
A lakosság megélhetését a saját földje,
állatállománya, és gyümölcsöskertje biztosítja.
A kányádi gazdák főként tehenet és juhot tartanak.
A megélhetésért sokan ingáznak ma is Székelyudvarhelyre, ki autóbusszal, ki személygépkocsival.
A gazdasági épületek közül a csűr általában a telek végében, az utcai kapuval szemben van.
Kányádon is mind a csűr, mind a szénatároló kétszintes, alul az állatok, felül a széna kap helyet.
Az anyaegyházközség Bögöz.
A kápolna első búcsúünnepén megáldott harang vasárnaponként egybehívja a helybéli és jásfalvi római katolikusokat.
A Lugos utca
Hagyományos formában felújított ház és faragott gyalogkapu.
Ezen a falurészen is láthatóak régi, megmaradt és jó állapotú parasztporták, az istállókkal, a pajtákkal, csűrökkel.
A Lugos utcában is láthatunk új házak mellett faragott gyalogkapukat.
Egy szépen faragott székely gyalogkapu. Úgy tartja a mondás, hogy a székelykapuk az erdélyi népművészet gyöngyszemei!
Sajnos faragott székely nagykaput nem láttam az utcában.
Modern sátortetős emeletes ház az útkereszteződésnél.
Egy felújított ház fehér színű falakkal, zsalugáteres kicsiny ablakokkal hívja fel az idelátogató figyelmét.
A Gidó domb, a Lugos utca, és a Templom utca kereszteződése.
A 137-es megyei út a Bercki tetőn keresztül Székelypetekre vezet.
Elhaladunk kányádi ravatalozó félkész épülete mellett.
Lakatlan ház az az útkereszteződésben.
A 133-as út délnyugati irányba Székelyderzsen keresztül Székelymuzsnára vezet.
Kányád határában számos védett növény él. Megtalálható a pünkösdi rózsa, nárcisz, és a lila vadliliom.
A székelykapu nyílóján megjelenő név nem Adalbert, hanem Aladár.
VálaszTörlésÉdesapám Dr.Nagy Elemér és osztálytársa az elemitől az érettségiig id.Jakab Zsigmond ref. lelkipásztor szülőfaluja.
VálaszTörlésZsiga bácsi első unokatestvére volt édesapámnak. Fia igj.Jakab Zsigmond ref. lelkipásztor meg II.unokatestvérem