Székelyudvarhely egyik legtöbbet emlegetett és egyben legvitatottabb eredetű műemléképülete, a Jézus Szíve kápolna a Keresztúr felé kivezető út mentén, a hajdani Gyárosfalva területén fekszik.
Gyárosfalva 1571-ben Udvarhelybe olvadt, s lakosai János Zsigmond fejedelem rendeletéből a városba költöztek, után a falu szinte egyetlen emléke a Jézus Szíve kápolna maradt.
A festői völgyben fekvő, legendákkal övezett, különleges tömegű épületet több néven, ma leginkább Jézus-kápolna vagy Jézus Szíve kápolnaként emlegeti az irodalom.
A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke.
A kápolnát kőkerítés övezi. A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható.
A déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti.
A Nagy-patak völgye alsó szakaszán, a gyógyító források közelében, hajnali fényben a Jézus kápolna.
A kápolna a húsvéti határkerülés egyik jelentõs állomásaként szerepel. A katolikusoknak sokáig búcsújáró helye volt.
A régészeti ásatás csupán két sírt tárt fel, s ez inkább utal kápolna funkcióra, mintsem középkori templomra.
A kis építményt szabálytalan ovális alaprajzú, kívülről támokkal is ellátott alacsony kőfal övezi, melyhez belülről egy egyszerű remetelak csatlakozik.
"E kápolna képét Budvár előteréül mutatjuk be mint egy nevezetes régi müalkotást, mint egy oly szentélyét a katholicus hiveknek, mely nagy tiszteletben részesült. Nem rég ideje, hogy urnapján oly bucsuk tartattak itten, melyre a havasalji faluk, s még távolabb levő vidékek lakói is nagy számban sereglettek össze."
(Orbán Balázs )
"A kápolna közelében sós kut van, környéke pedig oly sódus, hogy a csak nehány láb vastagságu földréteg alatt tömör kősó jön elő, mely használatlanul hevervén, terjedelméről semmi adatunk nincsen; de igen valószinü, hogy az egyfelől a parajdi és korondi, másfelől a homorodmenti sótömeggel függ egybe."
( Orbán Balázs )
"A kápolna közelében a Köszörükő tövéből fakad fel egy feketés szinü ásványos viz, mely fekélyeket s más betegségeket gyógyító hatással bir, de a mely vegytanilag észlelve mindeddig még nem volt"
( Orbán Balázs )
A görgetegkövekből épített kápolna négykaréjos alaprajzú, s ezért néha tévesen rotundának titulálják; a belső négyzet oldalhossza melyre a karéjokat szerkesztették, 3.4 méter.
A falon belül kis remetelakot találunk, ennek építési idejéről a bejárati kapu szemöldökfájába vésett évszám árulkodik ( 1771 )
A remetelak az udvarhelyszéki parasztházakra emlékeztet. Meredek lépcsőzet vezet a tornácba, ahonnan a nagy- és a kisszoba ajtaja nyílik. A tornác alatti alacsony bejárat – a székely házakra jellemző módon – az ún. alsó házba és az onnan nyíló pincébe vezet.
A kőkerítés déli oldalán díszesebb, nagyobb bejáratot találunk, a kerítésfalnál magasabbra emelt háromszögű oromzatán három egyenes záródású vakfülke nyílik, az oromzatot három gömbkőből alakított kereszt koronázza.
A tetőeresz alatt jól kivehető, hogy az apszisokat hajdan félkupolák fedték, melyeket később visszabontottak.
Az épületbelső padlója téglával van kirakva. Négy méter magasságban lévő mennyezetét kazetták díszítik.
1677-ben Szombatfalvi Asztalos János és András festett kazettákkal díszítette a kápolna mennyezetét.
Az eredeti – elég megviselt állapotban lévő – mennyezetet a budapesti Népművészeti Múzeumban őrzik.
A mai mennyezet egyik kazettája 1903-as feliratot hordoz. A régi mennyezet képe csak egy színes másolatban tanulmányozható, és az 1677-es évszámot viseli.
A mennyezet követi a négykaréjos alaprajzot, így számos kazetta köríves széllel rendelkezik (az eredeti összesen 42 kazettából állt, ebből 35-öt díszített minta).
A barokk díszítésű kis oltárát Lestyán Ferenc jezsuita készíttette, aki 1767 és 1773 között volt az udvarhelyi ferences rendház főnöke és az egyházközség plébánosa.
Az egykori bejárat apszisában egy népi mester által faragott, festett Nepomuki Szent János szobor látható.
A kápolna északnyugati falát egy két és fél méteres, fából faragott feszület díszíti. Barokk stílusban dolgozó alkotója ismeretlen.
A kápolna belsejében jól érvényesülnek a XX. század elején készült színes üvegablakok.
A belső falakon a friss falkutatások számos XVII. századi hic fuit feliratot tártak fel, illetve az oltárapszisban egy XIX. századinak tűnő, olajfestékkel festett, azonosítatlan férfit ábrázoló festményt.
A remetelak tornácos, a tornácra két csengőt függesztettek fel, az egyik felirata szerint Segesváron készült, a XIX. században.Sajnos az egyik harangot ellopták.
A kápolna feltehetően avar gyűrűn nyugszik, a védfallal kerített épület a 12. század végén épült, kúptetőzete, és a remetelak tetőzete zsidelyfedésű.
Magasított, egy úgynevezett toronysisak is van rajta.
.Bár évszázadok óta híres búcsújáró helynek számít – valamikor itt tartották az úrnapi búcsúkat –, évente csak két alkalommal tartanak itt egyházi ünnepséget
Az egyik a húsvét első napján tartott határkerülés – ekkor az egyik állomás a kápolna.
A másik az Úrnapja utáni Jézus-búcsú – ekkor is tartanak misét a kápolnában, illetve újabban az udvaron, hiszen a kápolna belterülete egy nagyobbacska szobának a mérete.
Szép érdekes ismertető. Köszönjük szépem Üdv BK
VálaszTörlés