Agyagfalva, a Székelyföld Rákosmezeje

"Utunk a Küküllő kies völgyén haladt s csakhamar a décsfalvi szorosba értünk, hol a hegyek ismét egybeszorulnak,...... E szoros felső torkolatjában egy balparti magaslaton fekszik Décsfalva, Udvarhelyszéknek legkisebb faluja; de a kis helység nagy történeti névvel érintkezik, mert a falu magaslatáról tünik fel a meglepően szép agyagfalvi tér a szemlélő előtt."

"Van-e székely, de van-e magyar, kinek keble fel ne melegülne, fel ne villanyozódna, midőn e szent térnek nevét hallja? Van e honfi, ki ne lelkesülne, midőn ezen térnek, a székelyföld Rákosmezejének emlékszentesitett hantjait tapodja? Van-e honfi, ki előtt e tér látására mult századok, s az azokhoz méltó közel-multnak nagyszerü eseményei ne elevenednének fel? Az agyagfalvi tér nyilt történetkönyve a székely földnek, azon gyülhely, hol anynyiszor jött össze e hős nemzet tanácskozni, szabadságát biztositó törvényeket hozni, a haza és a szabadság ellenei ellen harczra kelni; hősök tapodta, dicső történeti események szentesitette helyre értünk, le a kalappal! "

(Orbán Balázs)

A falu elnevezését Agyagfalva néven először a 1506-os Székely Nemzetgyűlés alkalmával olvashatjuk.

Ezután 1566-ban Agijagfalwa, 1567-ben Agijagffalwa , 1576-

ban Agiagfalwa , 1602-ben Agiagfalua, 1604-ben 

Aghiafalua, 1614-ben Agjagfala.

Ősidők óta lakott hely. Határában a két árok közén bronzkori település nyomaira bukkantak.

A hagyomány szerint a falu egykor a nagyrét közepén a mostani Fancsikahíd táján feküdt, egy részét Fancsikafalvának nevezték.

A falu közepén alacsony kőkerítéssel körülvett gótikus templom áll.

 A templom építése a XIV-XV. századra tehető neogótikus építészeti stílusa alapján. Erre utalnak a mai napig is megmaradt ablak és ajtókeretek faragott kövei és a templomhajó szerkezete. A XVIII. század elejére a gótikus mennyezet beszakadt és ezt 1725 és 1739-ben kazettás mennyezetre cserélték.

A kerítés délnyugati felébe foglalt torony, bejáratul  is szolgál. A

cserépfedésű  kőkerítést több vaskos támpillér erősíti.

A templomkert keleti oldalán

még egy bejáratot találunk. 

A templom kettős térfűzésű, keletelt, támpillérekkel körbefogva, a

sokszögzáródású szentély csak egy falvastagsággal keskenyebb 
a téglalap alakú hajónál. 

A szentély  a nyolcszög öt oldalával záródik, sarkain gótikus támpillérekkel.

A déli falon kettő, a délkeletin egy kőrácsos, csúcsíves ablak 
nyílik.

Csúcsíves  kőrácsos ablakok  álló halhólyag, kör és kettős kör díszítésűek.

 

 A  torony  felfelé keskenyedő, párkányokkal

nem tagolt falazatú,  oldalán lőrésablakokkal. 

A torony homlokfalán építési emlékkő látható,  1628. G. D.  felirattal. Az évszám az alsó két szintre

vonatkozik, a tornyot később többször magasították. 

A toronyban két harang lakik.

A régi de 1762-ben újraöntött harangot 1772-ben Korondi Mátéh István

és Sámuel, 1804-ben Segesvári Grósz János ismét újraönti, és még 1916-ig, a háborús beolvasztásáig

szolgált. A mai nagyobbik harangot 1923-ban  öntötték Nagyszebenben .

A kisebb harang régi lehetett, újraöntése előtt feliratát, illetve

évszámát nem tudták helyesen leolvasni. Ezt jegyezték fel róla: „1836 Majus 10". 

Ez a mai kisebbik harang; körbefutó felirata: AZ AGYAGFALVI EV. REFORM. EKLÉSIA UJRAÖN-

TETTE A MAGA KÖLTSÉGÉN 1836 MANCHEN MIHÁLY ÁLTAL.

 A templom toronyában

egy régi kovácsoltvas óraszerkezet is található.

A déli kapuzat  késő gótikus, szemöldökgyámos, pálcatagos kereteléssel, mely-

nek gúla alakú bázisról indított központi tagja vályúzatok közé fogott

körtetag.

A később épített portikus védelme alatt nyílik a templom nyugati bejárata,  szemöldökgyámos kőkerettel.

A kőből faragott padon jól látható az 1837-es évszám.

A hajót és a szentélyt magas félkörívű, kiugró, hengertagos gyámra támaszkodó  diadalív  választja el.

A diadalív fala a padlástérben nem folytatódik, három-

szögű oromfalát visszabontották. 

Sándor Gergely és felesége adományából készült a diadalív északi falán álló szószék kettős volutasorral alakított koronája, melyet a hangvetőn a következő felirat tanúsít:

IN MAIORE NOMINIS DEI GLORIAM FIERI

VOLUIT GENEROSUS DNIS GREGORIUS SANDOR DE AGYAGF:

CUM CONSORTE GRATA CHATARINA SZEKERES. Belül a dátum:

ANNO 1725 DIE 20 AGU. — 
A voluták közötti táblán javítását örökítették meg: 
MEG UJITATTA E KORONÁT ANTAL LÁSZLÓ 

UR. 

A keleti részt fa orgonakarzat foglalja el, mellvédjének hat kockáján a mai szürke festés alatt virágminta látszik.

Az orgona homlokzatán az 1862-es  évszám és 
"ÁTALA-

KITTATOTT 1931" felirat olvasható. 

A templomi padok mellvédjeinek virágmintáit ma  szürke festés takarja. UJJITTATOTT 1895 felirattal, egyik padon megmaradt a régi évszám: 
KÉSZÜLT

1806.

Az Úr asztala a templomban.

Az északi falat ma két egymás fölé helyezett fakarzat

foglalja el.  1895-ben az eredeti gótikus kőkarzat leomlott, és helyette építették az emeletes fakarzatot .

A hajót virágminta nélkül festett kazettás mennyezet fedi, 

Ezt a mennyezetet a bujdosó kurucból holland ezre-

dessé lett Sándor Gergely óbester és felesége készíttette. 
Két mezőben van felirat: 
IN NOMINE SACRO SANCTAE TRINITATIS LAQUNAR

HOC AEDIFICARE VOLUIT PROPRIIS SUMPTIBUS ET FATICIIS

GENEROSI DNIS GREGORIUS SANDOR DE AJAGFALVA [!] CUM

CONSORTE GRATA CHATARINA SZEKERES. 
A másik kockában:

PATER JUSTI ET MISERICORS NON ATTENDAS MULTITUDINEM

INIQUITATU NOSTRARUM SED RESPICE FACIEM FILII TUI IESU

CHRISTI REDEMPTORIS NOSTRI. ANNO 1725 DIE 20 AUGUST. 

A templom udvarán emléket állítottak az első és a második világháború harcaiban elesett helybelieknek.

Az első világháborúban elesett személyek száma 35. 

 

A második világháborúban  18 agyagfalvi vesztette életét.

A falu nevezetessége a hősi múltnak emléket állító szoborcsoport, az agyagfalvi 1848-as emlékmű. Az emlékművet a hirtelen elhunyt Kulcsár Béla pályanyertes tervei szerint készítették el a marosvásárhelyi Hunyadi László és Kiss Levente szobrászművészek. 





Az emlékmű anyaga borszéki travertin 1978-ban fogott hozzá a két művész a terv kivitelezéséhez. A szoboregyüttes egyes darabjait a helyszínen állították fel, itt véglegesítették a kompozíciót. 





Az emlékmű hivatalos leleplezése közel 10 évet váratott magára. 1990. október közepén került sor rá. 

A székely nemzetgyűlés 150. évfordulóján három kopjafás emlékművet állítottak az eredeti mellett. Az emlékművek már messziről láthatók, s az idők során Agyagfalva és a székelység szimbólumává váltak.

Erdély márvány címere az emlékműn.

Az új emlékműre Agyagfalva és Erdély címere közé  Petőfi Sándor, "A székelyek "című verséből a refrént vésték fel:

"Csak nem fajult el még a székely vér!
Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.”

Agyagfalva neve szorosan összefonódik az 1506. évi székely nemzetgyűlés és az 1848-as agyagfalvi gyűlés eseményeivel. Ezek emléke örökre fennmarad a székelység történetében.

 A falu népe úgy tiszteli ezt a helyet, mint a temető halottait, rájuk bízta a történelmet. 

Hűséges őrzők-e ? Ők tizenketten, a szorosan egymásba kapaszkodó szoboralakok?   Katonák, papok, diákok, ezek nyilván névtelenek, hatvanezer arcot kell egyesíteniük…

Esztendőnként kétszer a fúvószenekar vezetésével, ide vonul ünnepelni a falu népe.

Március 15-én a magyar forradalom kirobbanását ünneplik, mióta megengedett.

Minden év október 16-án pedig a székelyek forradalmát, a nemzeti gyűlés kezdetét. 

A szoborcsoport bronztábláján magyarul, románul és németül idézet a székely nemzetgyűlés felhívásából:

 „Szász és román testvérek! Békét óhajtunk e honban és szabadságot, melynek édes gyümölcseit veletek együtt élvezhessük…”

1982-ben  az emlékmű befejezésekor a felavatás elmaradt, és csak a párt által jóváhagyott kétnyelvű szöveg került egy táblára:
"Ezen emlékmű a székelyeknek és románoknak a társadalmi és nemzeti elnyomás ellen az igazságért és szabadságért, az 1848-as forradalom idején Ezen az ősi román földön vívott közös harcának tiszteletére emeltetett 1980 december”

 Milyen hatalmas eredményeket érhetett volna el ez a nép, ha élete és társadalmi osztályainak érdeke a múltban és a jelenben is egységes lett volna. Az a nép, amely ezt a sok szenvedést kiállta, s jövőjével is szembe tud nézni, bátran és azzal a büszkeséggel, melyet a hosszú megaláztatások során szerzett, fegyverül.

Agyagfalva belterülete Alszegre és Felszegre tagolódik, a két falurész között az üzlet (szövetkezeti bolt) jelenti a határt.





Az üzlet épülete.

Fontosabb utcák a faluban : Sala utca, Szappanyos utca, Goró utca, Patak utca, Térján utca.

A tekintélyes méretű pincelakások, a szász népi építészetre emlékeztető zártkapus házak.   

A házak és az építkezés stílusa is jelzi, hogy szorgalmas és tehetős emberek lakják a falut.

A Mátisfalvára vezető aszfaltút takaros porták között kanyarog.

Üzletek és bárok is vannak a faluban.

Ipari jellegű épületeket is látunk.

Ezekbe a lakóházakba hídon keresztül van a bejárat.

Agyagfalva első „oskolamestere ” 1707-ből ismeretes Pávai Péter személyében, de a falunak már korábban is volt iskolája.

A mai iskola 1992 óta Berzenczey László nevét viseli.

Külön épülete van az I-IV.osztálynak 

Jelenleg itt a Mendel féle házban
  vannak  elhelyezve az V-VIII osztályok. Azelőtt a házban kocsma (korcsoma), és bolt volt.





 Óvodaépület sokáig nem volt a faluban, de ez is megoldodott a Berzenczei László Általános Iskola épü­le­tében. 

Bármilyen esemény történik a faluban a a lakosság útja a templomba,....

... vagy a falu kultúrházába vezet.

Agyagfalva jelenlegi kultúrházát 1937-ben építették Gábos Lajos építészmester vezetésével. A kultúrház otthont ad báloknak, fúvószenekari koncerteknek, lakodalmaknak, néha keresztelőnek, vagy halotti tornak, gyűléseknek, találkozóknak. Itt van a kábeltévé szolgáltató műszaki szobája is.


 


Nagyobb felújítást és bővítést 2003-ban végeztek az épületen. A bővítés után L alakot nyert az épület. A kibővített részben a földszinten konyha, mosogató és WC kapott helyet, fölötte próbatermet alakítottak ki a fúvószenekar részére.
  



Agyagfalván is megjelentek a tájidegen színű épületek és kerítések.

Az emeletes házak is terjednek a faluban.

A hagyományos székely stílusban épített faházak száma egyre kevesebb.

A még meglévő épületek is lakatlanok.

Lassan az enyészet végez ezekkel a házakkal.

Itt a Patak utcában a szárazság miatt nem lehet tudni hol van a patakmeder.

Távolabb egy nagyobb bokor választja el az utat a patakmedertől, de mindkettő járható.

A földművelés és az állattenyésztés mellett a kőművesség volt a meghatározó foglalkozás a faluban, de az ácsmunkához is sokan értenek. Az ipart a településen a gáterek, műanyag fröccsöntő üzem, raklapokat és hajópadlót gyártó cég és fa ajándéktárgyakat előállító asztalosműhely jelenti.

A  Lutrix kft. épületei  (ipari és háztartási csomagolóanyagok, fóliák gyártásával, feldolgozásával,  foglalkozik).

Itt a ház és a patak közötti szakaszon, a zöld terület rendben tartása példaértékű, még akkor is ha az esetleg közterület.

A meleg víz előállítása napkollektoros rendszer segítségével, már Agyagfalván sem ismeretlen. 

Frissen festett szász jellegű falazott nagykapu.

Agyagfalvi székely faragott gyalogkapu.

Szerkezeti szempontból Agyagfalva dombvidéki halmazjellegű település.

Lakóinak száma 1786-ban 463 fő volt.

1850-ben 805 fő lakta a falut.

1910-ben 946-on laktak a faluban.

A 2002-es népszámláláskor a falunak 760 magyar lakósa volt.





Sajnos mint általában a székelyföldi falvakban a születések száma egyre csökken. A falvak ha lassan is, de elöregednek  , halálesetek száma növekedőben van.

Agyagfalván ezt a menetet a halottaskocsi követte, majd a rokonok és az asszonyok követték a temető irányába.

Itt is mint minden településhez hozzátartozik a temető. 

 A temető, mely kapcsolat az élők és a holtak között.

"Jézus mondja, aki hisz énbennem, ha meghal is él"

Boldog és megelégedett lehet az az ember, végóráiban is – akire a szülőfalu temetője vár.

 Ősökkel együtt aludni örök álmot egészen más, mint idegen földben.

„Vajon eljő-e még az az idő, amikor a székelyek ismét saját kezükbe veszik majd sorsuk irányítását? Megtalálják-e a modern korban is az önrendelkezéshez vezető utat? Összegyűlnek- e még valaha Agyagfalván, és mondják-e majd: mostantól fogva így lesz?!” (Romhányi András)

Nagyobb térképre váltás