Csedő Attila: Tarcsafalva

A 13A műúton Kobátfalva központjából, az unitárius templom közeléből északi irányba ágazik el a Konyha-patak völgyébe vezető út, melyen haladva 2,5 km-t elérjük Tarcsafalvát.

Nevét a régi magyar Tarcsa személynév és a birtokos személyraggal ellátott " falu " főnév összetételéből nyerte.

A tengerszint felett 490-500 m magasságban fekvő falu faragott székely nagykapuval fogadja az idelátogatót

Nyirő József szerint: A székely ház mértékadó dísze és koronája a székelykapu, melyet valósággal családtagjának tekint a gazda.

Firtoshoz fűződő mondavilág regéi között megtalálható a falu eredetmondája, mely szerint a vár fejedelmének majorja „…ott volt, hol most Tarcsafalva fekszik, s mivel innen szállított élelmiszerekkel tartották az őrizetet, onnan lett Tarcsafalva a neve" (Orbán Balázs).

Ösi település, már az 1333-as pápai tizedjegyzékben is szerepel Villa Tarca néven.

1462-ben Tarchafalva formában jelentkezik. 1567-ben a regestrum 6 kapuval jegyzi.

1602-ben a neve már Tarcsafalva.

Fekvését és méretét tekintve a közepes méretű, völgyi sorfalu típusába sorolható.

A települést a dombos vidéken alkalmazott, régebbi típusú szabálytalan telkek jellemzik.

A falu legrégebbi épületét (1780) lebontották és a székelykeresztúri múzeumba szállították 1996-ban.

A visszaemlékezések szerint a portához sütőház, szekérszín és kemence tartozott.

A faluból évekkel ezelőtt a fiatalabb generáció városra vagy külföldre ment a jobb megélhetés, érvényesülés reményében. Ez az elvándorlási hullám úgy tűnik, napjainkban apadóban van.

Ebben a házban született Bencédi Sándor keramikus, szobrász, főiskolai tanár.
Munkássága nyomán kapott rangot az erdélyi részeken a kerámiában készült kisplasztika.

Benczédi Sándor ( 1912. szeptember 16.–Kolozsvár 1997. január 3.)

1970-1974 között a romániai magyar értelmiségiek portrégalériáját készítette el, melyet a Csíkszeredai Múzeumnak ajándékozott.

Mostanában többen visszajönnek, építgetnek a faluban, házaikat tatarozzák.

Az uniós előírásoknak megfelelő tej begyűjtő központ (csarnok) modern tartállyal és néhány, a minőség ellenőrzésére és a higiénia biztosítására szolgáló eszközzel. A tejtermelő falubeliek minden reggel idejönnek, beadják a tejet, és sietnek is tovább. Ki biciklin, ki lovasszekéren, kéziszekéren vagy csak puszta kézben hozza a kannákat.

Iskolája 1788-1789 között szerveződött. Az államosítás után 7 osztályos iskola működött 195o-197o között. Ma csak I-IV osztályos iskola működik.

A tanulók a felső tagozatra Kobátfalvára járnak. Pár éve iskolabusz szállítja őket a csehétfalvi és a tordátfalvi gyermekekkel együtt.

A településnek a 14. században már plébánia temploma volt, mely gótikus stílusjegyeivel a 19. század közepéig fennállott.

Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció után az unitárius vallásnál állapodnak meg.

A nagyon régi gerendákból épített harangláb a templom előterében láthatót. 1734-ben építette a tarcsafalvi Pálffy György.

A középkori építésű unitárius templomot, mely a falu északi szélén állott,
1898-ban bontották le, s anyagából új templomot építettek, a jelenlegi unitárius templomot.

Orbán Balázs részletes leírást ad a régi templomról: a késő gótikus kor alkotása, „mely szép arányaival s díszes ékítményeivel gyönyörködteti a szemet…” Szentélye poligon záródású, kis gerelyívű ablakocskával, a hajó két ablaka magasra nyúló, csúcsíves. A nyugati főkapu és a déli mellékkapu szintén gótikus."

Habár a templom mindössze 120 éves, siralmas állapotú, és kiszámíthatatlan, amit állagának megőrzésére költöttek az elmúlt években.

Az 1990-es években nagy javításokat végeztek , de három évet se tartott, – a falmozgást nem lehetett megállítani

A falmozgás megállítására szakaszonként kellene kivenni az alapot, megfelelő mélységűt ásni, hogy megállapodjon az épület.

A lassan elváló falak folyamatosan veszélyeztetik a belépőt.
A templom déli zárórészén, valamint a torony lábazatában a málló vakolat alól nagy kőhasábok tűnnek elő, valószínűleg a középkori faragványok másodlagosan felhasznált darabjai.

Javításkor a csúszós talajba nem ástak elég mélyre a támpillérek nem képesek megtartani a falakat.

A haranglábban jelenleg két harang lakik.
Középkori harangja nincsen.

A nagyobbik harang 1926-ból.

A kisebb harang 1864-től szólítja istentiszteletre a falu lakóit.

Az istentiszteleteket három éve a gyülekezeti házban tartják

Innen a harangláb magasságából nézve érdekes látvány a tarcsafalvi falukép.

A gyümölcsfák zöldjéből csak a házak teteje látszik.

Zöld a falu- zöld a határ

Télen a lehulló lomb kitakarja a házakat, így láthatóvá válnak a falu házai.

A harangláb feljárati ajtója.

A templom javítási költsége a számítások szerint egy új templom árának több mint kétharmada lenne.

2007-ben a a gyülekezet elhatározta , más helyre új templomot építtetnek. A felajánlott terület körül vita támadt, így előre nem látható ideig tolódik az építkezés megkezdése

A tarcsafalvi Kultúrotthont 1939-ben építették. Ünnepségek, kosaras műsoros farsangi bálok, hagyományőrző programok, egyházi és iskolai ünnepségek színhelye.

A falu lakóinak a fő megélhetést az állattartás, földművelés, gyümölcstermesztés jelenti.

Több a haszonállat, mint a lakosok száma. Reggelente több mint 200 tehén jár ki a legelőre a csordával.

A székely építkezés jellegzetességeit őrző, tornácos ház lassan eltünik.

A székely ezermester. Egy portán belül kerekes, kádár, ács, kovács, kőműves, kosárfonó, takács, pék, állattenyésztő, mezőgazdász, s ha kell orvos is.

A szép porták látványa különleges élmény !

Felszegen , Csehétfalva fele hidak vezetnek a házakhoz a Konyha patak jobb partjára.

A portáknak általában kétszárnyú fakapuja van, mely mellett gyalogkapu nyílik.

A Gyalogkapuknak festett és....

... faragott változataival találkozunk.

A faluban sétálva több érdekes székely porta figyelhető meg.

A falu lakói földet, munkát szerető emberek. A székely falu lakója mindent el kell végezzen: legelőtakarítást, vízszabályozást, erdőgondozást, út- és középületek karbantartását.