Székelydobó

"A patak betéved a hegyek közé; ennek fennebb kitáguló völgyébe fekszik a két Dobó (alsó és felső) és Vágás. Most Vágás az anyamegye, régen megfordítva Dobó volt, mert a pápai dézsmák regestrumának 1332-ik s a köv. évi rovataiban ott találjuk bejegyezve Dobov és Doba néven mint önálló egyház egyházmegyét, Vágás pedig említve nem lévén, vagy még nem létezett akkor, vagy mint Dobó filiája nem jegyeztetett be."

(Orbán Balázs)

"Neked adom ezt a helyet, menj itt a vágáson keresztül, s ez lesz a te földed, mondta az öreg legnagyobbik fiának, mutatva a mai Vágásra. Aztán folytatta a középső fiú felé fordulva: neked adom azt a helyet, ahova ezt a követ dobni fogom, és eldobta a követ, melynek helyén Dobó lett. A legkisebb fiúnak azt mondta, te menj bé, tova a völgybe, s ebből lett Béta a későbbiekben." Így szól az eredetmonda, a három falu Béta, Dobó és Vágás nevéről.

Dobó neve a helybeliek szerint az egy „dobásnyira" van Vágástól mondásból származik. Jelenleg még egy dobásnyira sincsenek egymástól, hiszen a két település teljesen összenőtt. 

A falu Vágás-pataka völgyében fekszik a Sükői-Rez déli lejtőjén.

Vágás és Dobó között a templom és az iskola mellett van a "határ". 





A plébánia Vágáshoz, a kántori lakás már Székelydobóhoz tartozik.

A dombon ahol Dobó Vágással összeér, ott fekszik a két falu temploma.
A mai vágási templom 1846-ban épült.

Középkori Dobó tiszta katolikus lakossága többségében a reformáció után is katolikus marad.

(További részletek a vágási templomról Vágás címszó alatt: www.csedoattila.com )

A régi  középkori templom öröksége a harang,  ma elhasadva hallgat. 

Székelydobó római katolikus temploma 1848-ban leégett, azóta a vágásiba járnak.

A dobói idősek, betegek éveken át nehezen jártak fel a vágási plébániatemplomba.

A falu lakói miután visszakapták a régi egyházi iskola épületét, egyik termet kápolna létesítésére használták. 

 


Itt a kis fa harangtorony még várja, hogy onnan konduljon majd a harang, és 2011 júliusában  végre megszólalt.

„Siratom a megholtakat és zengem azok feltámadását, mely célra öntette a dobói rom.kato. Hívek a vágási és bétai társmegyék segítségével. Öntetett Sepsi.Sz.Györgyön 1867” – olvasható a harangról.

 Az épület hátsó részében kialakított misézőhely, boltíves szentéllyel.

A kápolna liturgikus berendezési tárgyait a székelyudvarhelyi Hajas László faragta.

 Ezek a tárgyak a tabernákulum, a feszület, a húsvéti gyertya tartó és egy térdeplő.

Dobónak van elemi iskolája és óvodája, de  a felső tagozatosok Dobóból is Vágásba járnak iskolába.

2002-ben állított Krisztus király kereszt.

Könyörgés a dobói kápolnáért.

Az iskola épülete előtt emléket állítottak az első világháború harcaiban elesett helybelieknek.

Az első világháború székelydobói áldozatainak névsora.

A falu lakóinak közös összefogásával felújított Művelődési Ház épülete.

A falu üzlete a "bolt"fontos szerepet tölt be a falu életében.

A települést 1333-ban Dobov néven jegyzik a pápai tizedjegyzékben. 

A falu papja, András 1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint 3 banálist fizet.

Az bizonyos, hogy  Dobó és Vágás között egy középkori templom állott, amely a két falunak közös temploma volt.

A középkori templom létét igazolja az is, hogy 1488-ból ismeretes a plébánosa, Máté, aki  a Keresztelő Szent János templom papja. 

 1510-ben András  nevű plébánosa van a falunak. 

A reformáció után, 1630-ban Brandenburgi Katalin a templomot a katolikusok használatára rendelte.

  

A reformátusok Dobóban egy kis templomot építettek, a  Dobóban és Vágásban maradt kevés számú hívőnek, de azt is elveszítik 1721-ben. 

A falu neve1899-ig Dobó, (románul Dobeni, németül Dobendorf) 

Orbán Balázs az 1800-as években még két Dobóról ír, Alsó- Dobó, és Felső- Dobó.

A település formáját tekintve Székelydobó tipikus útifalu.

A belterület tengerszint feletti magassága 520-600 méter.

 A közös templomtól elindulva Székelydobó 2, 9 km 

hosszúságban nyúlik el a völgyben.

A falu területén folyik a Vágás pataka, ebbe jobb oldalilag ömlik be a Dobó pataka.

 A patakok a nagygalambfalvi határban ömlenek a Nagy-Küküllőbe.

A falu környékén 1955-56-ban végzett régészeti kutatások

eredményeként bronz karkötő, üveggyöngy, vaskés került elő, 

továbbá Kr. u. 1. századbeli lakásnyomokra is bukkantak.

Dobóban sok szép házat csodálhat meg az idelátogató.

A tornácos épületeket,  beragyogja a délutáni napfény.

Régi házakat is láthatunk a faluban, de kevés köztük a lakatlan.

Az épület régi feliratának, ma már csak a töredéke olvasható.

A falu lakóinak fő foglalkozása a mezőgazdaság, de a köves  domboldalakon kevés gabona terem.

Székelydobóban állat tartással is foglalkoznak a gazdák, pedig sokszor vásárolják a takarmányt.

A juhpásztor foglalkozás apáról fiúra száll a faluban 

A dobói sajt és orda híres a környéken. 

A faluban régi hagyománya van a szalmafonásnak

A búzaszalma 7 vagy 11 szálából szalagot fonnak amiből  kalapot varrnak.

Szalmából táskát is készítettek, manapság pedig egyre többféle dísztárgyat, karácsonyfadíszt.

A falu lakossága folyamatosan változott az eltelt évszázadok folyamán.





1567-ben 16 kaput jegyeztek a faluban.

1614-ben 44 családfőt írtak össze.

1850-ben 568 lakósa volt a falunak.

Az első világháború előtt  1910-ben 773 személy lakott a faluban.

1941-re a lakosság száma 950-re emelkedett.

2002- ben 587 fő volt a falu lakossága, mind magyarok.

A székelyföldi katolikus falvakra jellemző faragott székely nagykapukból, keveset láthatunk Székelydobóban.

A magas kőkapuk nem sorolhatóak a vidék sajátosságai közé. 

Sajnos a hagyományos székely építkezés lassan teret veszít, a tükörszemű tarka emeletes házakkal szemben.

A székely falvak látványán narancssárga, és hupikék sebeket ejt a globalizáció !

 Dobó, Béta, Vágás, itt terem az áldás ???

Nagyobb térképre váltás