2010. május 5., szerda

Siklód




A Székelyföld leirója és első fotográfusa Orbán Balázs, így ír Siklódról:
"..„Küsmödön felül a völgy összeszükül; vadonbérczek között kanyarog tova, oly helyeken, hol néhány ember hadseregeket tudna feltartóztatni. ...
..„Siklódot protestáns szentföldnek hivják, mert lakói (1500 lélek) igen becsületesek, romlatlanok és vallásosak; elszigeteltségök megvédte az elerkölcstelenedés és elfajulástól; itt őserényeink még eredetiségökben találhatók fel.”..




Siklód a hagyományait őrző, a Maros és Hargita megye határán fekvő kicsiny ősi székely település a Sóvidéki-dombság északnyugati szegletében, a Kis- Küküllő felső völgyének vízgyűjtő körzetébe esik és közvetlenül határos a Sóvidékkel.










A falut minden irányból hegyek veszik körül, a legmagasabb csúcs, az 1025 méter magas Siklódi-kő.
A környező hegyek, mint természetes védővár állottak évszázadokon át , de néha kínai falként emelkedtek és elzárták az előrehaladás és megújulás lehetőségét.




Siklód skanzen jellegű település székelyfőldön.




Küsmöd felől érkezve a tetőre, jobbra látható a falu temetője.





Balra a gazdag építészeti hagyományokban bővelkedő csodálatos fekvésű település Siklód.




Utcanév táblák segítnek a vándornak, aki szeretné megismerni a székely hagyományos építkezést őrző falut, és a megkapóan szép érintetlen természeti táj szépségét.



A falu területén közel 200 forrás van, melyek minden irányban szétágazó csermelyekben futnak le a Siklódpatakába, mely erdőségek között nyugatra folyva, a Szólokma patakával egyesülten Makfalvánál szakad a Kis-Küküllőbe.





Nyáron a magaslatokról a dús növényzet miatt az épületeknek csupán a teteje látszik, a település teljesen beleolvad a környezetbe.






A faluban a legnagyobb melléképület a csűr, ami nem változott jelentősen a XIX. század eleje óta.




Siklód három kanyargó főutca adja a település gerincét. Minden településrésznek (Papszer, Murva, Alfalu) megvan a maga főutcája. Ez a három főút viszonylag egy széles, tág faluközpontba torkollik.




A faluban a hagyományos székely építkezéstől eltérő épűleteket is láthatunk.




Az épületek nagy része hagyományos építőanyagokból és technikákkal épült. A faluképtől jelentősen csupán néhány épület tér el.




A falu első telephelye a „Városhely” nevű düllőben lehetett, mintegy 30 holdnyi területen,a mai falutól 3 km-re.A falu ősi helyei, Alfalu és Murva voltak, melyek akkoriban külön települések voltak.



A falu központjában három emlékművet láthatunk.




Az első és a második világháború áldozatainak emlékművei.




A honfoglalási emlékmű.
(A turul madaras Millenniumi emlékoszlop.)




A második világháborúban 350 siklódi vett részt, közülük 26-an vesztették életüket.




Az első világháborúban 314 siklódi indult a frontra, közülük, 19-en nem tértek haza.




A központból a Sóvárad felé vezető uton jutunk el az iskolához és a templomhoz.




Az iskola emeletes épülete.




Siklódnak nem volt temploma, Küsmöd volt az „anyaegyháza”. Siklód l629-ben engedélyt kap önálló egyházközség alapításához. Temploma ezen a helyen 1635 és 1645 között épült. A templom története a folyamatos tatarozás története, mivel a templom falain 20 – 30 évenként komoly repedések támadtak.




A harangláb l784-ben készült, az építőmester Csíkfalvi Csók János volt. Legutolsó javítása 2005-ben történt.




A torony egyike Erdély legszebb haranglábainak és jól látható innen a település három része:
a Papszer.




Murva.




Alfalu.





A főtartó oszlopok a talpgerendától a torony tetejéig érnek. Rögzítésükhöz vasszeget nem használtak.A toronyban kettő harang található.Az első világháború alatt mindkét harangot hadicélra elvitték, de a siklódiak mindig gondoskodtak róla, hogy a toronyból a harang szava is hirdesse Isten dicsőségét.



Hívja a gyülekezetet istentiszteletre, búcsúztassa az elhunytakat, délben emlékeztessen a Nándorfehérvári diadalra.




Többször felmerült a templom lebontásnak és az újraépítésnek a gondolata.1948-ban Kós Károlyt kérték fel helyszíni vizsgálatra, aki a lebontást és új templom építését javasolta. Kós Károly 1948 novemberére elkészítette a régi helyére az új templom terveit.





1951-ben a templomot életveszélyesnek nyilvánították és lebontották. Új templom építését a hatóság nem engedélyezte.




Negyven évet kellett várni, míg 1991. június 23-án letették az új templom alapkövét.




A templom alaprajzában románkori.




Az ajtó és ablaknyílásaiban gótikus stílusú.




A fa padlóburkolatnak köszönhetően az akusztikája kitűnő.



A kazettás mennyezeti elemeken református templomnál szokatlan módon emberalakos ábrázolások vannak.




Az öt részben elhelyezett 35 pár képen bibliai jelenetek láthatóak.




A festményeket Elekes Károly és Stefanovics Péter készítette.




A templomszentelés 1994. május 15-én történt.



1825-ben már megállapították, hogy a templom állaga olyan bizonytalan, hogy csupán az újjáépítés segíthet.




1951-ben a régi templom délkeleti része két négyzetméter felületen beomlik, immár a román hatóságok nyilvánítják közveszélyessé, és lebontásra ítélték


.

Régi templom berendezéséből sikerült megmenteni a gyönyörű Úrasztalt és a szószéket....



...a koronával








Az épületekhez tartozik a kapu is. A kapufélfák faragottak , de díszítésük nem túl változatos.




Ma a kiskapuk a jellemzőek a faluban. Szinte minden portán ilyen van.




Az ablakok főleg a tornácra nyílnak, de egy szobából gyakran néz egy ablak a ház háta mögé is. Az ablakok száma eltérő, de jellemzően 7-9.




A siklódi lakóház jellemzően három osztatú, egy bejárattal rendelkezik.




A ház két oldalán, a bejárat oldalán és a pince oldali homlokfalon tornác fut végig, mely a bejárat előtti részen kiszélesedik.






A házak fedése hódfarkú cserép, a felújított épületeken már hornyolt cseréptetöt láthatunk.




A tornác szélesebb részen körülbelül másfél méter, a keskeny részén alig 50-60 cm széles. A tornácoszlop általában faragott.




Siklód hegyoldalon való elhelyezkedése miatt minden telek lejtős.




Ezt kihasználva a házak völgy felőli helyisége alatt pince kap helyet, melynek fala kő.




A Magyarországiak gyakran látogatnak Siklódra, több házat már megvettek. Tipikus székely siklódi házként próbálják felújítani.




A siklódi népi építkezés sok eleme már eltűnőfélben van, vagy már el is halványult


.

Siklódon a kő használatára a Sóvidék közelsége ad lehetőséget.




A tornác szélesebb részén egy laposabb hajlásszögű félnyeregtető látható.A háznak új tulajdonosa van, felújításra vár.




A talaj lejtése miatt a tornác sokszor az utca szintje fölé lóg 2-3 m magasan.




A felújított lakóházak gyalogkapui hagyományosak




A siklódi házakon kémény nincs, még manapság is füstös padlások a jellemzőek.




A melléképületek favázas szerkezetűek vagy keresztvéges boronából épülnek. Sokszor ezek kombinációja is megtalálható.Akárcsak száz éve, most is mind a csűr, mind a szénatároló kétszintes, alul az állatok, felül a széna kap helyet.



A siklődi házak tető formája kontyolt tető, de ezen belül változatos kialakításokat találunk. A kontyolt tetőhöz kapcsolódik egy kontyolt vagy deszkaoromzatos, esetleg csonkakontyos keresztirányú tömeg, de olykor csak egy laposabb hajlásszögű félnyeregtető.




A nyárikonyha vagy a sütőház épülhet a lakóépülettel egyben is, de sokszor készül különálló épületként.



Láthatunk esetenként külön tetővel lefedve – szabadtéri, úgynevezett vasutas kemencét is.




A települést átmenő forgalom nem érinti, s ez a zártság kulcsfontosságú lett a település táji, környezeti, társadalmi arculatában; az archaikus vonások megőrzésében.




Siklód a régi udvarhelyszéki falvak közül ma is az, ahol az ősi népviseletet szeretettel őrzik. A textíliák anyagában történt változás befolyásolja a viselet anyagát, de a régi formákhoz való ragaszkodás még ma is él.




Néhány gyalogkapu kő oszlopok között áll, de a legtöbbnek a tartószerkezete már faoszlop, melyet kő lábazathoz erősítettek Korábban a kapukat nem festették, de ma már elterjedt a festett díszítés is.




Az állattartási lehetőség csökkenésével a lakosság nagy része kényszerűségből munkahely után nézett, a fiatalok elvándoroltak, a falu lélekszáma folyamatosan apad.

1990 után egyre több település kapott aszfant burkolatú utat, a lovas fogatot felváltották a gépjárművek de Siklódon továbbra is hiányzik az aszfaltozott úthálózat.




Tavasz a siklódi határban.Agárkosbor (Orchis morio )



Fecskefarkú lepke ( papilio machaon ) a siklódi utcán.



Siklódnak is megvolt a szabad só jussa a parajdi bányától. 1562-ig korlátozás nélkül vághatták a sót, és szabadon fuvarozhattak vele. 1727-től a siklódiak is csak saját használatukra használhatják a sót.Ezt követően a cseresznyével való kereskedésre álltak rá.A falu napjainkig híres cseresznye termő vidék hírében áll.



Nagyobb térképre váltás

2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó képek ,it volz a fiam keresztelése Incze lelkészházaspár által Cs.Kovács Károly,

    VálaszTörlés
  2. Gyönyörű képek, most nyáron voltunk Siklódon.
    www.ejke.hu

    VálaszTörlés

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share