Az utazó aki az Oklánd-tető 631 méter magasságából letekint a a Hargita hegységből eredő Kis Homoród völgyében fekvő Karácsonyfalvára, legendák és igaz történetek vidékére lát, és két, dombon ülő szentegyházat pillant meg.
Magas tornyával kifehérlik az unitárius istenháza.
A távolban ferde keresztjével a katolikus templom is megvillan.
Homoródkarácsonyfalva 530 méter magasságban, a Kis-Homoród völgyében, Homoródalmás és Oklánd között fekszik.
Keleten az Észak-Persányhoz tartozó legendás Rika-hegység , nyugaton a két Homoród vízválasztója képezi a határát.
A hagyomány szerint nevét onnan kapta, hogy olyan személy birtoka volt, aki karácsonykor született, ezért ezt a nevet viselte.
A Kis-Homoród és a Magyaros-patak mentén elterülő falu alakja L betűhöz hasonít.
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során unitáriusok lesznek, a templommal együtt.
A homoródkarácsonyfalvi falukép, magán viseli
a kistérség népi építészeti jegyeit a lakóház a telek egyik oldalán, közvetlenül
az utcafrontra nézve épült fel,
a tágas telket pedig a keresztcsűrös elrendezés uralja..
A Kis-Homoród mente egységesen őrzi ma is a fa- és kőépítmények technikáját, anyagszerűségét. Az erőteljesen mutatkozó szász hatás főként az utca front kialakításában, az előkert nélküli építkezésben, és anyaghasználatban követhető.
A hosszában települt falu közepén az országúttól keletre, áll Homoródkarácsonyfalva XIII. század végén épült román kori stílusjegyeket magánviselő gótikus műemlék temploma.
A falu közepén, a Sionnak elnevezett hegyen épült a védőfallal körülvett, keletelt templom.
Plébániaként már az 1333-as pápai tizedjegyzékben is szerepelt Krachni néven de román stílusú templomának alaprajzai korábbi meglétére utalnak.
. Déli kapujának kialakítására és ablakainak bővítésére a 14. században kerülhetett sor.
A templom hajót virágosan festett kazettás mennyezet fedi.
Nyolc hosszanti oszlopba és tizenkét sorba tagolt 96 táblás festett kazettás mennyezet
13. századi templom talán legértékesebb faberendezési műalkotásai..
Ma a fehér alapszín mellett a fekete kontúr és a vörös különböző árnyalatai dominálnak a rozettás növényornamentikán, virágkompozíciókon.
A festett kazettás mennyezet mintái hármanként nagyjából azonosak
Folyamatban van a karzatmellvéd restaurálása is
2009- ben karácsonyfalvi orgona is „megélte fénykorát”! – Bach-műveket játszottak rajta.
Az unitárius műemlék templom az északi falán a Szent László, a Jézus születése, a Három királyok hódolata, és a Szent Ilona császárnő freskóival.
A csatajelenet két részre oszlik. Szent László a forgatag közepén, amint bárdjával lesújt az egyik lova nyakát átölelő kunra. Az 1853-ban készített új ablak megsemmisítette az üldözési jelenet egy részét.
Az ablaktól keletre eső felületen. A visszafelé nyilazó kun és az elrabolt lány alakja teljes épségében maradt fenn. A birkózási jelenetben Szent László vértje helyett, vörös színű, bő ujjú, hermelin szegéjű vörös ruhát visel. A lefejezés jelenete megegyezik az eddig ismert Szent László freskók ábrázolásával.
A falképek színeinek intenzitása alig változott az évszázadok során, dominánsak a kék, vörös és a sárga színek.
A restaurátorok úgy vélik, hogy a homoródkarácsonyfalvi falképek ugyanannak a mesternek a munkái, aki Homoródszentmártonban is dolgozott
.
Szent Ilona császárnő freskója
A szószék háttérben a Jézus születése jelenettel
A templom falán láthatóak az első és a második világháború karácsonyfalvi áldozatainak emléktáblái.
A ma is meglévő legrégebbi harang öntésére 1791-ben került sor.Az első világháborúban elrekvirált harang helyett 1929-ben öntöttek újat.
A templom torony északi fala felső lőrésablakának bélletébe egy korábban épületdíszítő kőként használt rovásírásos követ falaztak be.
A templomtoronyból kitekintve gyönyörű kilátás nyílik a falu házaira.
Tiszta időben csodálatos kilátás Homoródalmás irányába.
Itt fent laknak a harangok, minden alacsonyabban van körülöttünk, innen érdemes panorámát fényképezni.
A templom rövid történetét ismertető festett tábla.
Az unitárius templomot körülvevő falon kívül helyezték el 1904-ben az Erzsébet királyné emlékművet.
A karácsonyfalvi 2,25 m magas emlékoszlopot Hargita Nándor, az egykori székelyudvarhelyi kő- és agyagipari szakiskola tanára tervezte.
A felirat: „Erzsébet nagy királyasszonyunk áldott emléke mindaddig él, míg egy magyar szív dobog.
1904
A karácsonyfalvi unitárius egyházközség."
Nagy falazott szász jellegű nagykapu.
A falú régi épületei között 160-200 éves házakat is találunk.
Épült 1850-ben hirdeti a kapu oszlop felirata.
Az 1950-1960-as évek építkezése.
Homoródkarácsonyfalván is vannak elhagyott házak.
A homoródkarácsonyfalvi I-IV osztályos általános iskola épülete.
A régi és az új ellentéte, de a házak formára hasonlítanak egymásra.
Itt ezen az épületen már csak a bontás segít.
A helyben festett utcanév, és a műemlékhez irányító táblák segítik a tájékozódást.
A régi falu öreg házai.
A szabados szerkezetben kanyargó utcák kereszteződéseiben táblák irányítanak.
A reformáció korában emberéleteket is követelő harc tört ki a templomért az unitáriusok és a katolikusok között.
A vitát eldöntő rendelet szerint a templom a többségben levő unitáriusoké maradt, a katolikusok részére közös erőből kellett új templomot építeni (1779-1783).
Az 1779 és 1783 között épített római katolikus templom
Az 1831-ben tartott püspöki vizitáció három harangot talált. Egy harangot öntöttek 1782-ben Boldogasszony tiszteletére ( három- mázsás), egyet 1819-ben a Szentháromság tiszteletére ( kétmázsásnál nagyobb ), valamint 1735-ben Szent Antal tiszteletére öntettek harangot. A harangok közül kettőt , az első világháború alatt oda- adtak „ágyú öntésre, a haza céljára.”
A nagyharang helyett, 1928-ban kerül új harang a toronyba.
A katolikusok a 18. század végén épített gazdag, rokokó stukkóval díszített temploma.
Berendezései közül kiemelkedik a 17. században készült főoltár , mely az erdélyi oltárépítészet egyik legkorábbi darabja.
A központi, másodlagosan elhelyezett, Vizitációt ábrázoló olajkép két oldalán a szobrokkal.
Még a reformáció előtt készült Szent Miklóst, és...
Szentélyének négykaréjos keretében Krisztus monogram látható.
Mellékoltár a Szent Antal szoborral.
Az 1646-os keltezésű jobb oldali mellékoltár (restaurálás alatt) tetején Antiochiai Szent Margitot ábrázoló feliratos festmény volt, a szokásos 17. századi készítés-technikával. Most a főoltár oromdísze, mivel a restaurátorok megállapították, hogy az eredetileg a főoltárhoz tartozott. A központi szekrényében a Szentháromság kompozíció vászonra festett olajképe nyert másodlagos elhelyezést.
A kehely alakú szószék.
A régi kápolnából kerülhetett a mai templomba a kőből faragott kehely alakú keresztelőmedence.
Az újrafestett templomkarzat.
A templom illetve más egyházi melléképületek padlásáról szerényebb kivitelű, provinciális festésű és faragású oltárdíszítések és festmények kerültek elő.
A temető a templom körül.
A toronysisak ferde keresztje.
A templom feljárata a plébánia irányából.
A római katolikus plébánia épülete.
Útszéli feszület a Felszegi utca és a főút kereszteződésénél.
Napjainkban a közel 500 lakóst számláló falu többnyire mezőgazdasággal, és állattenyésztéssel foglalkozik.
Homoródkarácsonyfalván az elmúlt idők itteni híres mészégető mesterségét ma már senki nem gyakorolja.
.
Ha elnézünk a templom dombról a falu felé melynek nyugati határa rejti azt a szelídgesztenye ültetvényt, amit 1905-ben telepítettek.
Szelídgesztenye liget a székelyföld különlegessége, mivel egyedül itt találhatók a száz évesre becsült szelidgesztenyefák.
A kb. 1,2 ha kiterjedésű ültetvényen ma 140 diófa és 46 gesztenyefa van
Ápolják az ültetvényt, gondozzák az ösvényeket, a termést októberben gyűjtik be.
A termésbegyűjtés minden évben ünnepelendő esemény.
Elkészült az új pihenőhely a lugassal.
Homoródkarácsonyfalva látképe a gesztenyésből.
A falu déli bejáratától jobbra emelkedő Dongó-hegynél sósvízű forrás vize tört fel, melyre a 20. század elején fürdőtelep épült.
A fürdőtelep az 1930-as évekre rombadőlt egy földcsuszamlás tette használhatalanná.. 1954-ben felújították, utánna ismét tönkrement.
2006-ban került sor a homoródkarácsonyfalvi fürdőépítő kaláka összehívására és a fürdőhely felépítésére. A kaláka feladata az egykor híres Dungóferedő újjáélesztése.
A külső forrásra egy deszkabélésű borvízmedence épült öltöző-vetkező kabinokkal.
A forrás a domb tetején tör a felszínre, majd innen folyik le a patak felé.
Felépült egy filagória asztallal és padokkal, szemetessel, illemhellyel, információs táblákkal és szakrális jelekkel.
Vize ajánlott reumás fájdalmakra, ivóvízkúraként gyomor-, máj- és epebántalmakra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése