Székelymagyaros

"Az agyagfalvi tér, bár a Nagy-Küküllő fennvidékének legtágabb tere, még sem igen nagy kiterjedésü, alig félmérföld hosszu, és 1/3 mfd széles. A négy világiránynak forditott négy oldalán ugyan ennyi regényesen elhelyezett falu fekszik; nyugoti szögletében a már emlitett Décsfalva, szembe vele a tér keleti szádánál (nyilat, torkolat) Bögöz, északi oldalán az egy magaslaton büszkélkedő Magyaros, déli oldalán pedig a Fancsika patak torkolatjában fekvő, e térnek nevet adott Agyagfalva."

( Orbán Balázs )

Székelymagyaros, Székelyudvarhelytöl 12 km-re található. A település a Nagyküküllő folyó jobb oldalán, a híres agyagfalvi rét mellett terül el. 

Székelymagyarosról sajnos legtöbbet  csak a Nagyküküllő  vagy a domboldalakról lezúduló  árvízek  után lehetett hallani. 

Küküllő is úgy megnő, hogy csak nagyobb traktorokkal lehet átkelni rajta, az árterületen pedig elönti a földeket a víz.

A letérőtől egy kilométer hosszan, a Nagyküküllő hídján keresztül majdnem a falu kö­zepén lévő boltig tart az új aszfalt út.

A híd előtt rovás írásos falutábla fogadja az idelátogatót.

SZÉKELYMAGYAROS

Székelymagyarost régen valójában Székely­mogyo­rós­nak hívták.

Nevét a Leső-hegy oldalában nőtt mogyoróbokrokról kapta.

Székelyföldön a legtöbb gémeskutat az udvarban készítették, de több faluban vagy annak határában, így Székelymagyaroson is  vannak közös használatú gémeskutak.

Gémeskút Szúette ága közt sandán áll a rúdja, Hívó hangját rég nem hallja a róna, Nem szolgál sem embert, sem jószágot, Meredten nézi a halovány holdvilágot. Valaha nap mint nap bólogatott, Embert és jószágot egyaránt itatott, Haloványan emlékszik még a rég múltra, Mikor a gulya bőgve ment a vályúra. ........................
	( Berta Béla )

A déli órákban még az üzlet(bolt) környéke is kihalt.

Székelymagyaros 1566-ban jelentkezik először az oklevelekben. 1567-ben a regestrum Mogijaros néven 7 kapuval jegyzi. 

1614-ben 17 családfőt írtak össze a faluban.

A lakosság létszáma 1786-ban 159 fő.

1850-ben 212 fő lakott a faluban.

Az első világháború előtt 1910-ben 215 a lakosság száma.

A második világháború éveiben 1941-ben 234 fő.

1992-ben 139 magyar lakósa volt a falunak.

Székelymagyaros kicsi falu, napjainkban nem sok fiatal lakik benne. 

Ittjártunkkor sem sokan voltak a falu utcáin. 

Felújított lakóházak, személygépkocsik jelzik, hogy a kapuk mögött még van élet.





A templom mellett a magyarósiak is emléket állítottak az első és a második világháború harcaiban elesett helybelieknek.

Középkori templomról  Székelymagyaroson nincs adat. A falu, Agyagfalva templomához tartozott. 

Középkori tiszta katolikus falu lakói a reformáció korában reformátusok lesznek.

Az egykor Agyagfalva leányegyházközségének 1831-ben fatemploma  épült.

A fatemplom a XIX-ik század végéig életveszélyessé rongálódott.

1896-ben fogalmazódott meg az új templom építésének gondolata. 1900-ban az egyházkerület igazgatótanácsától megkapták az építési engedélyt .

A templom tervrajzát és költségvetését Kelemen György székelykeresztúri építőmester készítette el 1903-ban. 

 Az építési munkálatok a folytonos pénzhiány miatt elhúzódtak.

 A székelykeresztúri  Szabó Ferencz építőmester 1906. október 1-ig elvégezte a templom, és toronyépítés munkálatait.

 Az  új templom avatóünnepséget 1907. szeptember 15-én tartották. 

Piros fehér és zöld zászlóval díszített orgonakarzat és az orgona

A szószék a templomban. 

Az Úr asztala.

A gyülekezet is elnéptelenedett, az elöregedés  meghatározó jelenség a faluban.

Kilátás a templomtoronyból északi irányba.

Kilátás a falura.

A székelymagyarósi templomtoronyban két harang lakik.

A templomtornyokban függő, méltóságteljes, messze zengő hangon szóló harangok a keresztény vallás elválaszthatatlan jelképeiként élnek gondolkodásunkban.

 A harangok toronyba történő felhúzása után az emberek többsége már  nem látja őket.

A harangoknak csak a hangjuk nyilvánul meg az itt élők számára, a hangjukat ismerik.


VIVOS VOCO
MORTUOS PLANGO
FULGURA FRANGO

Bejárati ajtó a templomhajó déli oldalán.

Önálló lelkipásztora 1974-ig volt a gyülekezetnek

Azóta beszolgáló lelkészek tartják az istentiszteletet.

Árván kihasználatlanul áll az öreg kút a templomkertben.

Sétára indulunk a falu utcáin

Itt 2005 -ben a Kovácsi patak az egyik kapufélfát kisodorta az udvar egy részét teljesen levitte. 

Nap-Hold címer a kontyfa alatt.

Faragott domborműves kaputükör.

A falu lakossága  általában mezőgazdasággal  és állat tartással foglalkozik.

A fiatalság  a közeli városban Székelyudvarhelyre, vagy más helyiségbe jár dolgozni.

A faluban az uniós normatívák bevezetése óta 
egyre fogy a háziállatok, főként a tehenek száma.

 Növénytermesztéssel csak annyira foglalkoznak, amennyire mindenkinek saját konyhájára elég, nem is nagyon van erre több, megművelésre alkalmas földterület. 

 A faluban a csűrök általában a lakóháztól elkülönítve a telek udvar és kert közötti határán állnak. 





A baromudvaros telekelrendezés esetén előfordul, hogy a csűrök az út vonalára vagy közelébe kerülnek, az istállók, aklok szomszédságában.





A csűrök a lakóépületek átlagos méreténél nagyobbak , főként szélesebbek s lényegesen magasabbak. 

Székelymagyarosra az utóbbi időben többen is kiköltöztek Székelyudvarhelyről. 

Amióta megvan a járható aszfaltút, egyre többen érdeklődnek eladó házak, telkek iránt.

Eredeti tornácos székely házzal egyre ritkábban találkozunk a faluban.

Az ilyen régi házakon gyakori a korhadás a faszerkezeteken,  repedések a falakon.

 Az egész épület is bármikor megroggyanhat, különösen ha az történetesen évek óta nem lakják. 

Az ablakok néma tanúi az elhagyatottságnak.

A temető irányába vezető úton váltakozva láthatunk új, felújított, vagy elhagyott házakat.

A szász és székely építészet ötvöződéséből kialakult házépítési gyakorlat időtálló, robusztos ingatlanok megalkotásához vezetett.

A régi házak tető formája kontyolt tető, de ezen belül változatos kialakításokat találunk.

Az új házaknál már Székelymagyaroson is találkozunk a tetőtér beépítésével.

A települést átmenő forgalom nem érinti, s ez a zártság kulcsfontosságú lett a település táji, környezeti, társadalmi arculatában.

A szövetkezetesített mezőgazdaság emlékei is láthatóak.

Székelymagyaros temetője a domboldalon (Hegedüs kútja alatt).

A sírok elhanyagoltak, virágot alig látni.

A sírköveken  nagyon gyakran találkozunk az Istók névvel.

Néhány régi síremléken  fénykép is látható.

Székelymagyaros látképe a Malomoldal irányából.

Elérkezett a téli időszak.  Zúgva, haraggal tekint, a fázós, meztelen tájra. 

Tél

Beállt a Küküllő,

jégpáncél van rajta.

Nagy csönd van, elveszett

egészen a hangja.

A lovát úsztató

nyári kis legényke

korcsolyázni jön most

az arasznyi jégre.

Havasak a fűzfák,

mindenütt csak hó van.

Megcsillan a vén nap

mosolya a hóban.

Jégcsapok díszítik

a megdermedt gátat.

Vacog minden, ám a

halacskák nem fáznak.

Jég alatt versenyt

verseny után tartva,

készülnek a fűzfát

zöldítő tavaszra.

(Kányádi Sándor)

A tél békéje jóval alkalmasabb az elcsendesedésre, mint a madárfüttyös tavasz vagy a zsibongó nyár.

Székelymagyaros télen is gyönyörű és misztikus arcát mutatja a látogatóknak.

A napsütés hatására már elolvadt a hó a templomtető déli oldalán.

Téli nyugalom a Kicsiszoros utcában.

Település szerkezetét tekintve Székelymagyaros dombaljai irtványfalu.

A falu ősi telepe a domboldalon feküdt a kertek mögött.

A napsütés igazi élmény a falu kutyái számára.

Lakatlan omladozó öreg ház a domboldalon.





Tornácos lakatlan háza a falu közepén.

A bejárati kapu itt nem akadály az idelátogatónak.





A domboldalakról lefolyó víz megfagy az utcákon.

A 10-20 centiméter vastag jégrétegen nehéz a közlekedés.





 A nap is alacsonyan jár, pedig éppen a delet harangozzák a faluban.

A hófödte domboldalak, a havas erdők, Székelymagyaros téli csendje és nyugalma felejthetetlen élményt nyújt az idelátogatónak.

Nagyobb térképre váltás